Szabó Ferenc: Fullasztó ez a nyár
Fullasztó ez a nyár
az álló idő csalfa örökkévalóság
az ember semmire se vár
nem úgy mint gyermekkorban
mikor minden ígéret várakozás
mit hoz anyánk a szatyorban
vagy decemberben a Mikulás
tolvaj léptekkel oson az Elmúlás
s viszi a napcipót e mostoha
(bár most nyáron egyre távolabb
kering mozgását alig látod)
tovatűnt tündérvilágod
vissza nem hozza soha
a hársillat csak emlékedben él
a bozótos kastélykert szélinél
erdei farkasok lesnek rád
a csodacséplőgép pokoli malom
hangjaként dobol az ablakodon
ha újra feltámad a déli szél
Afrika nyarait nem hozza hozzád
azok már másoké – neked a tél marad
kakukk helyett kuvik suhan az ablakod alatt
1983. augusztus 1.