Rémesen komoly – Mozaikok a társadalmi igenről
_mod.jpg)
A véges ember végtelen szabadságában gondolt egy merészet: maga döntené el, hogy fiú akar-e lenni, avagy lány, esetleg mindkettő. Az Istenadta nép megelőzte a gender-ideológia harcosait, amikor egy ismeretlen szerző egyszer csak elszólta magát: „Azt sem tudom, fiú vagyok-e vagy lány”. Manipulatív logikával arra következtethetnénk, hogy a nép egyszerű fiai régóta és ösztönösen érzik önrendelkezési jogukat biológiai, egyúttal társadalmi nemük vonatkozásában. Amikor a fáradság vagy a felgyűlt feladatok miatti káosz verbális tüneteként ilyet kimondanak, a gender studies alapján rögtön interszex állapotba, tudományosabban a hermafroditizmus kategóriájába kerülnek. Népköltés és gender így találkozhat egymással a relativizmus diktatúrájában.
Vajon hány könyvet publikáltak a modern történelemben? Milyen előnyei és hátrányai vannak az elektronikus kiadványoknak? Képesek-e versenyezni a nagy forgalmazócégek az illegális feltöltőoldalakkal? Kell-e rettegnie a könyvpiacnak az e-könyvek széles körű elterjedésétől? A Kultúra.hu mindennek utánajárt.
A szabadkőművesség Ferenc pápát megválasztása óta különös becsben tartja, és ezt a tényt nem árt figyelembe vennünk akkor, amikor a Vatikán vezetőjének tevékenységét és annak lehetséges következményeit megítéljük nem sokkal békéltetőnek szánt egyiptomi útja után, ahol szélsőséges muszlim csoportok kopt keresztényeket ölnek halomra.
Világtérkép készült a vallási korlátozásokról. A tanulmány szerint Európában a legszembetűnőbb az emelkedés, de még így sem érhetünk Észak-Afrika vagy a Közel-Kelet nyomába.
A Zsolnai megyében található községet a 13. században említik először, ebből megtudjuk, hogy a település Magyarfalu határában keletkezett. Plébániáját már 1332-ben említik. Liptószentandrás későgót szárnyasoltáráról vált híressé, mely ma Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg.
A keresztény tudós egy televíziós beszélgetés során bátran összefoglalta mindannak a kommunikációelméleti hátterét, ami hazánkban az utóbbi években zajlik, amit mindannyian naponta megtapasztalunk. Horányi Özséb úgy látja, ebben az országban (annak vezetésére vonatkozóan) "messze el van kerülve minden, ami kereszténység". Alinda kérdésére jelezte, azért meri ezt állítani, mert a kereszténységet a tettekből lehet megítélni. Ami pedig hazánk vezetőire igencsak jellemző, az szerinte az irgalom hiánya.
Egy rendszergazda, aki szabadidejében nagysikerű történelmi regényeket ír. Aki gyerekkorában tízszer is elolvasta az Egri csillagokat és annyi könyvet vett a kezébe, hogy kétszáz százalékkal emelte az osztály olvasási átlagát. Egy igazi lokálpatrióta, aki Anjou-sorozatával büszkévé tette Öcsöd nagyközség minden lakóját. Csikász Lajossal beszélgettünk.
A vízzel elárasztott székelyföldi falu – azóta leomlott – templomtornya egyfajta erdélyi sorsszimbólummá vált. A mesterséges tó vizét nemrég leeresztették. A helyszínen jártunk, és megörökítettük, mi maradt Bözödújfalu helyén.
A délvidéki magyarság jogainak érvényesítésére és bővítésére történelmi lehetőséget kínálnak Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai, később azonban erre már nem lesz lehetőség – mutatott rá Szávay István az Országgyűlésben.
Jean-Claude Juncker, az Európai Uniót napi szinten kormányzó Európai Bizottság elnöke Brezsnyev-féle csókkal fogadta George Sorost Brüsszelben. A tőzsdespekuláns világreformer javára legyen írva, a csókot csak eltűrte, de nem viszonozta. Az európai demokrácia fellegvárában az újságíróknak csók helyett üleprúgás volt a részük.
Állítsuk meg Marine Le Pent! A párizsi elitnek mindössze ennyi a mostani elnökválasztások tétje, az ország sorsa mellékes. Ezért kreáltak új jelöltet, ezért osztottak lapot irányítható „szélsőbalnak”. Az első forduló őket igazolta, a második?
Keresztnevén szólította és puszival üdvözölte Soros Györgyöt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
THE DAILY EXPRESS – A brit lap fotóján Juncker és Soros látható. Képaláírás: „Juncker Londonból visszatérve azonnal tárgyalt George Sorossal”
Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa új interjújában úgy fogalmazott: az Egyház elhanyagolná a “valódi válságot”, amivel ma szembenéz, ha a társadalmi igazságosságra összpontosítana ahelyett, hogy alapküldetését, az evangelizálást teljesítené.
A Magyar Közösség Pártja képviselője is részt vett a külhoni magyar érdekképviseleti szervezeteket tömörítő Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács 2017. április 25-26-án Brüsszelben megtartott kihelyezett ülésén.
