Aki csak a Balaton déli partjának nyáron nyüzsgő modern strandjait ismeri, bizton elcsodálkozik, ha eljut a tó északnyugati szegletébe. Az egész világon páratlan szépségű látvány fogadja a Keszthely felől az edericsi Szép-kilátónál megpihenőket. Az innen látható körpanoráma, a fenséges Szent György-hegy, a Szigliget a Királyné Szoknyájával és a Várheggyel, a mögöttük előbúvó Tóti-hegy és Gulács, valamint a lenyugvó nap bíborfényébe burkolódzó koporsóformájú Badacsony kőzsákjai uralta szigligeti öböl felülmúlja a nápolyi öböl világhíres látványát. Joggal vagyok elfogult, hisz családunknak már háromszáz éve ad kenyeret és életteret ez a táj.




Ha továbbhaladunk a 71. számú műúton, akkor a Hegymagas és a szigligeti várba vezető kereszteződés után egy jó kilométerre, balra fordulhatunk Badacsonytördemic /a II. világháború előtt Nemestördemic/ faluba. Rögtön itt található a szomszéd Szigliget által adományozott, darabokból összeállított kőkereszt, amely mellet tábla figyelmeztet az 1945. március 27-én a megszálló szovjet csapatok által hivatásteljesítés közben agyonlőtt és kifosztott Dr, Péczer Sándor akkori főjegyzőre.




 A falu rendszerváltozás utáni magára találásának egyik jele a múlt becses emlékeinek megújítása és tisztelete. A máshol kidobott petróleumlámpa, avítt mérleg, faragott hordó, réz permetezőgép vagy öreg szőlőprés az itt lakók szemében újból becses kincsnek számit. Tiszteletre méltó makacssággal újra bazalt burkolatot kapnak az átereszek felett átívelő, kőfülkékében álló szentek által őrzött hidak betonvázai és még a máshol leaszfaltozott utak kockakőborításhoz is ragaszkodnak, kellő felújítás után.




Új építésű a világhálós csatlakozással rendelkező faluház és közcélt szolgál a mára nagyobb részben renovált, a falu akkori katolikus plébános által az 1920-as években építetett volt községi általános iskola tantermei, amely most alkalmi kiállításoknak ad otthont. Visszakapta eredeti arcát a Szózat júniusi címlapján látható Trianon-emlékmű, amely 1848-as, 1945-ös és 1956-os emlékoszloppal és  Debrecenyi Gyula plébános tiszteletére állított domborművel is kiegészült, rendeződött az elhanyagolt régi katolikus temető, helyrehozták a Szent Borbála kő-bányászemlékművet is.




Badacsonylábdihegyen márványtábla figyelmeztet Herczeg Ferenc, a két világháború között uralkodó író volt nyaralójára.  Vollmuth Péter polgármester kitartásának köszönhetően az országban máshol is megtalálható, gyakran elhanyagolt útszéli kőkeresztek – a hegyen és itt a faluban- újra régi fényükben pompáznak. Badacsonytördemic és hegyközsége Badacsonylábdihegy fő megélhetési forrása mindig is a szőlő és a földművelés, a bortermelés volt. A faluház udvarán hetven darabos szőlőprés kiállítás és egy rakott kemence található, amelyet gyakran használnak, kenyeret és más finomságokat sütve a közös rendezvényekre.  Miután a falu lakói a szőlő és az ehhez kapcsolódó borturizmus mellett szállás kiadással is foglalkoznak, úgy gondolják, hogy az egész évben folyamatosan megrendezésre kerülő programok rosszabb, fürdésre alkalmatlan időben is idevonzzák, itt tartják a látogatókat. A januári Badacsonylábdihegy strand –Szigliget kikötő közötti jégen átcsúszkálás, a kora tavaszi kocsonya szépségverseny, a pünkösdi Tanúhegyek teljesítmény túra, a júniusi lábdihegyi halászléfőző-verseny, az augusztusi Szürkebarát – szürkemarha bor és gulyás fesztivál, a Márton-napi újbor és libasütő vacsora, a december eleji forraltbor főző verseny és a közben megtartott hagyományos búcsúk, az irodalmi és gyűjteményes kiállítások, ilyen-olyan összejövetelek mind ezt a célt szolgálják. A falu határában legel a környék legnagyobb szürkemarha gulyája, amely szélén áll az Eger-patak folyásának, a II. világháború előtti legkorszerűbb –mára sajnos széthordott, lepusztított- vízimalma, amely dédapám tulajdona volt. Érdekesége, hogy kőmalomból át lett alakítva 1904-ben hengermalommá, az akkor világszínvonalú gépeket a Ganzba készítették, villanymotorját egyenáramú dinamóval gerjesztett áram hajtotta, amelyet az Eger patak vize forgatott. Az államosítás után 1964-ben gépeit elvitték, a patak vizét elvezették, az egyéb szerkezetek, egységek mint a rosták az enyészeté lettek.




A lelkek egyensúlyának megőrzését és a léleképítést szolgáló Szent Mihály arkangyal patrociniuma által őrzött plébániatemplom és a lábdihegyi Szent Ignác kápolna is lassacskán méltó állapotba kerül. A hegyen kóborolva két, kútként szolgáló, véletlenül forrásérre épített, majd 10 C fok vize által elöntött pincével is találkozhatunk, mint a Tálas kúttal, vagy a címlapunkon látható Dongó-kúttal. A hegy oldalába vájt és bazalt falazással erősített pincék hőmérséklete télen-nyáron szinte állandó, a Rodostó turistaház borospincéje aknájába tett hús egy éjszaka 4- 5 C fok körülire hűl még nyáron is a hegy mélyéből ömlő hideg levegőtől. A turistaház gondnoka volt egykor az idén száz éve született Tatai Sándor író, akinek az emlékkiállítása napjainkban megtekinthető Badacsonytördemicen. Az itt élők régi mindennapjai Tatai Sándor elbeszélése, a „Ház a sziklák alatt” nyomán Makk Károly filmjében nyomon követhető. Ha továbbmegyünk az egykor és remélhetőleg a közeljövőben ismét turistákat szolgáló Rodostó-ház mellet, a volt kőbánya geológia látnivalókat kínál, csendes, nyugodt mozgással vaddisznók, őzek, héják, hollók és más, védett és ritka állatok és madarak is megfigyelhetők. A hegytetőre vezető meredek Bujdosók-lépcsője pihenőit Bercsényi Miklósról, Cinka Pannáról és Mikes Kelemenről nevezték el, ahol a táj és a hegy újabb és újabb arcával találkozik az itt megpihenő vándor. Ha felérünk, érdemes hosszabban elidőzni a tördemici kilátónál. A pontról a Szent György-hegy tetejénél bazaltorgonás, lejjebb pincékkel, présházakkal teleszórt oldal tűnik elénk, balra a Kamonkő és Szigliget várának kőfala trónol az egyik hegytetőn,az Aranykagyló és a Királyné Szoknyája után a réteken az Eger és a Kétöles patak valamint más vízfolyások sötétlő csíkjai és a balatonedericsi Sárkány-erdő. Jobbra a Kő orra, a Csobánc, a Gulács majd a süvegcukor alakú Hegyesd várának romjai. A távolban a Keszthelyi-hegység vonulatai kéklenek. A helyi vélekedés szerint tiszta, páramentes januári időben még az Alpok is láthatók. Kötelező stáció innen egy kilométerre a hegytetőn álló, 2007-ben méltón felújított, 1857. szeptember 14-e óta őrködő klasszicista kőkereszt, amelyet Ranolder püspök építtetett a Harangozó Börc sziklája fölé. Érdemes a hegyre látogatónak jóféle elemózsiával és némi vízzel vagy kiváló boritallal is felszerelkeznie, mert egy egész nap alatt sem lehet betelni az itt látható csodákkal.




Ha este fáradtan leballagnak szállásuk felé, ne vessék el a pincékbe hívó, régi hagyományokat ébren tartó kedves invitálásokat: „tessenek egy pohár borra befáradni!” Ha a kötelező első körömpróbát több is követi, váljék egészségükre. Ahány gazda, annyi kiváló aromájú, változatos fajtájú jobbára fehérbort kóstolhatunk. Ha azt akarják, hogy a pincék mélyéből a legkiválóbb évjáratok kerüljenek a párás kóstolóüvegekben a körte és diófák árnyékában álló, bazaltlapú, ácsolt lábú asztalokra kérjék a legjavát, bátran hivatkozzanak majd rám!




Én azt mondom, hogy a Badacsony télen a legszebb. Egy-két kupica törköly vagy seprőpálinka, korty mézes- szegfűborsos – fahéjas vagy erőspaprikás forraltbor, néhány szelet füstölt mangalicasonka vagy pörcös pogácsa, szál véres vagy borókás-tüdős hurka, esetleg rőzselángon ropogósra pirított, jég alól fogott friss keszeg belülről enyhíti a hideget. Mindeközben a beszédes csend, a hó fedte tájból kivillanó szőlőkarók, a mandulafák és fügebokrok csontváza, a bazaltorgonáknak is nevezett kőzsákok, a kőfolyamok és kőtengerek havas antracitja, a mediterrán cédrusok zöldje, a borházak füstölgő kéményei, a halkan pattogó, hízó jég zaja, a befagyott Balaton, a rianások ostorcsapásszerű sivítása majd a kibuggyanó jeges víz kékje, a napnyugta bíborfényének és tó körülölelte hegyek lenyűgöző látványa, a kristálytiszta, csillagos éjszakák, a camembert képű rideg hold közelsége, a kultúrtáj és a természet jobbára harmonikus egyensúlya egy olyan testi- lelki feltöltődést kínál, amely emléke átsegíti az idelátogatót a városi, szürke és szmogos hétköznapokban.