Kerényi Grácia: Nyolc boldogság
pokolmélyben csupa haj csupa haj
gyermekkoromban Trója-párti voltam
magamat láttam megcsúfolt Hektorban
a copfomnál fogva
serceg pedig még nem is gyujtották meg
nem jött el az idő
nyolcan mentek az úton boldogok
valamennyi asszony
aki sírt a békességes az irgalmas a szelíd a tisztaszívű
akik éhezik és szomjúhozzák akik üldöztetést szenvednek az igazságért
s valamennyien lelki szegények
nyolcan mentek
szikrázó hajjal a fák felé
lángoló copffal
a fák felé kötél se kell
mentek a pokol felé
a vígasztalás a békesség az irgalom felé
Isten fiai
Isten lányai
övék lesz a mennyeknek országa
kioldva lábuk fonata
elpárolgott a birtoklás szaga
ők bírják a földet azt mondjátok
a fák alatt megálltak
mire vártok
a boldogság
lehajolt értük
Szigliget, 1966. április 2.
