„Egy világvégi kis faluban prófétai életet kell élni…”

– beszélgetés a székelyföldi Csehétfalva unitárius lelkészházaspárjával,
Lőrinczi Lajos esperessel és Lőrinczi Tündével   

 

csehétfalva

Az idén késő ősszel alkalmam nyílt a Székelyföldre utazni egy gyerekcsoporttal. Soha ezelőtt még nem jártam a trianoni határ túlfelén ebben az irányban, s most megilletődve próbálom rendezni magamban a felvillanyozó újdonság és a megmagyarázhatatlan otthonosság kavargó érzéseit. Sötétedés után érkeztünk a csöpp faluba, így első élményeim vendéglátóinkhoz, a lelkészházaspárhoz kapcsolódtak. Az első este tartalmas beszélgetése alatt fogalmazódott meg bennem: hírt akarok adni róluk. Különlegesen elhivatott, hagyománytisztelő, ugyanakkor végtelenül türelmes, elfogadó, nyitott gondolkodású emberek, naprakész műveltséggel. Legyen ez a híradás a tisztelet gesztusa feléjük.   

    Kérlek, mutassátok be röviden a Hagyományos székely jövő programot! Hogyan kezdődött a projekt, milyen céljai vannak és melyek a legfontosabb eddigi eredményei?    

    Csehétfalva Székelyföldön, Nyikó mentén, Székelyudvarhelytől 25-re, Székelykeresztúrtól 18 km-re fekszik, 550 m tengerszinti magasságban. Ősi szabad székely falu, amelynek lakói mindig adtak magukra, és mind kultúrában, mind helytállásban, hazáért való küzdelemben, hagyományőrzésben jó példaként szolgáltak a szomszédos falvak lakói számára.

    Csehétfalva soha nem volt nagy kiterjedésű, sok lakosú falu. Legtöbb lakója 1910-ben volt: 450, ám a két világháború súlyos veszteségei, a kommunizmus erőszakos elvárosiasítási és falurombolási törekvése következtében ez a szám 1990-re 150 főre apadt. A helybéli (átlagéletkor: 50 év körüli) lakosság hétvégére szép számmal kiegészül, ugyanis a legtöbb fiatal és középkorú család az említett két városban dolgozik, ott is lakik, ahonnan azonban hétvégére hazajön, segíteni a szülőknek, dolgozni a saját gazdaságban vagy csak kipihenni a hét fáradalmait az idilli falusi környezetben.

    Ezt a hazatartó, szülőfalut szerető, hagyományokat őrző, de jövő felé hittel tekintő törekvést, mint erős szelet használja ki immár 18 éve a falut összetartó egyetlen közösségi forma, az Unitárius Egyházközség. Alulírott lelkésze 1999-ben került a falu élére, feleségével, és eresztett gyökeret itt, a Firtos hegy alatt. Azóta e falu szülötte: Balázs Ferenc lelkész, író, világjáró szavait próbáljuk megélni: „elvetettem magam a rög alá, hadd lássam, kikelek-e?” Bár sok drága székely testvérünket eltemettük azóta, sikerült Csehétfalva még fellelhető ősi, jó szellemiségét, lelkiségét megőrizni, tartva a lélekszámot is.

    E 18 év igen kemény munkában telt el az elhanyagolt infrastruktúra fejlesztéséért. Az 1999-ben még használt egyetlen kurblis telefon helyett ma már mindenki maroktelefont és elég jó internetet használ. A falu lakosai által kézi erővel javított kövezett út helyett ma már aszfaltút vezet a faluba. Közös erőfeszítésünknek köszönhetően vezetékes ivóvíz ellátásunk lett. Megjavítottuk a templomunkat, a kultúrházunkat, iskolánkat. Új ravatalozó házat építettünk. Új tűzoltó színt építettünk, kiállítva a régi királyi tűzoltó pumpát és felszerelést (1892).

csehétfalva2    Emellett elindítottunk egy falumentő programot. Külső segítséggel megvásároltunk két, pusztulásra ítélt házat, telkestől, felújítottuk és vendégfogadásra alkalmassá tettük.

    Ez azért nagyon fontos, mert a falu itthon élő lakói háztáji mezőgazdaságból, főleg állattenyésztésből élnek. Az Európai Unió szigorú, nagy farmokat támogató, de a kis gazdákat elsöprő rendelkezései miatt ezek az emberek egyre inkább ellehetetlenülnek. A tej árának kíméletlen lecsökkentése kimondhatatlan csapásként érte őket. Sok mindent kibírt ez a szívós fajta, biztosan ezt is ki fogja bírni, de szeretnénk, ha a következő néhány évtized ne csak túlélésről, hanem gyarapodásról, reménységről szólna. Ezért keressük az alternatívákat, a megélhetés más formáit. csehétfalva3A falusi turizmus pedig egy ilyen lehetőség lehet. A meglévő két házunk, a régi iskolából átalakított közösségi házzal, ilyen lehetőségnek bizonyult.

    18 évi helybéli lelkészségem, 9 évi szélesebb körű esperesi szolgálatom azt érezteti velem, hogy most e faluban és a környék kis falvaiban nagyon megfeszült a húr. A túlélés megszokott eszközein túl, valamit tenni kell, ami hitében megerősíti, reményében felélénkíti a székely embert. Valamit, ami segít neki szülőföldjén, szülőfalujában maradni, megélni. Hogy gyermekeit e földnek és ne külföldnek, ne idegennek nevelje! Hogy lássa: itt is lehet, itt is érdemes.

    Ezért álmodtuk meg a Hagyományos Székely Jövő központot.

    A program tartalma: összegyűjteni a falu és környék hagyományait. Bevonni a falu és környék asszonyait, mesterembereit, akik átadhatják tudásukat a helyi vagy külső érdeklődő nemzettársaknak, vendégeknek. Konferenciákat, bemutatókat, tanfolyamokat szervezünk majd a tehetségek és adottságok továbbfejlesztése érdekében. Sokkal intenzívebbé tesszük a kibontakozóban lévő falusi turizmust, szekértúrák, gyalogtúrák szervezésével (amiben már nagy tapasztalatunk van – összesen 11 Orbán Balázs Emlék-szekértúra). Gyermek- és ifjúsági táborokat szervezünk a falu megismerése, szellemi örökségünk átadása céljával. A név sokatmondó: hagyomány, székely, jövő – székely hagyományainkra épülő jövő. Pár évtizede még önfenntartók voltak székely közösségeink, nem engedhetjük, hogy elmosson, beolvasszon a nagy Összemosó, Egybeolvasztó.    

    A Hagyományos Székely Jövő álom a magyar Miniszterelnökség támogatásával vált valóra. 2016-ban megvásároltunk nagyon rossz állapotban lévő ingatlanokat (házak, gazdasági épületek) a paplak szomszédságában. Ezeket egy év alatt erőltetett menetben felújítottuk, létrehoztunk egy 60 személyes táborozó helyet, modern konyhát és ebédlőt, és elkezdtük a működést.    

    Jelenleg két fő tevékenységünk van: a táboroztatás és a szociális konyha. Saját táborokat is szervezünk, de emellett sok tábornak is helyet biztosítunk. De ahhoz, hogy valamit át tudjunk adni, fontosnak tartjuk az idősekről és egyedül élőkről való gondoskodást. Ezért minden hétköznapon meleg ebédet viszünk ki Siménfalva község 13 falujába. A nyáron körülbelül 1200 gyermek fordult meg nálunk, emellett naponta 70 személynek viszünk ételt nagyon jutányos áron. Mindezt rajtam és feleségemen kívül a három új alkalmazottunk segítségével tudjuk megvalósítani. A munkahelyek teremtése is fontos eredmény.    

    Milyen közvetlen gazdasági hatásai és eredményei vannak a programnak? Gondolok itt a saját szőlőlére, a lekvárokra, a helyi mentából főzött teára.    

    A gazdasági eredmények nagyon fontosak számunkra, hiszen itt a létről van szó. Papolhatunk és lelkizhetünk, az embernek az első gondolata az, hogy legyen mindennapi kenyere. Ha a falun és népünkön segíteni akarunk, akkor olyan dolgokat kell kitalálni, ami gazdaságilag segít új alapokra helyezni az életet. Ezért nagyon fontos az, hogy abban a 100 lelket számláló, idősödő faluban, ahol a soványka „tejpénz” a szinte egyetlen jövedelem, máris négy új munkahelyet sikerült teremteni. Ez négy család megélhetését jelenti. Emellett ennyi ember fogadása és ellátása, a programok sokrétűsége olyan széleskörű mozgósítást jelent, ami megmozgat egy szélesebb közösséget is. A környék asszonyai által készített gyümölcslevek, lekvárok, szörpök, szőttesek, varrottasok, kézműves tárgyak értékesítési lehetőségei (piac) remélhetőleg újjáéleszti azt a tudást, ami ott lapul az emlékek mélyén, és új lehetőséget kínál azoknak, akik élni akarnak. Sok jó példa van már arra, hogy közösen főznek, kézimunkáznak (közösség erősödése!), gyógynövényeket gyűjtenek, így pótolva a család bevételét.    

csehétfalva1    Az unitárius egyháznak és vallásnak milyen szerepe van hagyományosan a székelység körében és hogyan látjátok a jövőjét? Meg tudja-e szólítani a fiatalokat?    

    Az unitárius egyház soha nem egy elvonuló, önmagába forduló egyház, hanem legfontosabb céljai között volt a társadalmi életben való részvétel. Már Dávid Ferenc, egyházalapító püspökünk, a 16 században életcélul a „tiszta jézusi kereszténység helyreállítását” tűzte ki célul. Vagyis Jézus vallásosságát megismerni, és az ő általa mutatott és megélt példát követni. A Jézus által legfőbb parancsolatnak nevezett szeretet kettős parancsolata (Istent és embertársadat) csak az emberek között élhető meg. Jó cselekedeteket is csak emberek közt hajthatsz végre. A kereszténységet, a jézuskövető életmódot tehát csak emberek közösségében lehet megélni. Az unitárius egyház már a 16. században iskolákat hozott létre, mert szerintünk a jövőt a gyermekeink jelentik – olyan lesz, amilyennek a gyermekeinket neveljük. De éppen ilyen fontos az idősek tisztelete is, mert ők hordozzák azt a hitet, örökséget, ami a mi képünkre (pl. székely magyar) formálja a jövőt. A fiatalokat megszólítani nem könnyű. Csak úgy lehet, ha gyermekkoruktól ebben a szellemiségben neveljük fel. Különben elszippantja a mai csupa idegenséget tápláló külső világ. Ezért fontosak a vallásórák, a szülők jó példája, a táborozások, az ifjúsági találkozók, egyletezések, programok, ahol a gyerekek hangján, mai módszerekkel szólaltatjuk meg Istent.    

    Sok érdekes történetet mesélt Lajos a csehétfalvi unitárius templomról. A ferde torony és az országzászló történetét elmondanátok az olvasóknak?    

    A csehétfalvi templom történetét a honlapunkon elolvashatjátok (csehetfalva.hu). Az 1835-ben épült torony valóban ferde, mert a talajmozgás következtében és az akkori beavatkozások miatt száz évvel ezelőtt megdőlt. De azóta nem mozdul. Mint Wass Albert versében: „víz szalad, a kő marad”. De akik ismernek és ismerik a falut, azok tudják, hogy lelkünkben ez a torony egyre egyenesebbé válik (Szilveszter Lajos: Háromszék), mint a falu gerince. Az országzászló egyedi ereklye. 1941-ben adományozták a Budapesten dolgozó csehétfalvi fiatalok. A második bécsi döntés, a felszabadulás olyan öröm volt népünk életében, amit ezzel az ajándékkal örökítettek meg. A kommunista – nemzeti jelképeinket tiltó időkben a templom padlásán elrejtve lapult, de 1989 óta ismét hirdeti az egy nemzethez való tartozás és a szabadság felemelő érzését.    

    Csehétfalva jövőjét hogyan látjátok? Említettétek, hogy költözött fiatal család nemrégiben ide.    

    Hiszünk a megújulás lehetőségében. Jézus is ebben bízott, amikor a legbűnösebbnek tartott embereket is felkereste a megmentés szándékával. Igen, van újjászületés. Csehétfalva számára is van. A mély vízbe került ember egy ideig lefelé süllyed, de amikor eléri a feneket, elrugaszkodik és elindulhat felfelé. Mi most elrugaszkodtunk, és úgy gondolom, elindultunk felfelé, Isten szabad, tiszta levegőjétől megáldott ege felé. A sokáig csöndes falu megelevenedik, gyermekek szaladgálnak benne, van munkalehetőség, vannak célok, van élet. Új házak épülnek, régieket újítanak fel, gyermekek születnek. Lépésről lépésre. Élni fogunk!    

    Fontos része a programotoknak a csehétfalvi és környékbeli idősek gondozása. Ebédet szállítotok nekik, gyógyszert szereztek be, orvoshoz viszitek őket. Mi a legnagyobb kihívás, nehézség számotokra ebben. Előbb-utóbb el kell búcsúzni tőlük…    

    Beszéltünk már az idősek gondozásáról. Tündével sokszor elbeszélgetünk arról, hogy az egyetemeken, olvasmányainkon, képzéseinken felül, mi legtöbbet az öregektől tanultunk. Pontosabban a lényeget tőlük tanultuk meg. Azt a lényeget, hitet, Isten iránti ragaszkodást, közösségi szellemet, kitartást, türelmet, alázatot és mégis tartást, ami megtartotta népünket évszázadokon keresztül népünknek. Hálásak vagyunk. Ezt kell továbbadni. Sok egyedül maradt idős ember van a környéken (az egész világon). Pál apostollal: „Mi erősek tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk.” (Róm 5, 1) Nem elég a beszéd, tenni kell. Az éhezőket meg kell etetni, a betegeket doktorhoz kell vinni (12 km a rendelő), a magányosokat meg kell látogatni, fát kell vágni, ki kell vinni a szemetet, mosni kell, számlát kifizetni. Mindent, ami szükséges, mint egy szép családban. Igen, nehéz az elválás. Mert ők mind nagyszüleink és szüleink már. Azzá váltak a közös küzdelemben, a sok búcsúzásban. De azért vagyunk itt, hogy támaszaik legyünk és annyi év alatt megtanultunk méltósággal elválni.    

    Kedves Tünde, véleményed szerint hogyan fér meg egymással a hagyományos lelkészfeleség szerep a modern, esténként naplót író, tai chit művelő, projektmenedzser és könyvelő, női szerepekkel? A te életedben hogyan működik ez?    

    Az én életembe valójában észrevétlenül simul bele a hagyományos papné szerep a többi szerepembe. És már annyira összekeverednek, hogy alig lehet szétválasztani ezeket a szerepeket. Ahogy a világ körülöttünk egyre modernebb lesz, úgy alakul át a hagyományos papné szerep is modernebb, élhetőbb és gyakorolhatóbb életformává. Tulajdonképpen nem is lehet elválasztani egymástól ezeket a szerepeket. A másokra, a hívekre odafigyelő, őket meghallgató, segíteni próbáló, összefogó és néha vezető lelkész feleség is én vagyok, de én vagyok az is, aki ír, az is, aki reggelente tai chit táncol az udvaron. Én vagyok az is, aki az egyházközségeket könyveli és az is, aki a Hagyományos Székely Jövő programjait, konkrétan a vendégfogadást, a gyermekek táboroztatását, és a meleg ebéd programot is vezeti.

    De az, hogy hogyan lettem ilyen és váltam ilyen sok szerepet felvállaló egyéniséggé, az észrevétlenül történt – nem is szoktam gondolkodni ezen. Csak azt látom, hogy itt sok a munka, sok a tennivaló. Fel kell hát vállalni, csinálni, dolgozni kell.

    A tai chi, az írás az a része az életemnek, ami feltölt és erőt ad ahhoz, hogy a papnéság, a menedzseri és a könyvelői szép szerepeket, nehéz munkákat fel tudjam vállalni, és végezni tudjam.    

    Ketten összesen legalább öt ember munkáját végzitek, mondtátok. Hogy bírjátok? Hogyan tudtok odafigyelni egymásra, a házasságotokra?    

    Ilyen életmód mellett nagy kihívás a házastársra odafigyelni, az intimitást, a melegséget megőrizni, ami alapvetően fontos egy párkapcsolatban. Nagy szeretet, nagy alázat és sok türelem és megértés szükséges, és sok munka is ahhoz, hogy a párkapcsolat működni tudjon ilyen körülmények között. De az, hogy mi mindent együtt csinálunk, az, hogy közösek a céljaink, álmaink, sokat segít abban, hogy a kapcsolatunk sikeresen működik. Egymást erősítjük, egymást támogatjuk, és talán a legfontosabb, hogy egymást mindig meghallgatjuk. Úgy gondolom, hogy nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, nemcsak házastársak vagyunk, de a legjobb barátok is. És igazi lelki társak. Tudatosult bennünk, hogy egy világvégi kis faluban prófétai életet kell élni. És ahogy erre rájöttünk, ezt megértettük, könnyebb lett elfogadni és felvállalni a valóságot.    

    Író emberek is vagytok. Lajos gyűjti a beszédeit évekre visszamenőleg. Az egyházközség történetét is írjátok. Valószínűleg ez most nem az az időszak, amikor erre sok időtök jut. Ennek ellenére megkérdem, milyen terveitek, álmaitok vannak ehhez kapcsolódóan.    

    A téli időszak az, amikor kiürül a tábor, kevesebb vendég jön, és az embernek inkább jut ideje a visszahúzódásra, a befele figyelésre, az alkotásra. Én mindig örömmel várom a telet. A hosszú téli estéken olyan jó sokat lehet olvasni, olyan jól lehet írni, alkotni. Úgy gondoljuk, hogy a sok fizikai tevékenység mellett a szellemi, írói tevékenység is nagyon fontos. Egyik célunk, álmunk az, hogy az útókornak megőrizzük és átadjuk a hagyományos székely lelkületet, életfelfogást és életmódot. Mert, ahogy a falvaink elnéptelenednek, kiürülnek, úgy az életünkből is kiürül és eltűnik az az érték, amit a hagyományos székely falvak lakói képviseltek és megéltek a mindennapjaikban. Egyik legfontosabb célunk tehát ezt az értéket megmenteni és egyáltalán megmutatni a világnak, hogy valamikor nem is olyan régen az emberek a kis eldugott falvaikban teljesen önellátó, természetbe simuló, a világmindenség törvényeivel összhangban dobbanó életet éltek.   

Kovács Ági

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf