Cságoly Péterfia Béla: Faji szolidaritás vagy ideológiai háború az Egyesült Államokbeli zavargások háttere?
Folytatódnak az Egyesült Államokban és a világ más pontjain kirobbant tüntetések az egyébként többszörösen büntetett előéletű és erőszakos rablásokat elkövető néger, a letartóztatásakor fizikai ellenállást tanúsító bűnöző, George Floyd halála miatt. A férfi módosult tudatállapotban vezetett, majd az indokoltnál sokkal keményebben fellépő rendőri intézkedés miatt – percekig a földön feküdt, az életéért könyörgött nyakán térdelő járőrnek – megfulladt. Másnap, május 26-án országszerte garázdasággal, fosztogatásokkal, fehér és hivatalos személyek elleni erőszakhullámmal tarkított tüntetések robbantak ki. Bár kétségtelen, hogy a letartóztatást végző rendőrök súlyos vétségeket, bűnt követtek el, az ügy hátterében, a zavargások hirtelen, széleskörű kiszélesedésében más okok is közrejátszottak. Ahogy a puritán Amerika egyre inkább liberalizálódott és társadalmasítva arannyá, businessé és tőkévé lett, éppen úgy a konzervatív bölcsesség elszemélytelenítve és kiüresítve már csak „fogalommá, racionalitássá” vált. Az amerikaiak nagy része elvesztette a parancs, az engedelmesség, a szemlélődés, a szellem hatalma és az istenember, vagyis a tradíciók iránti érzéket.
Az elvárásokat messze felülmúlta azoknak a száma, akik részt vettek a június 7-én, vasárnap délután tartott trianoni megemlékezésen a nem könnyen megközelíthető Gyepár-tetőn. A körülbelül háromszáz résztvevő terepjárókkal érkezett a helyszínre, hogy közösen tisztelegjen a mintegy 12 méter magas zászlórúdra felhúzott, nagyméretű székely zászló és az erre az alkalomra felállított trianoni kereszt előtt.
Az Európai Unió nagy lendülettel kritizálta a határzárat szorgalmazó nacionalista politikusokat. Most meg az ágy alá bújva várja a pandémia elmúlását. És Románia? Tessék elolvasni...
Történt, hogy ez a Trianon-kérdés túlélte magát: centenáriummá érett 2020-ra. Amint az várható volt, megérintette a magyarok egy részét. S ami meglepő: megérintett egy szlovákot is, a miniszterelnököt. Aki találkozóra hívott százegynéhány magyar személyiséget az évforduló kapcsán a pozsonyi várba.í
A Felföld hegyektől védettebb ódon városait, Besztercebányát, Lőcsét, Körmöcbányát, Bártfát, Korponát, Késmárkot, illetve épen maradt várait, Bajmóc, Árva és Krasznahorka „büszke várát” látogatva érzékelhetjük, milyen is lehetett a török hadak által föl nem dúlt középkori településeink képe, elődeink élete e tájon.
A számontartott nemzet címmel történelmi térképalbumot adott ki a Központi Statisztikai Hivatal és a KSH Könyvtár a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, a szervezet egykori térképészeti osztályának munkái alapján.
2023-ra teljesen újjászületik a hosszú évek óta zárva tartó Citadella erőd és környezete a kormány döntésének értelmében. A magyarság szabadságküzdelmeire emlékező hiánypótló múzeumot és Budapest egyik legszebb közparkját alakítják ki a főváros csúcsán – tájékoztatott a Várkapitányság.
Nagyszerű ember volt és nagyszerű művész. Sugárzott belőle az életszeretet, barátságban nem lehetett felül múlni.
Charles Dickens Angliában a viktoriánus kor egyik legelismertebb regényírója volt. Szülei beadták egy gyárba dolgozni, innen is ered szociális érzékenysége.
A százéves évforduló kapcsán számtalan izgalmas, történetiségében hiteles és jövőbe mutató dolgozat foglalkozik a trianoni traumával. Amikor az okokat elemezzük, az objektív és szubjektív tényezők sokaságát vizsgáljuk, képesek vagyunk elfelejtkezni a láthatatlan manipuláció gyilkos, a titkosszolgálati módszert magában foglaló befolyásolás elementáris erejéről. Természetesen nem arról van szó, hogy a végiggondolt stratégia és a felkészült politikusok kreativitása szükségtelen lenne, és csupán a háttérben zajló ármány elég a történelmet befolyásoló célok megvalósításához. A politikát támogató manipuláció nem öncélú, hanem eszköz a mindenkori hatalom és persze annak ellensége/ellenfele kezében is. Eszköz, amely akkor is létezik, ha egy kormány, elvi okok miatt, nem akarja használni.
A koronavírus-járvány eseményei kellően csillapították hullámait a Donald Tusk által tóba dobott virtuális kavicsainak. Mégis kérdés: mi okozta ezt az újabb felfordulást. A lengyel liberális politikus, néppárti elnök április elején előbb egy internetes videóban „vírushoz”, majd a Der Spiegelben, Németország legbefolyásosabb és legolvasottabb, hetente több mint egymillió példányszámban megjelenő magazinjában „moralizáló inkvizítorként a náci” Carl Schmitt-hez hasonlította a magyar miniszterelnököt. „Demokráciának tartja-e Magyarországot?” kérdezték, feldobva neki a labdát. A „jellemes” politikus erre természetesen nem mondott se igent, se nemet, inkább úgy fogalmazott, Orbán Viktor a menekültválság kezdete óta vészhelyzeti eszközökkel kormányoz, az emberek félelmét pedig – legyen szó a migrációról vagy a vírusról – a saját hatalma kiépítésére használja. Tusk szerint néhány intézkedése nyilvánvalóan jogos és jogszerű is, azonban a demokrácia szellemiségével ez már összeegyeztethetetlen.
A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról a Magyar Állami Operaház videóval kíván megemlékezni, amelyet zenekari és énekkari művészeinek közreműködésével a zebegényi Trianon-emlékműnél forgatott le.
Már csak arra a kérdésre kell választ találni, hogy ki ellen hirdetett védelmi akciót Ionopotchivanoc úr.
Nem tudom ki, hogy van vele, de én van, hogy egyszerre több tucat elolvasandó cikket is behúzok a böngészőmbe, s ha van egy kis időm, akkor egyszerre próbálom meg „lefaragni” a kijelölt írások számát. Így akadtam rá egy néhány hete behúzott, de 4 éves cikkre (Közeledve a 100. évfordulóhoz), mely valójában Duray Miklós, 4 éve Somorján, június 4-én elmondott beszédének leirata. Emlékszem, nem mindenki örült már a szervezők közül sem, hogy Duray Miklóst hívtam szónoknak anno, persze a beszéd után Somorján is rájöttek, hogy az Együttélés megalapítója nem eszik embereket, sőt mi több, az egyik legértelmesebb és legrátermettebb felvidéki politikus, még napjainkban is.
