Nincs jogalap a magyar útlevél elvételére az ukrán állampolgároktól
Nincs jogalap a magyar útlevél elvételére az ukrán állampolgároktól - jelentette ki Kárpátalja humán ügyekért felelős helyettes kormányzója pénteken az unn.com.ua ukrán hírportálnak.
Jaroszlav Halasz furcsának nevezte, hogy ilyen nagy visszhangja lett annak a titokban készült videónak, amelyen a magyar állampolgársági eskütétel látható a beregszászi magyar konzulátuson.
Az Ungváron és Beregszászon működő főkonzulátuson és konzulátuson már hét éve adnak magyar állampolgárságot ukrán állampolgárságú kárpátaljai lakosoknak. Ezért kissé furcsa, hogy miért most váltott ki ekkora visszhangot a videofelvétel - tette hozzá.
Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete szerint kettős mércét alkalmaz az oktatási minisztérium, amikor szeparatista jellegű politikai megnyilvánulásnak tekinti és elítéli, hogy a helyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjai az iskola udvarán az egykori Nagy-Magyarország térképét rajzolták fel, de nem kifogásolja a román iskolák által centenáriumi vizuális elemként használt, Besszarábiát is magában foglaló térképeket Nagy-Romániáról.
A románok az Egyesülés Centenáriumában egymásnak esnek egy értelmetlen csatában, amelynek semmi értelme, mert csak vesztesei vannak.
Illendő-e megtapsolni a kórust a mise után? Jóváhagyott gyakorlat ez?
„Kérve a jó Istent, hogy mi is hasznos, munkás polgára lehessünk visszanyert hazánknak, megköszönve segedelmét kérjük: Isten áldd meg a magyart!” E sorokkal zárul – 1938. november 14-én – özv. Hornyák Gézáné Irma, a losonci Református Nőegylet aktív tagjának naplója. E napló részletekben való közlésével egy páratlan történelmi utazásra invitáljuk a kedves olvasót, mely során betekinthetünk a harmincas évek végének felvidéki mindennapjaiba – és átélhetjük a várakozás, majd a Hazatérés szavakba is nehezen önthető pillanatait…
1946. március 5-én Winston Churchillnek az egyesült államokbeli Fultonban tartott híres beszédében hangzott el a következő: „A baltikumi Stettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa.”
A magyar kormány a 2000-es évek eleje óta folyamatosan napirenden tartotta a Szovjetunióba hadifogolyként és kényszermunkásként került, mintegy 600 ezer magyar adatainak megismerését, és erre a vegyesbizottság döntése alapján lehetőség nyílik. Ezután kiderülhet, hogy ki hol esett hadifogságba, mely táborba került, milyen egészségi állapotban volt, illetve, hogy hol nyugszik az a 60 ezer magyar, aki soha nem tért haza a Szovjetunióból – áll az Emmi közleményében.„A megállapodás azért is jelentős, mert a szovjet hadifogság és kényszermunka majd minden családot érintett a II. világháború során és az azt követő években. Most ezek a családok új információkhoz juthatnak szerettük sorsát érintően”
Egy ország csak akkor tud fennmaradni, ha egy olyan kultúra, szokásrend és erkölcs tartja össze, amelyet elfogad és amelyhez alkalmazkodik a társadalom meghatározó része. A domináns kultúra léte tehát nem igazán vita kérdése, hanem egy nemzet létéről vagy nemlétéről szól.
Részletek a 2018. szeptember 1-jén megjelent interjúból:
A Horthy Miklós Emlékére Alapítvány és Kenderes fideszes vezetésű önkormányzata ökumenikus istentisztelettel, koszorúzással, fotókiállítással és tudományos konferenciával egybekötött emléknapot tartott a településen született Horthy Miklós volt kormányzó emlékére.
„Egyetlen ukrán tannyelvű iskola sem maradt a megszállt Krímen”
Rendkívül „alapos” elemzés arról, hogy a bármit tesznek is a magyarok úgyis a Nagy Revízión jár az agyuk.
Rimaszombatban az új református óvoda ünnepélyes alapkőletételére 2018. szeptember 4-én került sor, amikor is Grezsa István, Fazekas László, Molnár Sándor és Molnárné Pelle Beáta közösen elhelyezték az időkapszulát, mellyel a püspök szavai szerint egy téglát építettek a magyar közösségünk falába.
Hihetetlennek tűnik, de igaz, hogy a 16. században a rosszul fizetett komáromi naszádosok egy alkalommal nem a török, hanem Bécs ellen vonultak. Az esetet bizonyító tényeket Takáts Sándor komáromi származású történész „halászta elő” a bécsi kamarai levéltárból. Ezeken alapul alábbi történetünk.
Rendhagyó írással jelentkezünk: egy novellát közlünk, melynek főhőse az éppen 80 éve, 1938. augusztus 29-én elhunyt író, költő, műfordító, humorista, és amelyet az ő élete, munkássága ihletett. Valószínűleg sokan kitalálták már, ki bújhat meg az alábbi leírás mögött. Ám akik még nem tudják, kiről van szó, azoknak a kellemes olvasás mellé jó rejtvényfejtést is kívánunk. :)
