Mécs László: Tavaszi körtánc öreg gyerekek számára

Zöld ág, zöld ág,
zöld levelecske,
tavasz-kertbe arany ajtót
nyitogat a fecske.
Furcsa kulcsa:
nyitogató nyelve,
csicsergő kis csodacsőre
varázsdallal telve.
Ringó bimbó
bólogat ottan,
hívogató rózsaselymű
rügyek ajka pattan.
Most csöpp gyermek
legyen minden ember,
fürge lábbal, csacska szájjal,
csodaváró szemmel.
Most a bánatot,
barna boltunkat
hagyjuk itt a kapun kívül
s mindegyik rongyunkat;
mert bele menni
nem szabad mankósan!
Nyitva van az arany kapu,
bújjatok be gyorsan.
Rajta gyerekek,
ropjuk a táncot,
arany gyermekláncfű-szárból
csináljunk egy láncot.
Hinta, palinta
ring a rózsaszálon:
hintáztassuk a szívünket
arany napsugáron.
Gyertek gyerekek,
lányok elé álljunk,
szívünkből nőtt rózsafából
nyilacskát csináljunk!
Aztán fussunk
jó messze tőlük
s a szerelem arany húrján
lányok felé lőjünk.
Dongó méhtől
csenjük a mézet
s annak adjuk, kinek szíve
nyilacskánktól vérzett…
Zöld ág, zöld ág,
zöld levelecske…
Tavasz-kertbe arany ajtót
nyitogat a fecske…