Zen bíboros a pápai konzultáció után: A Vatikán „kiárusítja” az Egyházat Kínában

Joseph Zen bíboros azzal vádolja a Vatikánt, hogy "kiárusítja" az Egyházat Kínában.
Egy a saját honlapján közzétett bejegyzésében Hong Kong korábbi püspöke azt írja, hogy korábban a hónap során Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadta őt, ahol a pápa a bíborost a vigasztaló szavainak tolmácsolására kérte Kína "földalatti" egyháza felé. A bíboros ennek ellenére továbbra is azt gondolja, hogy a Vatikán a kínai katolikus egyház ellen dolgozik.

Európai őrjárat és száz éves üzenet

Azt ugye épelméjű ember nem merné kijelenteni, hogy a Szűzanya orosz ügynök lenne, és azt is nehéz józan ésszel elképzelni, hogy a fatimai jelenéseket száz éve az orosz titkosszolgálat szervezte volna. Az viszont tény, hogy száz éve kaptunk (mármint az emberiség kapott) egy üzenetet, hogy a világ békéjének feltétele Oroszország megtérése. Akkor, 1917-ben tettek is annak érdekében, hogy ez nem megtérés, hanem letérés legyen a kommunizmus pokla felé. A német titkosszolgálat Lenint küldte el, a cionista Rotschild pedig Bronsteint exportálta Trockij fedőnév alatt az orosz nemesség és az egyház felszámolására, ami az ő értelmezésükben több millió ember legyilkolását, további milliók kisemmizését, száműzetését jelentette, és természetesen az istentagadás tudományos bevezetését.

Horthy Miklós antiszemitizmusa

Az eddigi kutatási eredmények alapján pontosan nem rekonstruálható, hogy Horthy Miklós miként viszonyult 1918 előtt a zsidósághoz. A háborús vereség által is befolyásolt 1919 utáni nézetei azonban ismertek. Az összeomlás után történtek, az elbukott demokratikus forradalom, az ország megszállása, az ateista és internacionalista tanácsköztársaság létrejötte hatására, 1919 tavasza után Horthy Miklós szemében a Károlyi Mihály és Kun Béla nevével fémjelzett politika, illetve a szociáldemokrácia és a bolsevizmus lényegét tekintve nem különbözött egymástól. A történtek árnyalt értelmezésének hiányát jelezte az is, hogy a közelmúlt eseményeit az I. világháború alatt a háborús konjunktúrát kihasználó, majd 1918 őszén, az őszirózsás forradalom idején „cezaromániába” esett „söpredék-zsidóság” irányította a háttérből, akiknek hatalomgyakorlását a „pénzhamisítás, terror, kínzások és embertelenségek” határozták meg – mondta a jobboldali radikalizmus egyik szócsövének adott interjúban. A zsidóság 1918–19-es politikai szerepvállalásával kapcsolatos véleményét a háborús vereséghez és Trianonhoz kapcsolódó bűnbakképzésen és felelősségáthárításon túl az befolyásolta, hogy nem akart, nem tudott származás és identitás között különbséget tenni. Emiatt csak azt látta, hogy a tanácsköztársaság vezetői, a Forradalmi Kormányzótanács tagjai között 60, majd annak április eleji átalakulása után majdnem 68%-ot ért el, míg júniusban 57%-ra csökkent a zsidó származásúak aránya. Az, hogy a népbiztosok nem zsidónak, hanem kommunistának és forradalmárnak tartották magukat, nem érdekelte. A zsidóság bűnbakká válása minden bizonnyal összefüggött Horthy nézeteiben azzal is, hogy flottaparancsnokként, az I. világháború végén hitelt adott a „tőrdöfés-elméletnek”.

Kártékony Göncz-kultusz

Árpád fejedelmet a kukába hajítják, helyére Göncz Árpád kerül a budapesti 3-as metró felújítása örvén. Nem, ez nem egy rossz vicc. A főváros XIII. kerületének szocialista polgármestere, Tóth József kezdeményezésére az Árpád híd megállót a jövőben Göncz Árpád városközpontnak fogják hívni, miután 2016-ban a kerületnek azt a részét már elnevezték az egykori köztársasági elnökről.
E cinikus és vérlázító döntéssel ismét szembeköpték a nemzetet. Egy könnyed csuklómozdulattal törlik a dicső magyar fejedelmet, hogy helyébe ültessék a valódi rendszerváltás elszabotálásának egyik főbűnösét, a magyarellenes SZDSZ által joystickkal irányított paktumállamfőt, aki a nyílt hazaárulástól sem riadt vissza, ha pártja érdekei úgy kívánták. A második világháború idején a megszálló szovjet hadsereggel paktáló zászlóaljban partizánkodó, államfőként a trianoni országcsonkítás fölött örvendező Göncz emléke méltatlan a megörökítésre, nevét a jövőben megírandó hiteles történelemkönyvek a magyar történelem kártevőinek sorában említik majd. A nemzet lelki gyógyulásának érdekében hagyni kell, hogy a feledés homálya boruljon erre az ártalmas politikai szélhámosra.

