Füzesi Magda: Levél Zágonból Rodostóba

Mióta nem hallom híredet,
belefulok a tespedésbe.
Van, ki sír, van ki bosszúval fizet,
én kiáltanék: más is megértse,
hogy e parttalan, puszta szigeten
már az óceán is oázis lenne,
hallgatom a semmi mormolását
és belefagyok a szürkületbe,
mert száműzték felőlem a Napot,
és az Isten is elhagyott...
Itt, Zágonban, a pusztulásban
magam is Mikes Kelemen vagyok.