Gyulai Pál: Egy anya emlékkönyvébe
Nagy beteg lyánykád felett,
Ott talált az est, a hajnal:
Az anyai szeretet
Szívedet erőssé tette,
S a haldoklót megmentette.
Szép szemed és nemes arcod'
Aki látja, megcsodál,
De midőn megvívtad harcod'
Lyányodért; legszebb valál:
Bútól, gondtól aggva, dúlva,
S örömödben megifjúlva.
1899.
