Vasi Ferenc Zoltán: Nesze Neked költészet
Nesze
Neked
költészet
A vers olcsó, ócska kacat,
ingyen kapod, ingyen is add,
s míg szétterjeng az éteri lét,
cigaretta, kávé délig a reggelid,
szádhoz emelve a szálat: ég.
Ebéd! Visszavánszorgod az utat,
elnehezít álomba a meleg étel,
aztán az örökös idővesztés,
a képernyő alig adhat választ,
a hajnal gondjait szerteküldted:
Isten is süket, az Ördögh halott,
láttad Őt és dorgált, tanított –
a verset tessék komolyan venni,
az egyszerűt egyszerűn írni,
hogy Isten is belássa, van hibája
épp elég. Az ember maga van.
Túl sok volt a közösségi játszma,
török ruhában MSZMP-tagok fiai,
ajkukon a gyaur kutya –
rám adják mások viselt göncét,
megszokhatatlan hacukákat,
a vagyonukat rajtad nyerték.
A toll hegyes, a vonal egyenes,
bár a lakást kéne rendbe tenni.
Nem vagyok jó semmire-senkire
és ezt a verset is ráncba kéne szedni…
2013. 08. 03.