Pethő László Árpád: CSODASZARVAST VÁRVA,
- Apám emlékére -
Kifeszítve itt
„jurópa” közepén
azért vigyázz
istenedre
szólj hozzá
kérjed – tereld
tartsa föléd
ernyőjét
ha zivatar
kerget s lélek
nélküli szelek
üldöznek ott
hol nincsen
kegyelem sem
áldás – hitetlen
ott minden
és pénzre hajt
a pénz is.
Nyugodj békében
feltámadtál
itt élsz az ajtó
és ablak között
giling-galang
s szózatodat értve
„ha férfi vagy –
légy férfi „
és „bort ide
a bilikómba…”
vagy „égtek lelkemben
kis rőzsedalok”
s futottam át
az úttest felett
hogy bűnhődjön
ki alant jár.
Laposan felelget
alig eszmél
csak lézeng
a kereszttel
és csak fél
évszázad
jutott szózatra
himnuszra
s a folytatásban
ott van unokád
napkelet felé
fordulva
a csodaszarvast várva.