Nagy Ervin: Párhuzamos politikai valóságok
Egyre inkább mélyülni látszik a szakadék Európa legfőbb szellemi törésvonala mentén. A felvilágosodás individualizmusa – amely a mindenek felett álló, abszolút szabad „istenember” bölcsője – és a kereszténység közösségbe vetett hite, illetve értékelvűsége között. Mindkettőnek lenne létjogosultsága ugyan, de még az utóbbi mértékletességet gyakorol, addig az előbbi egyre inkább szélsőségesebbé válik – ezáltal esélyt sem adva a közös nevezőre jutásnak.
Magatartásában a szélsőséges gőg (hübrisz) és az alázat; illetve a mérhetetlen önzőség és a mértékletes szeretet között látunk egyre nagyobb szakadékot, amely a túlzások miatt egyre kevésbé képes a párbeszédre. Mondhatni, hogy a felvilágosodás kori értékek politikai artikulációja, a liberalizmus modern kori formája aránytévesztés hibájába esett, ami lehetetlenné teszi az értékek valamiféle szintézisét.
Mint tudjuk, Magyarország a trianoni békeszerződésbe foglaltak miatt elveszítette területének kétharmadát, ezért gyakorlatilag nem volt olyan szomszédja, akivel szemben ne lett volna területi követelése. Mindezt azonban a diplomáciai szabályok betartásával kívánta kivitelezni. A tárgyalások a területi revízióról a csehszlovák féllel - küldöttségük érdekes módon kizárólag szlovákokból állt - 1938. október 9-én kezdődtek meg a délszlovákiai Komáromban (Komarno), azaz a Komárom északi részében, amely Szlovákiához került Trianon után.
Jól tájékozott vatikáni források azt állítják, a magyar hatóságoknak döntő szerepük volt abban, hogy meggyőzték a pápát, 2018-ban ne látogasson Romániába: minden rendelkezésükre álló eszközzel, a katolikus vonalon keresztül rávették a Szentatyát, halassza el bukaresti útját egy évvel. A felhozott úgynevezett érvek egyike a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Középiskola létrehozásának helyzetére vonatkozott, amelyet Románia zsarolására is felhasználtak, blokkolva a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozásról szóló szavazást. Ami hamis ürügy volt, tekintettel arra, hogy ez a középiskola gondok nélkül működik a jelenlegi tanév kezdete óta, létrehozásának elhúzódását pedig kizárólag az RMDSZ vezetősége okozta, mely az oktatási egység létrehozásának módjára vonatkozó törvényi rendelkezések be nem tartásával kényszerítette ki az iskola létrehozását.
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) visszaadta a Magyarországi Evangélikus Egyháznak (MEE) azt a 15 könyvritkaságot, köztük a Balassa-kódexet, amelyet 1950 óta letétként őrzött. A könyveket Tüske László, az OSZK főigazgatója adta át Prőhle Gergelynek, az MEE országos felügyelőjének november 10-én Budapesten, az evangélikus egyház Márton-napi ünnepségén.
A magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává. Ennek apropóján szervezett kellemes hangulatú ünnepséget a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a Filológiai Tanszék és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont.
Sajó Sándor születésének 150. évfordulóján, november 13-án emléküléssel tisztelegtek a hazafias költő emléke előtt Ipolyságon. Ezzel a rendezvénnyel zárult a Sajó Sándor–emlékév programsorozata.
A „Múltat végképp eltörölni”- énekelték az Internaiconáléban. És ezt sok tekintetben komolyan is gondolták a diktatúra éveiben. Többek között nem kívánatosnak számítottak a „kapitalista” köszönési formák, mint a Kisztihand – mely a Küss die Hand, csókolom a kezét német formula meghonosítása volt – és a Kezét csókolom is. A férfiak a nőknek a kezüket is ajkaikhoz érintették, amelyet a szocialista időszak és a nőket egyenjogúsító beszédmód megengedhetlennek tartott. Ezúttal annak néztem utána, hogyan jelentek meg a szocialista sajtóban e nem kívánatos köszönési formák.
Amikor a trianoni „béke” után itt maradtunk kétharmadnyi ország és minden ásványkincs nélkül, halálra szánva, akkor a gondviselés küldött három embert a magyarságnak, akik megmentették ezt az országot és ezt a nemzetet.
1918. október 31-én délután 5 órakor a Hermina úti Róheim-villában meggyilkolták gróf Tisza Istvánt. A gyilkosok pontos kiléte annak ellenére sem bizonyos, hogy az 1920-as években komoly nyomozás indult, majd egy katonai és egy polgári pert is lefolytattak az ügyben. A merénylet két szemtanúja, Tisza István felesége, valamint unokahúga a gyanúsítottakat nem tudta azonosítani, így csak közvetett bizonyítékok alapján ítéltek el néhány embert. A végzetes merénylet már a negyedik volt, amelyet a politikus ellen elkövettek.
„Ismételten felhívjuk a figyelmet jogos és békés követelésünkre, egyben kinyilvánítjuk akaratunkat Székelyföld területi autonómiája iránt. Jelezzük, hogy a román parlament által harmadszorra is elutasított, a területi autonómia közjogi keretét biztosító statútum törvényerőre emeléséről nem mondunk le. Folytatjuk azt a demokratikus küzdelmet, amely párbeszéd útján, de minden békés eszközt felhasználva biztosítja szabadságunk garanciáit. Megerősítjük ragaszkodásunkat a nyolc székely széket és 149 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz” – áll az MTI által idézett dokumentumban.
Harminchat felvidéki civil szervezet képviselője látta el kézjegyével azt az Európai Parlament képviselőinek címzett nyílt levelet, melyben az őshonos kárpátaljai – zömében magyar – polgárokkal szembeni jogfosztások ellen tiltakoznak.
A kisebbségi nyelvhasználat jelentős szűkítése és több, Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettségvállalás megszegése miatt Bocskor Andrea levélben fordult Antonio Tajanihoz, az Európai Parlament elnökéhez. Továbbá a Fidesz–KDNP EP delegációja a határon túli magyar EP-képviselőkkel, illetve román és bolgár képviselőkkel együtt nyílt levélben fordult a Verhovna Rada elnökéhez, Andrij Parubijhoz. Az ukrán házelnökhöz intézett levelükben az EP-képviselők ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy Ukrajna kötelezettséget vállalt az országban élő nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, többek között a Regionális, valamint a Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye és az EU-Ukrajna társulási megállapodás alapján. Javasolják az ukrán törvényhozóknak, hogy mielőtt a törvénytervezet második olvasatra kerülne, küldjék el azt a Velencei Bizottságnak véleményezésre, és csak annak jóváhagyása után kerüljön sor a szavazásra.
Kilencedik alkalommal szervezte meg a Csemadok Lévai Területi Választmánya a Barsi Találkozót Nagysallón. A tavalyi kitérő után, amikoris Barsbesén szervezték meg a rendezvényt, ismét hazatalált a népművészeti csoportok seregszemléje, amelyen több mint százhúsz fellépőt láthatott a közönség.
Eddig sem nagyon, de most már egyáltalán nem aggódom Európáért… Májusi választás ide vagy oda, hidegen hagy a győzelem vagy a bukás, mert mindkettőt egy irányból igazgatják. Immár látszik, hogy az Európai Néppártot is bedarálta a liberális húsdaráló, s ha jobboldali győzelem lenne májusban, az csak a kimenekülése azoknak, akiknek a kezéből eszik a teljes Unió. Hibáztak, tehát menekülni kell, mert ha felébred Csipke 
