Kölcsey Ferenc: Régi várban
/Töredék/
– – – szakadott a fal, s a visszanyögő hang
A szirt erdeje közt zúg vala lábam alatt.
S hév kebelem dobogott, s e köny, mely forra szememben,
Titkosan omladozó szent haza, néked ömölt.
1825
/titkosan omladozó = csöndben pusztuló/