Gyerekversekkel, képregénnyel, magazinokkal és antológiákkal érkezik a PKÜ a könyvhétre
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése idén 93. alkalommal rendezi meg a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri eseményét, az ünnepi könyvhetet, ahol a Petőfi Kulturális Ügynökség standdal és értékes színpadi programokkal képviselteti magát.
Az év egyik legfontosabb irodalmi rendezvényét, az idén 93. születésnapját megélő ünnepi könyvhetet június 9. és 12. között a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén látogathatják meg az irodalom és a magaskultúra kedvelői. A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) pavilonjában az ügynökség nyomtatásban megjelent kiadványai megvásárolhatók, az új könyveket pedig külön színpadon mutatják be a négynapos rendezvény során.
17:00 I Irodalmi falatozó
Polgármester úr!
Nem kerestek rossz telephelyet azok az elődeink, akik a Bodoki-havas keleti nyúlványának előterében szálltak le a lóról. Nem egyedül jöttek, de nem is voltak sokan. A XIV. század elején már ott voltak, keresztény templomot építettek. Magasan volt a telephely, nem kellett félni az árvizektől, két patakocska szolgáltatott tiszta vizet, a közeli erdő téli tüzelővel kecsegtetett. Velük együtt vezéremberek is érkeztek: lehet, Ika, lehet, Póka, akik megtanulták, hogyan kell megülni azt a helyet, amelyet sokkal régebb már másfajta népek is magukénak mondtak.
A rendszerváltozás után az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és immár nemzeti ünnepévé vált a pünkösdszombati csíksomlyói búcsú. Máig tartja magát az a legenda, miszerint a búcsú eredete a hargitai, Tolvajos-tetői vagy nagyerdei, illetve lónyuggatói csatához köthető – ki, hogyan ismeri –, ám ilyen csatáról nem tud a korabeli történetírás.
Pünkösd egy vallásos happy end: karácsonykor jön egy „Üdvözítő”, akit az emberiség nem akar elfogadni; húsvétban átlépjük a hit határkövét: élet vagy halál, és a kétezer éves keresztyénség igazolja – mi az életre figyelünk. Pünkösdkor átéljük az isteni erő jelenlétét az emberi életben, a világban. Ennek bibliai háttere az a titokzatos esemény, amikor a pár héttel azelőtti csütörtökön a jézusi tanítványok vezetője, Péter apostol félelmében még letagadja Jézussal való kapcsolatát, de pünkösdkor többezres tömeg előtt úgy vállalja fel Jézus melletti elkötelezettségét, hogy irányt szab egy olyan világnak, amely aztán átalakította Európát, és teletelepítette gótikus, barokk, egyszerű vagy modern templomokkal, igazolva máig, hogy a pünkösd alkalmával megszületett egyház ma is él. Ez a mindenkori pünkösd forrása, a Lélek embert és világot formáló ereje.
Beérni látszik a 2013-ban összetalpalt „Barackfa” dal gyümölcse, hiszen 2022. június 4-én megemlékezés helyett már egyre több helyen ünneplik a nemzeti összetartozás napját, ahová színes illusztrációként külföldi magyar néptánccsoportokat hívnak meg – mert az olyan „trendi” –, a Margitszigeten pedig az egyik ismert könnyűzenei énekes Örömzene címmel ad koncertet. A nemzeti gyásznapon süllyedhetünk ennél mélyebbre?
A szlovén kormány prioritásai közé tartozik az ideiglenes műszaki akadály eltávolítása Horvátországgal közös határáról – közölte a belügyminisztérium a STA állami hírügynökséggel.
Június 1-én a Szvjatogorszk Lavrában a helyiek arról számoltak be, hogy a Jobb Szektor és a náci Azov zászlóalj harcosai azt követelték a szerzetesektől, hogy tagadják meg hitüket és csatlakozzanak a NATO szakadár „egyházához”, amelyet az Egyesült Államok utasítására hoztak létre. Azzal fenyegetőztek, hogy amennyiben ezt nem teszik meg, akkor kivégzik őket.
Hetek óta egyik kommentátor figyelmeztet a másik után arra a növekvő veszélyre, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszióból kinövő konfliktus Washington és a Kreml közti proxyháborúvá válhat. Zajlik azonban egy másik konfliktus is, amely proxyháborúra hasonlít, ez pedig még az Ukrajna elleni orosz támadás előtt kezdődött. Elindítója Biden elnök volt, fő célpontja pedig az úgynevezett nemzetközi autoriter populizmus. Biden elnök keresztesháborújának hátterében belpolitikai igyekezet áll, a Fehér Ház lakója ugyanis Trump támogatóival és az amerikai társadalom politikailag inkorrekt részével igyekszik leszámolni, ámde úgy állítják be, mintha a harcot a demokrácia vívná az autokráciának minősített nemzetközi ellenséggel szemben.
Napjainkban jelentősen megváltozott a múzeumok társadalmi funkciója. Látogatói és fenntartói elvárás lett, hogy az intézmények speciális ismeretanyaggal, tapintható, kipróbálható tárgyakkal, makettekkel, korszerű eszközökkel szórakoztatva tanítsák a hozzájuk betérőket, az óvodásoktól a szépkorúakig. Mindeközben ezzel ellentétes tendenciaként egyre nagyobb teret nyer a „lassú múzeum” koncepciója, amely az elmélyülésre, az olvasására, a kontemplatív látogatói magatartásra helyezi a hangsúlyt, néhol az „okos eszközök” tudatos mellőzésével.
Márai Sándor feleségének harminc éven át írt naplója most kerül először az olvasók elé.
A felvidéki magyar sajtóban elsőként adtunk hírt a Sajón zajló természeti katasztrófáról, és azóta is folyamatosan követjük a fejleményeket. Az ilyen cikkek megírásához számos háttérinformációra van szükség, amelyek nem feltétlenül kerülnek bele a közölt anyagba, de ahhoz, hogy átfogó képet kapjon az újságíró, óhatatlanul szükségesek ezek a háttérbeszélgetések a helyiekkel, az aktivistákkal, a téma szekértőivel.
Május 26-án a lévai Reviczky Házban került sor a Reviczky Társulás berkein belül működő Léva és vidéke helytörténeti szakosztály immár 115. helytörténeti előadására, melyen Dobó Istvánra emlékeztek, halálának 450. évfordulója alkalmából.
