Liberális perspektíva – avagy, a mi jövőnk megsemmisítése
Egyre több szó esik manapság az oktatás szerepéről, mint a jövő társadalma zálogául szolgáló fontos eszközről. Szakemberek és laikusok vitatkoznak, hogyan is látják kivitelezhetőnek ötleteiket, mi az, ami jó és mi az, amin változtatni kell. Amíg a nemzeti oldalt képviselő szakemberek csupán találgatnak, mi volna időszerű és helyes, addig a liberális eszméket képviselők konkrét lépéseket tesznek céljaik elérésére.
Az igazat megvallva, egyszerűbb dolguk van, hiszen őket nem gátolják országhatárok, nemzetközi segítséget, támogatást tudhatnak maguk mögött. Szinte korlátlanul kapnak mind anyagi, mind jogi, mind politikai támogatást, felsorakoznak mögéjük a tudományos világ azonos ideológiát valló szaktekintélyei. Bírálóikat könnyedén ellehetetlenítik, rájuk sütve az antiszemitizmus, a nacionalizmus, rasszizmus, vagy éppen az elvakult konzervativizmus bélyegét. Mindezt teszik a demokrácia, az esélyegyenlőség és egyéb hazug szólamok nevében, a gátlástalanság erkölcstelenségével felvértezve, azt az érzést keltve, hogy egy globalista világrendre törekvő megrendelés forgatókönyve szerint dolgoznak.
Egy a Facebook oldalunkon nemrég közzétett 
Egy belga hivatalnok szerint Izrael ellopja azoknak a palesztin gyerekeknek a szerveit akiket az izraeli csapatok gyilkolnak meg. Robrecht Vanderbeeken a belga ACOD kereskedelmi szervezet kulturális titkára állította ezt még egy augusztusi interjújában, melyet a De Wereld Morgen című belga újságnak adott.
Az uniós regula nem garantálja a tulajdonhoz való jogot, nem ír elő kötelezettségeket az őshonos nemzeti közösségek érdekeinek védelmében, az Európai Bizottság pedig igyekszik eltolni magától a kellemetlen ügyeket – derült ki a Kisebbségi Jogvédő Intézetnek a romániai restitúciót és a visszaállamosításokat fókuszba állító budapesti konferenciáján. 
Holtponton vannak Románia és Oroszország kapcsolatai – mondja a bukaresti orosz nagykövet, s nehéz vitatkozni vele. A diplomáciában előfordulnak válságok, hosszúak és reménytelenek is, ha van rá észszerű magyarázat, vagy fűződik hozzá jól felfogott érdek. Rengeteg érvet lehet felsorolni Moszkva ellenében, ezt meg is teszik rendszeresen nagy hangerővel a bukaresti elemzők, véleményformálók, akik közül sokan ezer szállal kötődnek az Egyesült Államokhoz. A sötét, s Kelet-Európa számára csak szenvedést hozó szovjet múlt, Putyin fenyegető retorikája és expanzív – Ukrajna esetében revizionista – politikája, az agresszív orosz befolyás a többségében románok lakta Moldovai Köztársaság belpolitikájába mind nyomós ok a fenntartásokra Oroszországgal kapcsolatban. Csakhogy nem szeretni kell Moszkvát és Putyint, hanem tisztában lenni közelségével.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Intézményes építkezés, majd leépülés, maradandó társadalmi, gazdasági és demográfiai folyamatok elindítása, ugyanakkor az első, nyílt asszimilációra törekvő időszak – ez mind jellemző volt a Ceaușescu-korszak magyarságára Romániában. A téma szakértője, Novák Csaba Zoltán történész már könyvet is írt a témában, a napokban pedig előadássorozaton beszél róla. Ebből szemlézünk.
