Czipott György: Hiver, le café chaud et une cigarette nationale

18Koszsárga égből
gyapotfonálon
lógnak a házak.
Ágbogban álom.

Pincékhez ragadt
sovány utca, kert,
a csönd vatelint
köréjüktekert...

szozattovabbacikkhez

Deák Mór: MÉRTÉK

Poharam peremén
megcsúszott a Nap,
és belepottyant az italomba.
Ittam én már Holdat,
éjfélt,
úgy ittam, mintha a Nap volna.

szozattovabbacikkhez

Dinók Zoltán: Hitem akkora

Hitem akkora, mint az óceán, a
szenvedésem pedig mint a tenger,
ez a szemlélet ad erőt, hogy
túllépjek minden kínon s gondon.

ocean

Dr. Pázmándy László: Szuronyok fénye

Mint, aki már senkit sem sirat,
Hallgatása volt a vádirat.
Ott járt, hol az ember nem számít,
S a szuronyok fénye világít.
Nem borítja Recsket feledés,
Mindhiába hull rá, évre év.

A szemében, csak a múltja volt,
Lekéste az utolsó hajót.
Túlélők csendje lengte körül,
Ami a délutánban elmerült.

szozattovabbacikkhez

Fülöp Kálmán: Esernyőt tart

Egy

vers
simogat
vagy
éget
s betakar

szozattovabbacikkhez

Gavallér János: Véres az Ég

Borzalom ébred. Borzalom álmodik.
Kitépett szívekben vérzik nemzetünk:
Férgek ülnek törvényt, a nép haldoklik!
Csak a félelem keserű kenyerünk!
Isten látod! Véres az Ég! Halottaink
több ezer éve sírnak, gyermekedért!
Mivé lett, drága néped, meggyalázott Vér!

szozattovabbacikkhez

Oravecz Diána: Pepita Tavasz

Fekete, fehér kockák, képek
Kényes vétkek, vásott fények
Homorú koszorú, szomorú nyomorult
Zsebére vágott málló mérge.

Csiribú-csiribá a hókusz-pókusz,
Pofonom józanul csattog, lódul.
Tavaszom teli zsák; kincsek, színek,
Illatok, pirulás. Szívből bódul.

Igenem a nem, a nemem az igen,
Szaporán dobogó hetyke szívem.
Iciri-piciri hoppás jajjok!
Trükkös tüllbe ejtett kincsem!

Varga Rudolf: MINTHA MESE

Meghőköl. Ettől.
Meghőköl ettől a vidéktől.
Ettől a vidéktől mintha
mese lenne, még a vaskígyós,
szikrát, füstöt okádó acélbika
is meghőköl. Egetkarcoló
áramszedőjével mintha mese lenne,
messze elkerüli
minden inter, minden sziti.

szozattovabbacikkhez

Vasi Ferenc Zoltán: ZOLTÁNFI SZABOLCS PÉTER, - VASI!

Anyám könnyei sósak.
Tengermélyből hozza fel
csillagszám-rendszer sokat!
Bánat bántotta élte
rózsafüzér-szívének
eredeti gondja: én! –
mi volt, mi lesz még velem?
Valahol az Odaát-
Idelét kövecsei
közt engem félt, engem óv:

szozattovabbacikkhez

Zsille Gábor: SZÓZAT

Rakovszky József emlékére

1.

Mennyi türelem lapult abban az apró öregben –
vagy talán nem is volt apró, csak emlékezetem
zsugorította törődött apóvá, madárcsontú vénné
a belváros eszelős zajában, egy huzatos szellemvasút
állomásán, az Astoria fásult tömegében, egy irdatlan
tenger partján. A peronon állt, vég nélkül ismételve
halkan: „Szózatot tessék, Szózatot.” Csütörtök volt, dél.
Megmaradni, magyarul. Semmi többet, csak élni.

szozattovabbacikkhez

Jóna Dávid-Szentjánosi Csaba: Gazduram-március, 2015.

Néha, csak úgy megérinted a szellőt,
megállsz, mint a pillanat a Gellért-hegyen,
a köd-paplana alól kinyúló-utcák lábát,
Nagypapám-távcsövével meglesem.
 
Néha, csak úgy megállok, mint lámpa alatt,
egy fáradt gondolat,
hogy a Duna megmoshassa,
kiteszem a partra kőfogsoromat.
 
