Bartis Ferenc: Dédapám nótája

Zöld kalapom rég kilyukadt:
hajamra hull a hóharmat,
s nincsen pénzem új kalapra.

Széjjelszakadt a mellényem:
fújja a szél fehér ingem,
s nincsen pénzem új mellényre.

Leszakadt a csizmám talpa:
ki- s bejár a homok rajta,
s nincsen pénzem új csizmára.

Mintha sose ettem volna:
sír a bendőm évek óta,
s nincsen pénzem egy falásra.

Szép szeretőm más karjában:
hajcsáraim szobalánya,
s nem lehet a feleségem.

Villog fejszém mérges éle:
nem döntök már fenyőt véle,
levágom ezt a világot,

legyen végre másképp!