Kegyelmi állapotban a délvidéki magyarság

Pók Katalin: Antifasiszta szótár

Szavakkal akarják legyőzni a jobboldalt Amerikában, de az új hazug címkékkel tele van a baloldali értelmiségünk zsebe is. Korábban nem létező új szavakat vezetnek be, melyek csupán az álhumanizmus jelszavai és az európai keresztény kultúra ellenében jöttek létre. Legjellemzőbb új kreált fogalmai, a heteronormativitás, transzfóbia, homofóbia és lehetne sorolni. Az álhumanizmus nem elégszik meg az egyenlőséggel, többet akar, olyan humanizmust, amiben a morál magja már szavak által megsemmisített. Minderre kitaláltak egy kiterjesztett értelemmel bíró, megbélyegzésre alkalmas gyűjtőszót, a fasizmust.
Aki a 2000 éves keresztény morál alapú normalitást, humanizmust képviseli, az fasiszta. Ellenük erőszakkal lehet fellépni, az amerikai Antifa mozgalom és a neoliberális értelmiség szerint. Legalább is ez derül ki Mark Bray antifasiszta szótárából, az amerikai egyetemi elit egyik képviselőjének könyvéből. Minden jobboldali, keresztény kormány és ember ellenség, akit meg lehet támadni. Ugyanezt a szavak általi legyőzési stratégiát képviseli az EU és a hazai baloldali értelmiség. Hazánkban az álhumanista szótárhoz hazug, negatív címkék is társulnak a jobboldali kormányról. E kártékony fogalmi gyomokat elhintették a világban. Ezért esett Magyarország negatív ítélet és támadások össztüze alá az Európai Unióban, a jobboldali kormány győzelme óta.

A zsidó értelmiségiek és a jobbágyok – Politikailag korrektül

A magyar „demokratikus ellenzék” egyik legtekintélyesebb, ha nem a legtekintélyesebb tagja, Vajda Mihály. Életrajzi kötetét a Magvető adta ki Szög a zsákból címmel. A könyv irodalmi ihletettségű visszaemlékezés, töredékeket, illetve egy szakmai interjúfélét is tartalmaz. (Vajda Mihály: Szög a zsákból. Tények és tanúk. Magvető Kiadó, Budapest, 2017)
Ez utóbbi egy fontos részletéből idézek azért, hogy segítsen tájékozódni arról, hogyan is gondolkoznak rólunk és hazánkról azok a Nyugaton is beágyazott, az ottani „haladó”, értsd: marxista körök számára is eligazítást nyújtó megmondóemberek, akik közül Vajda úgy teljesítményét, mint személyes integritását tekintve is kiemelkedik. A szöveg önmagáért beszél, különösebb elemzést nem igényel. Csak azt teszi egyértelművé és nyilvánvalóvá, amit úgyis mindenki érez és tud, de amiről a politikailag korrekt kánon béklyói miatt senki sem mer beszélni. Le a kalappal előtte, hogy ő megtette. Hiszen, ha bárki ilyet, vagy ehhez hasonlót feltételezne, azt azonnal antiszemitának bélyegeznék.

Elitünk már nincs, csak elitizmus van

Alaptalan elitizmus helyett valódi szellemi elitre van szükségünk. Ugye nem az államtól várjuk, hogy a hiánypótlást elvégezze?
Vajda Mihály Szög a zsákból című könyvének néhány sora a napokban megmozgatta a jobboldal érzésvilágát. A baloldali filozófus meglátása szerint a „jobbágy-mentalitású” magyar tömegek konvencióira támaszkodó politika előtt értetlenül áll a saját álláspontjával szemben ironikusan visszafogott, azaz „zsidó mentalitású” értelmiség.
Magyarán elveszítették kapcsolatukat a honi rögvalósággal. A jelek szerint Vajda is.
Eltévedt az időben, szavai idegenszerű, anakronisztikus visszhangot vetnek, és ami a jelenben érvényes belőlük, azt mi, a jelenben élő emberek egészen más szavakkal fogalmaznánk meg.

Az elitet újjá kell építeni

A régi elit eltűnése társadalmi, kulturális katasztrófát okozott. Az elitet újjá kell építeni, de nem a fecsegő felszínből, nem is a kötelezővé tett barbárság kurjongatásaiból, hanem a valódi műveltségből.
Czopf Áron magyarországi elitekről, illetve azok hiányról szóló, érdekes írására válaszolnék röviden. Az elitek kérdése nem mai felvetés. Kis túlzással az egész történelmet végigkíséri, de különösen a nyugati világét, ezen belül a felvilágosodás korától – vagy akár Fénelontól – kezdve a modernitásét.
A 20. század kiemelkedő e tekintetben, mert a régi elitet, tehát a hagyományos arisztokráciát és az egyházi felsőbbséget megrengette és elsöpörte a forradalmak és háborúk vihara. A bolsevik, a fasiszta és a nemzeti-szocialista forradalmak elitcserére törekedtek, s ez különösen a legelső esetében teljesen meg is történt. A fasizmus és a nemzeti-szocializmus a régi elit egyes köreire támaszkodva került előtérbe, szervezte meg magát és jutott el a teljes összeomlásig. Ezzel szemben a szovjet elit győzelmesen bevonult nem csak a legyőzött államok társadalmaiba, hanem az egész világ vezető elitcsoportjaiba.

Osztie Zoltán: Sem a Horthy-megemlékezést, sem a misét nem tartjuk meg

Nem állt szándékában a szervezőknek feszültséget kelteni az egykori kormányzóért idén is bemutatni tervezett emlékmisével, a plébános pozitív lépésekkel válaszol a negatív reakciókra.
    – Két téma kapcsán is előtérbe került a napokban a korábban Ön által vezetett Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) neve. Egyrészt a szervezet 10 kérdést intézett 10 párthoz, másrészt a KÉSZ egyik helyi csoportja emlékmisét szervez Horthy Miklós kormányzó évfordulója kapcsán. Tegyük világossá, hogy két külön kezdeményezőről van szó, hiszen az egyik egy országos szervezet, a másik pedig annak egyik budapesti helyi csoportja!
    – Ez igaz, olyannyira, hogy a belvárosi KÉSZ csoport ebben nincs benne, csak magára vállalta, hogy aláírja a meghívót és a gyakorlati rendezésben részt vesz. A szervező a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia. Nagyon lényeges, hogy évtizedes távlatban minden évben a kormányzó úr halálához kapcsolódóan tartottunk ilyen megemlékezést. Nem mindig szentmise keretében, volt, amikor imádságot szerveztünk. Idén is így kerestünk időpontot.

Reuters: „Zsidó tiltakozás nyomán mondták le a náci szövetséges tiszteletére tervezett misét”

A brit hírügynökség budapesti jelentése tudatja, hogy a szombaton Horthy Miklós tiszteletére tervezett misét „a magyarországi zsidók és a Zsidó Világkongresszus  tiltakozása után” lemondták.

Gondolatok a Magyar Kultúra Napján

Mindszenty bíboros hercegprímásról nem állíthatjuk, hogy magyarellenes volt. Esztelenség volna… Mégis volt egy intézkedése. Még zalaegerszegi plébánosként megtiltotta a Himnusz templomi éneklését. Az indok egyszerű és érthető volt. Ma is aktuális: Ne mi szabjuk meg Istennek, hogy mit bűnhődtünk meg és mit nem… bízzuk Istenre ennek az eldöntését. A későbbi prímást ebbéli szigora miatt nevezte el a plébániaközösség "zalai lámának". A nép felháborodása miatt azonban ez a tiltás nem volt hosszú életű, viszont Mindszenty élete végéig tartotta e véleményét, amellyel magam is egyet kell, hogy értsek. Hasonlóan vélekedett Jakab Antal néhai erdélyi püspök is. (A magyarság felvette ugyan a kereszténységet, de még nem tért meg!)
Hiszen, amikor Istenhez fohászkodunk, akkor nem a mi szempontjaink érvényesülnek, hanem az Övéi. Nem kérhetjük ki magunknak az Ő ítéletét, s nem írhatjuk elő életünk, sorsunk alakulását, noha a Tőle kapott szabad akarat által mi kormányozzuk saját lélekvesztőnket.
A magyar kultúra szerves része azonban a népénekek sokasága is, amelyeket himnuszként énekeltek évszázadokig a Kárpát-medence templomaiban. Főként Máriához, a Magyarok Nagyasszonyához fohászkodva. Kárpát-medencei hazánk minden területének megvolt a maga himnuszként énekelt dala, ám egyetlen közös himnuszt énekelt minden templomban a fohászkodó magyar: a Boldogasszony Anyánkat. Egészen addig, amíg Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc meg nem teremtették a ma énekelt nemzeti imádságot, amely persze nem egyházi ének, de templomainkban is imádságként énekeljük. Isten nevével kezdődik e fohász, s egészen az utolsó soráig nem kifogásolható, hiszen mint az ember általában, csak kér Istentől… a nemzeti boldogulást kéri a Teremtőtől. Az utolsó sor azonban kissé furcsának tűnik. Kérést és kissé utasításnak tűnő megállapítást énekelünk, amikor a „megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt”… idézzük.

Kiegyezés, megegyezés, szerződés vagy alku?

Akik folyamatként tekintenek az idő sodrában zajló történelemformáló eseményekre, azok nem csupán évfordulónként emlékezhetnek a 150 évvel ezelőtt, az 1865-től húzódó, majd 1867 márciusában megkötött, Osztrák-Magyar Kiegyezésnek nevezett kétoldali, azaz bilaterális szerződésre, amit inkább kompromisszumnak nevezhetnénk.
A kiegyezés néven emlékezetünkbe vésődött szerződést vagy megállapodást azon év májusának 29. napján hagyta jóvá a magyar Országgyűlés, ami ugyanazon évben a Magyar Törvénytár XII. törvénycikkeként került kihirdetésre. Alkalmasint eltöprenghetnek azon is a kérdést feltevők, hogy az emlékezésre okot adó évforduló előjátéka mikor kezdődött és az általa előidézett vagy gerjesztett társadalmi és közéleti, hatalompolitikai eseménysor közvetlen hatása mikorra csengett le, esetleg van-e még mindennek, másfél évszázad múltán is utóhatása jelenünk eseményeire.

O'Malley bíboros: A pápa szavai "nagy fájdalom forrásai" a szexuális visszaélések áldozatai számára

Ferenc pápának a papi molesztálások ügyéért felelős tanácsadó bíborosa finoman helyreigazította a pápát az egyes chilei áldozatokat rágalmazással vádoló szavaiért, amelyek a bíboros szerint "nagy fájdalom forrásai a szexuális visszaélések áldozatai számára".
Seán O'Malley bíboros, az Egyesült Államok-beli Boston érseke és a bíborosok kilencfős "C9" pápai tanácsadói testületének tagja azt állította, nem tudja megmondani, hogy Ferenc pápa "miért választotta azokat a konkrét szavakat, amiket használt", és hogy az ilyen kifejezések magukra hagyottakká teszi az áldozatokat, a "hiteltelenítettség száműzetésébe" taszítva őket.
O'Malley bíboros egy a kármentés szándékával adott nyilatkozatában ragaszkodott ahhoz, hogy Ferenc pápa "teljességgel elismeri az Egyház és a gyermekeket molesztáló papjainak szörnyűséges hibáit, valamint ezeknek a bűncselekményeknek a túlélőkre és szeretteikre gyakorolt romboló hatását".

Parászka Boróka és a zászló melletti lobogás pozitívumai

Parászka Boróka is megírta a véleményét a Mihai Tudose botrányról. Jó szélsőbaloldali módjára, miért is állt volna saját népe mellé, miért is szállt volna szembe az elnyomóval, azzal aki akasztani akar? Az egyáltalán nem lett volna trendi liberális hozzáállás. Ismételten sok mindent megtudhatunk Boróka cikkéből, mi tudatlan szerencsétlen nacionalista bunkók, többek között azt, hogy a román miniszterelnök csupán nyugalomra intett, azaz ő csak jót akart!
Mihai Tudose kijelentését pedig senki sem értelmezte jól, mert mindenki hülye és senki se tud olyan jól románul mint ő és mindenki rosszul fordította le, mert mindenki rosszindulatú és nacionalista, mert ott szó se volt semmiféle akasztásról, meg hasonlókról sem. (Az mellékes, hogy még egyes román újságírók is elismerték, hogy ezt nem lehet másképpen értelmezni.) Parázka facebook bejegyzése szerint a zászló mellett lobogni, libegni, röpködni,szállani,mozogni, csapkodni, repülni stb. az semmiképpen sem lehet negatív jelentésű, az akasztáshoz pedig köze sem lehet! Az pedig hab a tortán, hogy Boróka szóértelmező facebook bejegyzése alatt a magyarországi gyurcsányista, DK-s, balliberális rajongói milyen mélyen egyetértenek Borókával, úgy bólogatnak, hogy szinte leszakad a fejük, de végül is érthető, ők jól tudnak románul!