Néha leülök az ég-lapjához, mint egy költő,
hogy napot, felhőt rajzoljak rá, madarat,
de egyszer csak elrepül, kiragadja az éj,
s csillagnyi hiánya itt marad.

szozattovabbacikkhez

Botz Domonkos: Harlequin

maszkAmikor a bohóc felzokog,
arcán tengerek fakadnak,
akadnak, kik önfeledten
kacagnak s csak a szépet,

pirosló orrát, fehérre mázolt
arcát látják, melyet szürke
folyam áztat, csetlik-botlik,
maga a megtestesült alázat.

Harlequin jelmeze alatt a kín,
a fájdalom emészti, marja, már
elveszítette mindenét, s most
a tömeg nagyokat derül rajta.

szozattovabbacikkhez

Czipott György: Organikus vadászidény

kicsoda látja meg
keleti szél leomlását,
ki mesél legendát
minden abortált életről?
csillag alá fölfeszítettek
tegnapokat, akárha denevért,
vérünkön részes gyáva hajtók!
kehelyviola műlapátra söprögetjük
vacsorás asztalról lemorzsállt
zsolozsmányi hitvallásainkat,
feslett hímű nászkeszkenővel
fölitatjuk szemünk sarkából
vízzé lett vérünk.

szozattovabbacikkhez

Deák Mór: HÉT

– a meg nem írott könyvekből

lassan mindenki különb nálam
bízik magában ha nem másban
magányos nem marad

nekem mintha már mindegy volna
mikor fulladok  sörbe borba
csak nézem hogy szalad

fut menekül előlem minden
amit kellően nem szerettem
s nem szeretett viszont

szozattovabbacikkhez

Gavallér János: Rögeszme

Norma; szólásszabadság forma!
Bílyogot sütött ránk a dogma:
Ezt-azt szabad, Heller Ágnes mondja,
s tarsolyában izzó eszme horkan.
Sokan sokszor verték az agyba:
Ezt-azt szabad, gátat Mammon szabhat!
Kit érdekel a vélt igazság?
Ellent mondani rút pimaszság!
Antiszemitizmus, fasizmus,
éljen a világ-globalizmus,

szozattovabbacikkhez

Madár János: Hullt az ég

Az volt a jó a nevetésben,
hogy a könnyünk is megeredt.
Sírtunk és fulladoztunk a gyönyörtől,
visko– míg hirtelen este lett.

Sötét felhők ereszkedtek
a ház megrepedt falára.
Peregni kezdett a mész,
vakolat – füvekre, földre, fára.

És az ágak is meghajoltak,
a virágok kihűlt kövekhez értek.
Mint a vér, piros szirmok
folytak a csöndre, és féltek, féltek.

szozattovabbacikkhez

Oravecz Diána: Sztyeppék szele

Egy pillanatig perzselt csupán a sztyeppék jeges szele,
De zavart lelkem elragadta, már messzi fák között süvit vele;
Jegenyék közt kergetőznek mint őrült szerelmesek.

szozattovabbacikkhez

Szabó Ferenc: Két csend között

                           Pálos Antalnak

Kezdetben volt a Csend
a Teljesség a néma Csókban.
Szóltál és fényes rend
zenélt az őskáoszban.

A káosz tart még bennem
s itt zúg körülöttem:
csak ködgomoly vagyok
ha napod nem ragyog
ha nem lehelsz reám –

szozattovabbacikkhez

Varga Rudolf: GARABONCIÁBAN

Lábam is sarat dob utánam, falvak huzatos
utcái veszett kutyákat uszítanak idegen szagomra,
havas erdőmben, ősemberfüstös barlangból
gyűlölködöm.
Rutafa, rutafa, emelj fel mégegyszer!
Sár húz le sárba, hangomat meguntam,
inkább hívok sírásókat, leheletem tovább
nem lélegzem, másznék vissza ágaidra, rutafa,
harangok mennyországa, ég, föld közt lebegve
felizzanék újra, vihar madártollként vinne,
lennék bolygó, Magyarország dühöngő göröngye,
Garabonciában fájdalmas izzás, ismeretlen

szozattovabbacikkhez

Vasi Ferenc Zoltán: Nesze Neked költészet

A vers olcsó, ócska kacat,
ingyen kapod, ingyen is add,
s míg szétterjeng az éteri lét,
cigaretta, kávé délig a reggelid,
szádhoz emelve a szálat: ég.
Ebéd! Visszavánszorgod az utat,
elnehezít álomba a meleg étel,
aztán az örökös idővesztés,
a képernyő alig adhat választ,
a hajnal gondjait szerteküldted:
Isten is süket, az Ördögh halott,
láttad Őt és dorgált, tanított –

szozattovabbacikkhez

Zonda Tamás: Birkadal

Nem akarok már semmi harcot Uram,
véralvadékos századokat
aládúcolt mosollyal,
vértanuk repeszeit csontjaimban,
elég csuklómon a kender allergiája századok óta,
elég annak a pár őszi napnak fonnyadt pusztulás-szaga,
gerincem a Kárpátok kontúrja,
öklömből kirohadtak az ujjak,

szozattovabbacikkhez

Győry Dezső: János szava három Jordánnál

Így rendelték, hát így is teljesüljön:

Addig facsartam s kínzattam,
míg zászlóvá sodort
a hit, düh, nyomorúság
bélpoklosok, éhezők s szent hóbortok kezébe.
Már visznek: mint a fáklyát,
begyújtani száz korhadt barikádnak!
Már látnak: mint viharszélt,
dagasztó ezer tomvadó haragra!
S úgy látnak, ahogy látok
én is sok nehéz színemondhatlan titkot:
erősnek, újnak és félelmetesnek!

szozattovabbacikkhez

Jankovics Marcell: Magyar virtus

A csárdában lőre mellett
Négy-öt legény énekelget, –
     Az alvégi legények…
Két szál cigány húzza-húzza:
…Káka tövén költ a ruca…
     Bánat kell a magyar fiúk szívének…

A Felvégről egy betoppan, –
A padlóra hármat dobban, –
     Toborzót jár magába:
…Vagyok olyan legény, mint te!
Vágok olyan rendet, mint te…!
     Csak ezt húzzad, te kába!

szozattovabbacikkhez

Páll Miklós: A vágy virága

bogancsMikor tavasz virul a fákra
És mindenütt új élet fogan:
Akkor nyit ki a Vágy virága.

Dohos tető és friss ég alatt
Pattan ki nagy észrevétlenül,
Nem kopog, s nem kérdi: szabad?

Mindegy neki, milyen célt viszünk,
Ő mindegyik célra ránevet
És elrántja tőlük a szívünk.

szozattovabbacikkhez

Szántó Róbert: Magános út

Láttam őket mind mind
Idebenn s odakint
Részeg tülekvőket,
Kik habzó ajakkal
Győzve elbukottan
Polcokra törődtek.

S szánó mosolyomra
– De bánom azóta –
Oda se figyeltek.
Velük hogyha tartok
Dús, virányos partok
Elibém sietnek.

szozattovabbacikkhez

Szeredai-Gruber Károly: Három kis költemény

Jer vissza már!
Tündöklő fényben fürdik még a nyár,
Lelkemben izzó, csókos vágy remeg,
S dalt harmatoznak még az éjjelek.
Jer vissza már!

Forró a szám.
Magányos éjek fáradt hajnalán.
Midőn az álom hűs nedűt szitál
És fojtott sóhaj halk fuvalma száll,
Gondolsz-e rám?

szozattovabbacikkhez

Tamás Lajos: A magyar ég

magyaregGyász színe, komor felhők
Vetnek rá halottas kendőt:
Ez a magyar ég.

Felhők szíve meg-meghasad,
Könnycsepp hull a bús ugarra;
Szomjan veti föl a fejét
Szikkadt vetés törpe magja.

szozattovabbacikkhez

Jóna Dávid-Szentjánosi Csaba: Gazduram – 2015. február

a hajnal éppen fékezett, álmodtam izzó lényeget…

ott már tudtam, hogy megírom majd egyszer,
egy bérelt világban kapaszkodtunk a mába,
gyűrött lélekkel egymásba,
vártuk, ahogy fényeit ébreszti a méltóság,
s engedi fogságából az árnyéktalan közöny,
az ebédlőasztalon vártál akkor,
ma is ebben gyönyörködöm.

szozattovabbacikkhez

Fülöp Kálmán: Koldushit

Miért kerestek rongyos utakon?
Járdák szegélyén Istennel lakom.
Vacsorám sosem titkolt hitem.
Hideg teához verseim viszem.

kuldus

Lengyel János: De a városok maradnak

Az emberek születnek
Meghalnak magyarnak,
De a városok maradnak
Beregszásznak, Kassának,
Aradnak.

