Ki az áldozat?
A párizsi Charlie Hebdo (Heti Karcsi) szatirikus folyóirat elleni január 7-ei támadás rettenetes eredménnyel járt. Nemcsak újságírók, hanem rendőrök, civilek estek áldozatul. Európa és a világ megdöbbenve gyászol. Minden országban a szorongás és nyugtalanság ütötte föl fejét, mely abban a kérdésben fogalmazódott meg: Nálunk nincs terrorveszély? Kiderült, nincs, mert nálunk nem adtak ki gyilkos karikatúrákat.
Napokkal korábban volt egy olyan bizonytalan érzésem, valami történni fog. Fogalmam sem volt róla, mi. Miután tudomást szereztem a történtekről és figyelni kezdtem az eseményeket, egyre inkább hiányérzetem támadt, mely csak azután enyhült, amikor meghallgattam és elolvastam néhány véleményt. Egy sor olyan tényre és összefüggésre mutattak rá, melyeket figyelembe kell venni a események megemésztésénél.
Ez a képzelet szárnyán közlekedő, térben is időben igen mozgékony, tiszavirágszerűen új és új alakot öltő angyalmotívum valóban úgy röpköd Aknay Jánosnál, mint mesékben a gondolat. Világokat hág át, csillagok közt jár-kel, de mindig visszatér alkotó (atyjához), a művészhez, s be-benéz az ajtókon, ablakokon, s fel-felbukkan az újra és újjáépített szentendrei kulisszák között, és a háztetők, keresztek és kálváriák felett. Lénye néha kettős: síkkonstrukcióba metszett pozitív vagy negatív absztrakció, félig jel és félig artikuláció, néha gyermek, néha leány, néha androgín álomarc, néha maga a köd, a sötétlő félelem vagy a barlangi magány, ... (Részlet Novotny Tivadar méltatójából)
A Feszty Masa Műhely szeretettel várja a képző- és iparművészet különféle technikái iránt érdeklődőket. A résztvevők a műhely keretében nemcsak elméletben ismerhetik meg a művészettörténet korazskait és az alkotói technikákat, hanem saját produktumok létrehozása által ki is próbálhatják a különféle stílustörténeti korszakok jellemző alkotási módjait.
A Magyar Patrióták Közössége is képviseltette magát 2014. december 13-án az Országház felsőházi termében a politikus-író halálának 70. évfordulója alkalmából megrendezett Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékkonferencián. A rangos rendezvény elején a nap házigazdája, Dr. Galla János felidézte, hogy december 13. egyben a limanovai csata évfordulója is, amelyben 30 ezer magyar katona vesztette életét.
... Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy Románia kormánya arra használja a hatalmat, hogy elnémítsa, megsemmisítse, megalázza és ellehetetlenítse a kisebbségeket. A XXI században, az Európai Unió tagjaként az a magatartás, mely üldöz egy kisebbségi nyelvet és szimbólumot, börtönnel fenyegeti a kisebbségi vezetőket, visszaállamosít, valamint szisztematikusan uszít az erdélyi magyarság ellen, nem méltó ahhoz a Romániához, mely 25 éve lerázta magáról a diktatúra, az elnyomás láncait és a szabadság, a jogállamiság és az önkifejezés szabadsága mellett tette le a voksát. ... Forrás: erdely.ma
„Tiltakozunk a nagybecskereki római katolikus püspökség egyesületünkkel kapcsolatban tett, nyilvánvaló valótlanságoktól és képtelenségektől hemzsegő nyilatkozata ellen, amelyben a Magyar Patrióták Közösségét etnikai feszültségkeltéssel, nyugtalanság szításával vádolta meg. Az általunk sérelmezett közlemény az egyházmegye honlapján, a veszélybe került templomokkal kapcsolatban jelent meg. ...” Forrás: 
"Életem olyan pillanatait idézem fel, amelyek meghatározóak voltak számomra, örömtelieket és tragikusakat egyaránt.” Az albumon szerepelnek autentikus népzenei darabok és saját szerzemények is olyan művész-barátok közreműködésével mint a Presser Gábor, Ferenczi György és a Rackajam, vagy a Csík zenekar egyes tagjai. “Az albumon a Csík Zenekar java része muzsikál, de mivel a zeneszámok összeállításának apropója az én 50. születésnapom, kicsit másfajta gondolatok, szempontok kerültek elő, mint egy zenekari lemezen.” Forrás: 
Szőts Sándor 1941-es klasszikusát, az Emberek a havason című filmet november 21-én vetítette le az Uránia Nemzeti Filmszínház Szőts Istvánné Gyenes Mária, Sára Sándor, Gazsy Csaba, a film főrestaurátora és Fazekas Eszter kiadványszerkesztő nyilvános beszélgetését követően. A Nyirő József novellái alapján készült, balladai szépségűként emlegetett alkotás rendezője 1998-ban hunyt el. Felesége, Szőts Istvánné Gyenes Mária kifejtette: férje soha nem szerette megnézni a saját filmjeit, mert mindig talált bennük hibát. „Azt szokta mondani, hogy a film nem márvány, pedig csak maradandót érdemes alkotni. Mindenesetre biztosan meg lenne elégedve a felújított filmmel, ha láthatná, milyen szép lett.”
Olyan időket élünk, olyan érzelmi állapotban léteznek a körülöttünk élő emberi közösségek, amelyek hosszú ideig már nem képesek elviselni a környezetünkből érkező zajt és a lelkekben támadt zavart. A hitetlen életvitelbe, a hiteltelen emberi modellekbe, az értékzavarba belefásult mai emberek számára a szólamszerű tanítások képtelenek már lelki támaszt nyújtani, képtelenek életerővel, zendülő lelkesedéssel vagy tettre kész hittel feltölteni őket.
