Lendva

Fekvése
Muraszombattól 30 km-re délkeletre, Lentitől 19 km-re délnyugatra, Rédicstől 10 km-re délre, Tornyiszentmiklóstól 6 km-re nyugatra fekszik. A várost érinti az A5-ös autópálya, amely az M70-es autóúthoz csatlakozik. A település a Lendva-patak partjára, a város fölé magasodó Vár-, és Szőlőhegy nyugati lábához települt. Vasútvonalát 1880. október 12-én adták át a Csáktornya-Lendva-Rédics-Zalaegerszeg-vasútvonalként. A magyar határátmenet 1947-ben való felszedésével vasúton csak Horvátország felől közelíthető meg, a teherforgalmat szolgáló pályán.

Lendva község
Alsólakos (Dolnji Lakoš), Bánuta (Banuta), Benica, Csente (Čentiba), Felsőlakos (Gornji Lakoš), Göntérháza (Genterovci), Hármasmalom (Trimlini), Hosszúfaluhegy (Dolgovaške Gorice), Kámaháza (Kamovci), Kapca, Kót (Kot), Lendva, Lendvahegy (Lendavske gorice), Hídvég (Mostje), Hosszúfalu (Dolga vas), Murarév (Hotiza), Petesháza (Petišovci), Pince, Pincemajor, Radamos (Radmožanci), Völgyifalu (Dolina pri Lendavi) és Gyertyános (Gaberje) települések tartoznak hozzá.

Nevének eredete
A település nevét a folyóról kapta, amelynek elnevezése a szláv lendava (= ugar, parlag) főnévből származik.

Története
A római korban a környéken Halicanum névvel katonai állomás állt a Poetovio és Savaria közötti hadiúton. A Lendva folyó melletti település már 860-ban létezett, ekkor adományozta a német Lajos király a salzburgi püspöknek. 1192-ben a Hahótok (Hoholt) német eredetű nemzetségének birtokába került a környék. Várát 1272-ben említik, ekkor a Hahót nemzetségé. 1314-ben Kőszegi János foglalta el, de Károly Róbert 1323-ban visszaadta Hahót Miklósnak. A Hahót nemzetség neve a 14. században a Bánffyra változott. A 14. században piaci jogot is kapott, egyházközségét 1334-ben említik először a források. 1644-ben az Esterházy grófok birtokába került.
A település a török harcok alatt viszonylag keveset szenvedett. A 16. – 17. században a reformáció egyik fontos szellemi központja volt nyomdával, híres prédikátorokkal. A törökök végleges kiűzése után, 1690-1705 között alakították ki az Esterházy hercegek a vár jelenlegi alakját.
Lendvát több földrengés is sújtotta, 1838-ban pedig tűzvész pusztította.
1848 szeptemberében és 1849 júniusában nemzetőrei visszaverték Jellasics horvát bán csapatainak támadását. 1867-ben járási székhely lett, gyors fejlődésnek indult. Több ipari létesítmény után megépült a Zalaegerszeg–Alsólendva–Csáktornya vasútvonal is.
1910-ben 2729 lakosából 2375 magyar volt, a többiek jobbára szlovének. A második világháborúig jelentős zsidó közösség is élt a városban.
1918-ban a Muraközből horvát csapatok törtek be, de a helyiek a támadást visszaverték. Ebben az időszakban a helyi szlovén frakciók Klekl József vezetésével egy autonóm, vagy független államot akartak teremteni Szlovenszka krajina néven, amelyhez a magyar többségű Alsólendvát is akarták csatlakoztatni, mivel az gazdaságilag fontos központja volt a Vendvidéknek. 1919 késő tavaszán kikiáltották a Vendvidéki Köztársaságot (ez nincs összefüggésben a tervezett Szlovenszka krajinával), melyhez elvileg hozzátartozott Alsólendva is és az itt szervezkedő magyar katonák támogatták. A trianoni békeszerződésig, majd 1941-1945 újra Zala vármegye Alsólendvai járásának székhelye és a Hetés tájegység központja volt. A békeszerződés rendelkezése szerint a Muravidékkel együtt a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, de a jugoszláv hadsereg csak 1919. augusztus 12-én szállta meg. Ezután a város hanyatlásnak indult, addigi kapcsolatai a magyar területen maradt településekkel megszűntek, megszűnt a vasúti összeköttetés is az Alsólendva-Rédics vasútvonalon. Bár az 1945 utáni megtorlások nem érintették olyan mértékben, mint Jugoszlávia más területeit, a magyarság asszimilációja itt is felgyorsult.
Jugoszlávia felbomlásával 1991-ben a független Szlovénia része lett. 2002-ben 11 151 lakosából 5653 szlovén, 3917 magyar, 86 cigány volt.