Mert Pozsonyba megy
A magyar ember,
Nem Bratiszlavába.

szozattovabbacikkhez

Mészely József: Pribékekről

Irgalmat ők nem ismertek,
kezet-lábat átszegeztek,
s nem félve a rettenetet
felemelték a keresztet.

Ó, hogy még jobban láthassák
a vergődő haláltusát,
letépték véres palástját,
s döftek még egy lándzsaszúrást.

Azt gondolták az ostobák,
holta végső elfáradás,
s nem hitték, hogy a fulladást,
követheti feltámadás.

Dr. Pázmándy László: Szuronyok fénye

                     /Ballada a Látogatóról/

Mint, aki már senkit sem sirat,
Hallgatása volt a vádirat.
Ott járt, hol az ember nem számít,
S a szuronyok fénye világít.
Nem borítja Recsket feledés,
Mindhiába hull rá, évre év.

A szemében, csak a múltja volt,
Lekéste az utolsó hajót.
Túlélők csendje lengte körül,
Ami a délutánban elmerült.

szozattovabbacikkhez

Varga Rudolf: Talpalatnyi hazátlanságban

Mi keresnivalóm
ebben a kihűltfapadosszálló
hazában,
hamisítotthamisítványbóvlimutogatásban,
hol aluljárókban, kartondobozokon
haldoklanak a koldusok,
hullaország leselejtezett rohamosztagosai,
a kihullott istenadták,
a díjhátralékosok,
a kisemmizett megnyomorítottak,
kiket a történelem csontig becsapott,
kik göncökkeltelt batyuként
vonszolják maguk után sorsukat,

szozattovabbacikkhez

Vasi Ferenc Zoltán: Napszentület / Évszakláz

A tél ajtaját felnyitja a nyár.
Küszöbön zöld ág, tavaszi hírek.
Kinn vagyok benn:
Tearózsa-világ.

Kavicsot ejtek a tóba.
Szemem temetem rá csöndnek.
Szerelemajtóban
tenyerem marad a kulcs

szozattovabbacikkhez

Ady András: Remény

Mint célt vétett üzenet
Kereslek...

Mint hajnal mélyén felzavart gémek,
- időbe vájt, kifakult emlékek -
Ha félelmek sorfala közt,
Álmaimra vetkőzve kergetnek fényre,
Hosszúszárnyú rémek,
Lassú táncba kezd, meglel
A vérszínű reggel - felkarol, felkap -
Tán hamvaim fölé emel.

... néha másban, tükröződve
Néha rádtalálva.

Bartis Ferenc: Dédapám nótája

bartisferencZöld kalapom rég kilyukadt:
hajamra hull a hóharmat,
s nincsen pénzem új kalapra.

Széjjelszakadt a mellényem:
fújja a szél fehér ingem,
s nincsen pénzem új mellényre.

szozattovabbacikkhez

Duma-István András. Szomszéd leánka

Csirikolsz kis madarka
Két nyelven te cinkacska
A világot szereted 
S a népedet üdvözlöd

Kicsi vagy te angyalka 
Repdesel mint madarka 
Ne szakadna a szárnya 
S a világon maradna

szozattovabbacikkhez

Iancu Laura: Levetkezek

tatarlakaikorongUtat mutat a csillag
Létra szemem hozzá
S míg felé tartok
Mind mélyebbre roskadok

Ő lassan én sietve
S eltűnik ha nincs melege
Magam lépek ahogy lehet
Ember-ruhám teher: levetkezek

 

Lipcsei Márta: Lehet

Ha már minden szó kihalt
s ha itt lesz a kellő pillanat
elolvasod e mellékdalt

Lehet ez csak prózai dolog
hogy megértsd a pillanatot

szozattovabbacikkhez

Nagy Emma: Megkötözve

Jajj, mert én meg vagyok kötözve!
És kínommal más kín fel nem ér!
Csődör szakíthat hortobágyi pányvát,
az oroszlán köteleit is széjjelrághatja még ezer egér -
s börtöni vasakat rozsda lerág.

De ki ment meg és mi menthetne meg
költő-leányt -
magyart és jót és forróságosat!?...

szozattovabbacikkhez

Jóna Dávid-Szentjánosi Csaba: Gazduram – 2015. január

... Elfojtott nyugtalanság – dohszagú akarat,
végtelen egyszerűség, érdek, ami van a szavak túlfelén,
neveden szólító marketing moréna,
gombostűre tűzve: Te, meg én…

nincsenek hosszabb pillanatok,
lepkelétünk a szorongatott kor vállán zokog,
lassan ölő mérgek között repülhetünk,
aki eddig repkedett, most potyog. ...

szozattovabbacikkhez

Czipott György: Fénytörés

tolgylevelhajszálnyi nap,
semmibe, semmiből.
repedésnyi élet.
ködfal nől, ledől,
üvegburjánt növeszt
képzelt remény.
soronvégsőt sikolt,
tág íriszen botlik a fény.
világok zuhannak.

szozattovabbacikkhez

Deák Mór: BENNEM DOBBAN

nagyapám szíve most újra bennem dobban

azt üti, a mama már sokkal jobban van

azt dobbanja, ne fájjon neked ez a hideg

nem a te hideged, ez istent veszi meg

nekünk csak azért kell az isten hidege
hogy te soha ne fázz, ne te küzdjél  vele
az isten hidege az maga az isten
nem várhatod tőle, hogy megmelegítsen

szozattovabbacikkhez

Fülöp Kálmán: Megkésett ballada-féle

                      a marosvásárhelyi székely
                                  vértanuk emlékére

Sosem csitul a szívekben
az elvesztett csata zaja-
Balavásár szőlőhegyén
összeesküvők moraja.

Szüretelnek.Arcuk élén
még ott ül a döbbenet.
Halál csillan tőkék fényén,
hollózsivaj-körmenet.

szozattovabbacikkhez

Lukáts János: Lovak Mohácsnál

Milliom napfény az erdő
a napsugár százezer szablya
bömbölve zúdul az ár
a tizenötezer magyar lovakra

Kerekre rémül a szemgolyó
habot hány s elpattan a zabla
nyílhegyfelhőből acéleső hull,
hány halál vár még a lovakra?

mohacsicsata

szozattovabbacikkhez

Marcsák Gergely: Amit nyárnak hívtunk

este már bezárom az ablakot
leszokom a gondolatról
hogy alatta állsz
és lassan nem érzek már semmit
(csak fejfájást és ízeket)

nehézkes keserű
könyv- és sörvégekből tudom
hogy minden véget ér
most egy újabb elszalasztott lehetőség
amit tegnap még nevetve
nyárnak hívtunk

DR. PÁZMÁNDY LÁSZLÓ: SULLA ÁRNYA

sullaSulla (Kr.e. 138-78.) római diktátor, rejtélyes, igazságtevő, a kései köztársaság idején.
Diktátumai beépültek a római büntetőjogba.

Paloták boltíve alatt,
Éjsötét vagyonok gyűltek.
Az árulóvá vált szavak,
Szónokok szájába kerültek.

szozattovabbacikkhez

Zonda Tamás: Fughetta Hungarica

Közelít vagy már itt is a tél
vemhes magasból pille hó szemez
fenyegetnek az ünnepek újra,
közelebbre húzódnak
a szarvasok őzek
fáznak a cinkék,
közelebb hajolnak a halottak is
vagy mi fáradunk csak
közelebbre a földhöz,

szozattovabbacikkhez

Czipott György: Kezdettől költözöl

Mint fészkében két fáradt madár,
öledbe ejtve, kezeid megpihennek.
Csak csönd legyen és ünnep ma már.
Arcod símul. Redőkben gondok derengnek.

mama1Körülkering, terűl az álom –

szozattovabbacikkhez

Jankovics Marcell: Választás

Uram, megyek a legmagasabb hegyre,
Elébe hogy boruljak, fölmegyek.
Uram, egy napra csak, egyetlenegyre
Engedd, hogy én válasszam, mi legyek!
Egy napra csak, egyetlenegyre
A fény akarnék lenni, – napsugár!
Remény, teremtő élet,
Világosság, ítélet,
A ragyogó, a forró napsugár…
Csak egyszer, egy kigyúló virradatra,
Egy égő délre, halvány alkonyatra,
       A napsugár!

szozattovabbacikkhez

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf