Kiszebáb égetésével búcsúztatták a telet Zselízen
Egy régi hagyományt elevenített fel Zselízen a helyi magyar tannyelvű alapiskola azzal, hogy nemcsak klasszikus farsangi jelmezbálos karnevált tartanak idén, hanem kiszebábot is állítottak, aminek elégetésével búcsúztak az idei téltől.
A babona szerint a kiszebáb égetése megszabadítja az embereket minden bajtól. A téltemető népszokás igen kedvelt volt a falusi nép körében. Ma már csak elvétve találkozhatunk ezzel a szokással. A lényege, hogy a gyermekek kiszebabát és zajkeltő szerszámokat készítenek, mellyel a felvonulnak. Vonulás közben hangosan zörgetik szerszámaikat és télűző rigmusokat kiabálnak.
… az előadás a tánc nyelvén fogalmazza meg Ábel figuráját. Annak a csíki székely fiúnak a figuráját, amely Tamási Áron Ábel trilógiájában született meg számunkra, amely a nagyközönség által jól ismert és kedves alak. Ábel személyét főleg a tánc eszközeivel állítjuk a nézők elé, de elkerülhetetlen a verbális megjelenítés is. Újra meg újra előkerülnek Ábel fő gondolatai az igazságról, a székely létről, a lélek tisztaságáról, arról, hogy miért vagyunk a világon… Egyre fontosabb kérdések vetődnek fel, amelyek kapcsán Ábel rámutat a lényegre, hogy csak megtisztulva, szabad és tiszta lélekkel tudunk válaszolni életünk alapkérdéseire. „Tisztán az Isten lelkével válaszol minden feltett kérdésre… mert… az emberek fényes világa után az Isten tiszta világába vágyik az ember.” Ez a gondolatkör végkifejlete.
Nem tévedés! Arról a békáról van szó, amit meg akarnak etetni a világgal. Engem már kedden eltiltott a FB, ki tudja milyen elvek alapján, pedig csak tényeket közöltem, hogy nekünk nem kell bemutatni a Kárpátalját 1945 óta megszálló ukránokat, akik gyűlölik a magyarokat (törvénybe iktatott diszkrimináló nyelvtörvénnyel megpecsételve!), ott vannak a magyarok vérével áztatott szolyvai tömegsírok. S jeleztem, hogy megérdemelnének egy kis leckéztetést. Még csak azt sem írtam, hogy milyen lecke lenne az. Az oroszok keményebbet mutattak.
1946 február 27-én írták alá Budapesten a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezményt.
Apartheiddel vádolta meg Izraelt helyi idő szerint szerdán este a palesztinok ENSZ-nagykövete, aki a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT) elmondott beszédében felszólította a tagországokat, hogy tegyenek lépéseket a palesztinok hátrányos megkülönböztetése ellen.
A Mindenki! ‒ koncertek, történetek a beat és a rock aranykorából címmel, a Cser Kiadó gondozásában készült könyv a hatvanas, a hetvenes és a nyolcvanas évek hazai koncertjeinek világába kalauzolja az olvasót. A rajongók és az előadók visszaemlékezéseiből összeállított, az NKA Hangfoglaló program támogatásával készült kötet jobbnál jobb sztorikkal és gazdag képanyaggal mutatja be a korszak könnyűzenéjét.
Koszorúzással emlékeztek meg ma Komárom város leghíresebb szülöttéről, Jókai Mórról. Berecz Gyula szobránál, a Szent András-bazilika harangjátékára pontosan négy órakor, Jókai születésének időpontjában, helyezték el a koszorúkat a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Csemadok komáromi alapszervezete tagjai.
A temesvári születésű (1948), Kolozsváron felnőtt, de 49 esztendőnyi itt tartózkodás után immár kézdivásárhelyivé vedlett, a magyar kultúra napján, 2022. január 22-én Háromszék Kultúrájáért díjban részesült Vetró András szobrászművésszel beszélgettünk múltról, jelenről, álmokról és tervekről a céhes városban található műtermében.
Nemcsak Ady szavaival, hanem a valóságban is mintha gyorsabban kellene száguldania Szent Illés tüzes szekerének, ezt követeli napjaink ritmusa. Alvégen sem lehet megállni egy percig sem. Megrakodva még két falu – Aldoboly és Sepsiszentkirály – gondjaival, most előre kell masíroznia Illés szekerének, soha hátra. Bőven vannak a tüzes szekéren mai óhajok, tetejében egy súlyosabbal, az autópálya tervezett nyomvonalának nehezen oldódó aggodalmaival.
Torockószentgyörgy Nagyenyedtől mintegy tizenkilenckilométer távolságra van, és Torockóval együtt – melyhez közigazgatásilag tartozik – a Torockói-medence egyik legjelentősebb települése. A Székelykő szomszédságában, a Havas és Szilas folyók medrében fekvő település a szomszédos falvakkal együtt a 13. század második felétől kezdődően az Ákos nemzetségből származó Thoroczkay család birtoka volt. Összeállításunkban a torockószentgyörgyi Thoroczkay–Rudnyánszky-kúriát mutatjuk be. A település birtokain a Thoroczkay család három ágának – a nemesi, bárói és grófi ág – leszármazottjai osztoztak.
„Mondd az igazat.
Február 12-e Pozsony gyásznapja. 103 évvel ezelőtt ugyanis napra pontosan, 1919. február 12-én az ősi magyar koronázó fővárost, Pozsonyt 1919. január elsején megszálló cseh legionárius csapatok a megszállás ellen fellépő tömegbe lőttek a Vásárcsarnok előtt.
A vallási kisebbségek jobb védelmét követelték helyi keresztények a Pakisztán legnagyobb városában, Karacsiban tartott hétfői megmozdulásukon egy anglikán lelkész meggyilkolása és az ország keresztény közösségei elleni folyamatos támadások miatt.
Egyre több támadás éri a határt védő rendőröket és katonákat. A kormány közösségi oldalán azt írja, hogy már fegyverrel is fenyegetnek a déli határon az országba betörni kész migránsok. Ahogyan az a nyilvánosságra hozott felvételeken látható, botokkal, kövekkel, csúzlikkal és létrákkal felszerelkezett, érthetetlenül és artikulálatlanul üvöltöző migránsok támadták meg a magyar határt, valamint a határt védő rendőröket és katonákat is.
