Csávossy György: Héja kereng
Csíki kert fölött,
rikoltása sebet hasít
csendbe rettent fák között.
Héja kereng kotló-világ
riadt fél szeme ölén,
héja karma, héja csőre,
penge árnya húz fölém.
Penge árnya, penge éle
fenyeget a nyílt egen,
Bábel ország szemhatárán
köröz hetedíziglen.
Mikor lesz már égi tisztás
felettünk a kék tükör,
Óperencia csodája,
melyben jövő tündököl;
jövő, élet, cseppnyi álmok,
amelyek valóra válnak,
s néhány szál virág talán
anyánk súrolt asztalán?