Megduplázza és közel 3 milliárd forintra emeli a kormány a kárpátaljai magyarság támogatását célzó szociális csomag jövő évi keretösszegét – jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
„Kérve a jó Istent, hogy mi is hasznos, munkás polgára lehessünk visszanyert hazánknak, megköszönve segedelmét kérjük: Isten áldd meg a magyart!” E sorokkal zárul – 1938. november 14-én – özv. Hornyák Gézáné Irma, a losonci Református Nőegylet aktív tagjának naplója. E napló részletekben való közlésével egy páratlan történelmi utazásra invitáljuk a kedves olvasót, mely során betekinthetünk a harmincas évek végének felvidéki mindennapjaiba – és átélhetjük a várakozás majd a Hazatérés szavakba is nehezen önthető pillanatait…
A világ nyelveinek döntő részét létében fenyegeti a globális monopóliumok csillapíthatatlan étvágya. A féktelen nyereségvágy nemcsak növény- és állatfajokat töröl le bolygónkról, hanem elkábított emberfajunk földi létének szociális alapjait, röviden a hagyományos kultúrákat is végveszélybe sodorja. Ezért hallgatnak el hetente őshonos nyelvek Amazóniától Polinéziáig, a vakságra nevelt fogyasztói tömeg pedig egyre kevésbé érti, az őserdőket, hagyományos élettársulásokat világszerte leradírozó, hi-techre hangszerelt környezetpusztítás egyben az ott élő őshonos nyelvek-kultúrák végítélete is.
A bejegyzésünk címében feltett kérdésre a válasz egyértelmű: nem. A nagytudású 
Ismeretlenek levágták és eltüntették azt az emléktáblát, amelyet a Békás-szorosban levő Oltár-kő tetején állítottak Erőss Zsolt hegymászó emlékére barátai 2013 júliusában, másfél hónappal azután, hogy a hegymászó eltűnt a Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsának meghódítása után - közölte kedden a mesagerulneamt.ro portál Fekete Örsre, a Hargita megyei hegyimentő szolgálat vezetőjére hivatkozva. Fekete Örs az MTI-nek elmondta: a tábla hiányát sziklamászók jelezték, akik a hét végén jutottak fel az Oltár-kőre. Tájékoztatásuk szerint a vascsavarokat, amelyekkel az emléktáblát a sziklához rögzítették, sarokcsiszolóval vágták el. A hegyimentő szolgálat vezetője hozzátette: arra készülnek, hogy szerdán a helyszínen dokumentálják a történteket, és ismeretlen tettes ellen tegyenek feljelentést a rendőrségen. Hozzátette: szeptember végén jártak legutóbb a sziklaszirten, akkor még a helyén volt az tábla. Azóta a szomszédos Neamț megye hegyi-csendőr alakulatának tagjai több tíz négyzetméteres román zászlót tűztek ki a hegycsúcsra. Fekete Örs úgy tudta, hogy fém zászlótartó rögzítéséhez áramfejlesztőt és villamos gépeket vittek fel a szirtre. „Nem tudjuk, ki vette le az emléktáblát, de a gyanú rájuk (a hegyi csendőrökre) vetül” – jelentette ki Fekete Örs. Hozzátette: a sziklatömbre csak sziklamászó technikával lehet feljutni. Akik olykor felmásznak, azoknál nem szokott flex (sarokcsíszoló) és generátor lenni – jelentette ki Fekete Örs.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) bekérette az ukrán nagykövetet, miután „minőségileg új szintre lépett Ukrajna magyarellenes politikája” – közölte a tárca parlamenti államtitkára szerdán Budapesten újságírókkal.
Ukrajnában minden jel szerint központi irányítással folyik lejárató kampány a kárpátaljaiak ellen. Erről szóló elgondolkodtató írás jelent meg a Prozak.info portálon.
Az ukrán államnak fel kellene vásárolnia az áttelepült kárpátaljai magyarok üresen álló otthonait kelet-ukrajnai menekültek számára, aminek köszönhetően megszűnne Beregszász magyar jellege, és nem kellene katonaságot állomásoztatni a városban – javasolta Viktor Baloga, az ukrán parlament kárpátaljai képviselője, a Jedinij Centr (JC) párt elnöke az Ukrajinszka Pravda ukrán portálon szerdán megjelent cikkében.
