TÉNYLEG VAN-E ÚJ NYELVTÖRVÉNY?
A tervezet szövegével bárki megismerkedhet, az nyilvános, a parlament hivatalos honlapján megtekinthető. Mint említettem, több hasonló jogszabály tervezete állt hűvös halomban a képviselők előtt, s ez a dokumentum számunkra, az ukrajnai kisebbségi nyelvek beszélői számára nem a legrosszabb, de nem is a legjobb változat. Annak ellenére, hogy az előzetes híradások szerint az elnök mögött álló Petro Porosenko Blokk képviselői nem ezt, hanem egy másik tervezetet szerettek volna első olvasatban elfogadtatni, végül mégis a 5670-д tervezet lett a befutó. Ehhez az is kellett, hogy a kommunizmust építő szocialista rendszerre kísértetiesen emlékeztető nyomás nehezedett a parlamentre. Talán még sokan emlékeznek rá, hogy még a Szovjetunió fennállása idején volt szokásban az, hogy egy-egy politikai döntés indoklásában az szerepelt, hogy a nép igényeihez igazodva a jóságos hatalom ilyen vagy olyan határozatot fogadott el. Nos, a megszavazott tervezet mögé is számos társadalmi szervezet sorakozott fel, melyek között nyelvművelő egyesületektől jótékonysági alapítványokon át a kelet-ukrajnai veteránok szervezetéig mindenféle akadt, de még egyes vezető ukrajnai egyetemek tudományos szenátusa is kifejezte abbéli szándékát, hogy épp ezt a tervezetet kell elfogadni. Néhány napja már utcai performanszokban követelték folyamatosan „a nép nevében” társadalmi aktivisták kisebb-nagyobb csoportjai, hogy a képviselők mielőbb tűzzék napirendre a nyelvtörvény kérdését, és mindenképp ezt a bizonyos ezt a bizonyos 5670-д számmal ellátott tervezetet válasszák, és ez így volt a szavazás napján is.
Mikor már azt hinnénk, ennyire aljas magyarellenes gyűlöletbeszéd már nem létezik a mioritikus hazában, máris előugrik valami a bokorból.
Nyolcvan évvel ezelőtt ezekben a napokban az európai lapok címoldalán szerepelt Komárom, mivel a négy akkori nagyhatalom képviselői által Münchenben aláírt egyezmény értelmében a Trianon következtében kettészakított városban, pontosabban annak északi részén ült össze október 9-én a Jozef Tiso vezette cseh-szlovák és a Kánya Kálmán külügyminiszter által vezetett magyar kormányküldöttség, hogy döntsön Kárpátalja és Szlovákia magyarlakta területeinek további sorsáról.
November 13. a legszomorúbb nap az életemben, 74 évvel ezelőtt, 1944-ben ezen a napon oltotta ki a drága édesapám életét egy szovjet mesterlövész golyója a Tisza menti harcokban, Prügyön a református templom tornyában a tüzérségi megfigyelőállásban. Dr. Laczkó László tartalékos zászlós 1908. december 29-én született Bereckben, de az egyházi anyakönyvbe 1909. január 6-i dátumot írtak. Édesanyja Róth Anna, édesapja Laczkó Ferenc volt. A középiskola után a kolozsvári Ferdinánd Egyetem jogi karára iratkozott be.
Naftali Bennett oktatási miniszter azt mondta hétfőn, hogy ha ő lenne a védelmi miniszter, utasítaná az izraeli hadsereget, hogy lőjön le és öljön meg minden palesztin arabot, aki határsértést követ el a Gázai övezetből, vagy Molotov-koktélt szállító léggömböket küld a határ menti izraeli közösségek felé. – közölte az Újkelet nevű izraeli-zsidó hírportál.
Egyre inkább mélyülni látszik a szakadék Európa legfőbb szellemi törésvonala mentén. A felvilágosodás individualizmusa – amely a mindenek felett álló, abszolút szabad „istenember” bölcsője – és a kereszténység közösségbe vetett hite, illetve értékelvűsége között. Mindkettőnek lenne létjogosultsága ugyan, de még az utóbbi mértékletességet gyakorol, addig az előbbi egyre inkább szélsőségesebbé válik – ezáltal esélyt sem adva a közös nevezőre jutásnak.
Mielőtt belekezdenék az írásomba, mindenekelőtt szeretnék hálát és dicsőséget adni az Atyaistennek minden olyan helyzetért és megpróbáltatásért, amelyet életem során számomra készített és készíteni fog. Krisztus hitvesének, az Anyaszentegyháznak papjaként és püspökeként arra vagyok hívva - ahogy minden megkeresztelt is -, hogy tanúságot tegyek az igazságról. A Lélek ajándéka által, aki örömben tart meg engem azon az úton, amelynek végigjárására hívott, életem utolsó napjáig szándékomban áll megtenni ezt. Az egyetlen Urunk a "Kövess engem!" meghívását hozzám is intézte, én pedig követni szándékozom Őt, a kegyelme segítségével életem végéig.
Madách Imrére emlékeznek halálának 154. évfordulóján a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén. Az október 5-ei és 6-ai programok sorában bemutatják az Arany János és Madách Imre levelezéséről szóló kötetet is. A program pénteken az alsósztregovai Madách-kastélyban, a költő szülőhelyén kezdődik, szombaton pedig Csesztvén zajlik, ahol Madách házassága boldog éveit élte.
A folyamatos hideg- vagy polgárháborús hangulat ellenére a jobboldali kormányzat az elmúlt nyolc évben rengeteg gesztust tett a liberális ideológia képviselőinek. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a jogrendszer alapvető logikáját továbbra is a liberalizmus határozza meg. 1990 után a „szocialista törvényességet” a „liberális törvényesség” váltotta, tegyük hozzá: sokunk helyeslésével.
A kárpátaljai emberek soha nem fognak magyarellenes provokációkat támogatni, nem értenek egyet azzal a negatív hozzáállással, amit Kijev tanúsít; Beregszászon nincs semmiféle ukránellenes hangulat, ezért Ukrajnának nem kellene kardcsörtetéssel foglalkoznia az Európai Unió határán – jelentette ki Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója a Szegodnya című ukrán lap portálján csütörtökön közzétett interjúban.
Magyarázatot kért a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) Jurij Lucenko ukrán főügyésztől csütörtökön tett kijelentései miatt, amelyek szerint megfosztják ukrán állampolgárságuktól azokat a kárpátaljai lakosokat, akikről az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozása kideríti, hogy magyar állampolgársággal rendelkeznek.
Nyíltan kell beszélnünk: micsoda valójában Románia? Min alapul, mire támaszkodik? Melyek az értékei a területen és a népességen kívül? Nyugati vagy keleti? Jó itt tanyázni?
Nem lehet tudni, hogy a módosítások után milyen törvényt fogad el az ukrán parlament, mert jelenleg több javaslat van a képviselők előtt – mondta a Karc FM reggeli hírműsorában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
Legutóbb 1989-ben, a rendszerváltozás előtti pillanatban hagyományosan kormányzati támogatással jelent meg Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA). Az atlasz elkészítését akkor is a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte, még Szentágothai János elnöksége alatt, 1983-ban.