Nevezetességek
Épített örökség, kulturális látnivalók
Bánffy tér (Bánffyjev trg)
    •    Lendvai vár (Lendavski grad) - Már a 12. században állt a település feletti hegyoldalon, első írásos említése 1192-ből kelt. Mai alakjára 1690 és 1705 között az Esterházy hercegek építtették át. Alaprajza L alakú az akkor uralkodó I. Lipót császár tiszteletére. A 19. században belül jelentős mértékben átépítették, két emelete felett festői manzárd-tetőzetet alakítottak ki. Egészen 1945-ig az Esterházy család birtokában volt. A vár épületében 1973 óta galériamúzeum (Galerija-Muzej) működik. Jelenlegi gyűjteményei: Oloris régészeti kiállítás, mely a közeli Alsólakosban talált bronzkori leleteket mutatja be, Vár a vártán című történelmi gyűjteménye a végvárak emlékeit eleveníti meg, Lapidárium az egykori várfal maradványaival, Néprajzi tárlat hetési népi textíliák felvonultatásával illetve Zala György szobrászművész emlékszobája.
Templom tér (Cerkveni trg)
    •    Szent Katalin-plébániatemplom (Cerkev svete Katarine) - római katolikus egyházi intézmény, jelenlegi formája 1751-ből származik, egy korábbi barokk épület átépítésével született. Falán Alexandriai Szent Katalin freskója látható (Felix Barazutti, 1800). Az apszis alatt elhelyezkedő sírboltban az Esterházy család nőtagjai és a templom alapítója nyugszik.
    •    Szent István szobra - a templom előtt álló modern alkotás.
Fő utca (Glavna ulica)
    •    Helytörténeti kiállítás (Galerija-Muzej Lendava) - Fő utca 52., a város polgárosodásába, nyomdászatába és ernyőgyártásába enged betekintést. Az eredetileg lakóháznak emelt épület a 20. század első felében született.
    •    Bánffy Központ vagy Magyar Nemzeti Művelődési Intézet (Zavod za Kulturno Madžarske Narodnosti) - Jelentős kulturális központ a településen, a Fő utca 32. alatti, egykori polgári lakóházban. A Magyar Nemzeti Művelődési Intézet keretében működik. Galéria, irodalmi kávéház, kulturális jellegű rendezvények otthona.
    •    Lendvai evangélikus templom (Evangeličanska cerkev) - a Fő utcán álló épület, keleti bejárati oldalán haranglábbal.
Zala György tér (Trg Györgya Zale)
    •    Kultúrotthon vagy Művelődési ház vagy Színház- és Hangversenyterem (Gledališka in koncertna dvorana) - 2004-ben készült el Makovecz Imre tervei alapján. Építését Lendva községe, a Szlovén Köztársaság és a Magyar Köztársaság finanszírozta. Területe 1400 m2, terme 444 vendég számára biztosít ülőhelyet. A földszintet és az előcsarnoki galériát Király Ferenc lendvai szobrászművész alkotásai gazdagítják. Évente kb. 100 különféle rendezvény zajlik az épület falai közt.
    •    Kultsár György protestáns prédikátor, tanító és könyvíró szobra (kisplasztika)a városközpontban
    •    A Zala György téren található, a ma kulturális célokat szolgáló zsinagóga
    •    A főutca monarchiabeli hangulatát idézi néhány jellegzetes épület: az egykori polgári iskola a Széchenyi- és Kossuth-emléktáblákkal; a Hajós-ház, a homlokzatán látható Kakasdi Hajós Mihály, a polgárosodás meghatározó egyéniségének emléktáblájával; a polgárosodást bemutató kiállításnak helyet adó impozáns épület; a magyar kultúra fellegvárának tekinthető Bánffy Központ; az egykori Korona Szállóból kialakított Városháza; a korabeli járásbíróság és a Laubheimer-villa, amely ma városi könyvtárként működik
    •    Az egykori alsólendvai Hungária Esernyőgyár, az Osztrák–Magyar Monarchia magyarországi részének első ilyen jellegű létesítménye
    •    A vidéken született meghatározó személyek emlékhelyei, emléktáblái:
Dobronoki György, a Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetem építtetője és első rektora; Deák Ferenc, a haza bölcse (a család a Dobronak melletti Zsitkócról származik); Zala György szobrászművész; Pataky Kálmán operaénekes; Hadrovics László nyelvész, irodalmár; Gálics István grafikusművész; Szúnyog Sándor költő; Pandur Lajos festőművész
Terme Lendava termálfürdő - Tomšičeva 2a. alatt. A gyógyvízre 1965-ben találtak rá, amikor a szomszédos Petesházán a remélt kőolaj helyett forró víz jött a felszínre. A vizsgálatok kimutatták, hogy egyedi paraffinos termálvízről van szó. Összesen 1649 m² vízfelület áll a vendégek rendelkezésére (téli-nyári medence, fedett medence, „Szőlőfürt” termálmedence, olimpiai medence csúszdákkal és gyermekmedence). A felújított Lipa szálloda 120 korszerűen berendezett szobával várja a vendégeket, a szálloda mellett a Hársfaliget Apartmanfalu (Lipov gaj) és a télen-nyáron nyitva tartó Lipa Autóskemping szolgál a vendégek elhelyezésére. A kemping különlegessége, hogy a vele szomszédos termálmedencével együtt a szeptember 15-től május 15-ig tartó időszakban naturista jelleggel működik.
Lendvahegy (Lendavske gorice)
    •    Szentháromság-kápolna (Rimskokatoliško Župnišče) - Szőlőskertek által körülölelt területen emelkedik, 1727-1728-ban épült. Hadik Mihály múmiája itt tekinthető meg.

Forrás: Wikipédia