Kotogu és a puszta...
A két hatalmas erejű egymásnak ment kunt, s jászt nem tudták széjjel választani öten sem az ivó előtti réten. Úgy harcoltak azok egymással, mint veszett farkasok, akik egymás vérére szomjaznak.
A tisztes férfiúi párviadalt, a legény-párbajt el tudta fogadni a könnyen forró jász-kun vér, de a „hiriget” és a „gyilokig tartó” viadalt soha nem engedte a nemzetségük tisztessége. Ám most olyan erős volt a szenvedélye a két legénynek, hogy nem bírták a sok népek megteremteni a békességet.
Ekkor érkeztünk meg, én és az öreg Kotogu. Jómagam a háta mögött bújtam meg, megijedve a virtustól és a patakokban ömlő vértől. Felmentésem erre egy lehetett; alig voltam vagy kilenc esztendős a kunsági homokon.
Kotogu az ingujjából előrántván a kunbuzogányt, csak egyetlen szót mondott ki a száján a kisebb tömegnek, amire legnagyobb megdöbbenésemre a küzdők azon nyomban elengedték egymást, s magukat megszégyellve, fejüket meghajtották az idős tanítóm előtt. Kotogu még valamit mondott nekik a kunok nyelvén, majd az előbbi ellenségek egyszeriben kezet nyújtottak egymásnak. Az öreg intett egyet és a csődület – mintha ott sem lett volna – rögvest szétszéledett.
„Az anyának első a gyermeke érdeke, a magyarnak Magyarország érdeke. Ezt nem írhatja felül semmi, ennek örökre így kell lenni!”
A XIX. század utolsó harmadának Vajda János a legkimagaslóbb szerelmi lírikusa és bölcselő költője. A márciusi ifjak egyike, költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a „Montblanc-ember” – ahogy Ady Endre nevezte. Szerb Antal szerint ő volt a „modern magányosság első hordozója a magyar irodalomban”.
https://tenyek.sk/wp-content/uploads/2022/04/molnar_jozsef.jpg" class="shrinkToFit" width="1280" height="622" />Február 21-én visszaadta lelkét a teremtőjének Molnár V. József, Magyar Örökség díjas néplélektan- és néprajzkutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja, mindenki Jóska bácsija, akivel én először a képernyőn találkoztam. Mégpedig a Hagyaték című sorozatban, mely műsor a leírása szerint „a magyar szellemi kulturális örökség átörökítésén munkálkodik, leporolja a magyar múlt szellemi hagyatékának egy-egy darabkájáról a modern korokban rárakódott szennyeződéseket, hogy azok újra a maguk fényességében ragyogjanak. Ezek a mozaikdarabkák – épületek, tárgyak, könyvek, emlékek, történetek, tájak, gondolatok és mindenekelőtt az azokat alkotó és alakító szellemek –, hétről-hétre a képernyőre kerülnek, hogy végül a soha el nem évülő egyetemes magyar szellemtörténet egészévé, a megújuló magyar hagyománnyá álljanak össze a nézők lelkében.”
Mielőtt valaki azt kérdezné, hogy ki volt Knop Vencel, és mi köze volt a korondi aragonitbányákhoz, röviden bemutatom őt.
Pethő Rebeka, a marosvásárhelyi Művészeti Líceum fuvola szakán végzett diákja jelenleg a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója. Nemrég elnyerte az Új Nemzeti Kiválóság Program kutatói támogatását, aminek köszönhetően kortárs zenei nyelven szólaltatja meg Bartók és Kodály népdalfeldolgozásait. A zenei projektről, eddigi zenei pályafutásáról beszélgettem vele.
Újraválasztották a szervezet élére Tőkés Lászlót a sepsiszentgyörgyi küldöttgyűlésen, ahol egy tervet is megszavaztak a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet benyújtásáról.Tízpontos cselekvési tervet fogadott el a kisebbségi törvénytervezet benyújtásáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a sepsiszentgyörgyi küldöttgyűlésén, melynek keretében (egyedüli jelöltként)
A francia elnökválasztás nem pusztán egyetlen ország jövőjéről szólt. Az EU-t irányító föderalista oligarchia úgy látta, az ő dédelgetett projektjéről zajlik népszavazás Franciaországban. Az oligarchia tagjai szemében Macron elnök az Európai Unió legitimitását személyesítette meg, ellenfele, Marine Le Pen pedig a populista veszélyt. Az EU szemszögéből nézve a populizmus létében fenyegeti a föderalista projektet. A föderalista oligarchia ezért példátlan lépésre szánta el magát: közvetlenül beavatkozott a választási kampányba. Portugália és Spanyolország miniszterelnöke, António Costa és Pedro Sánchez, továbbá Olaf Scholz német kancellár közös közleményben fújt riadót a Le Mondehasábjain, arra figyelmeztetve Franciaország népét, mekkora fenyegetés Le Pen a demokráciára nézve.
Az amerikai filmrendező érdekes gondolatokat osztott meg a Facebookon.
Megkezdték a Szent Sír-templom padlózatának két évig tartó régészeti feltárását és restaurálását Jeruzsálemben, melynek végeztével a dokumentálás után várhatóan visszatemetik az esetleges leleteket, hogy megőrizzék a status quót, a megállapodásokkal rögzített helyzetet – jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapja.
A Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar kultúra napja alkalmából szabadon hozzáférhetővé teszi a Múzeum legféltettebb kincseit. A bicentenáriumi Petőfi Sándor-emlékév előzeteseként Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit, a hozzá köthető relikviákat és műalkotásokat nézheti meg és töltheti le a látogató a 200 Petőfi szabadon weboldalon (
https://kultura.hu/wp-content/uploads/2022/04/Quintilianus-950-egy-posztmodern-gondolkodo-300x169.jpg 300w, 
1849. április 19-én a nagysallói ütközetben Klapka György csapataival fényes győzelmet aratott Ludwig von Wohlgemuth altábornagy császári csapatai felett. A magyar fősereg I. (Klapka György tábornok), III. (Damjanich János tábornok) és VII. hadteste (Gáspár András tábornok) 1849. április 15-17. között érte el a Garamot, majd hozzákezdett a partváltás előkészületeihez. Az I. hadtest Nagykálna, a III. Óbars, míg a VII. hadtest műszaki alakulatai Zsemlér mellett fogtak hídverési munkába. Az I. és a III. hadtest 1849. április 18-án átkelt a Garamon, míg a VII. hadtest csak másnap kezdte meg a folyamátkelést.Április 19-én a Dessewffy hadosztály,
Pontosan 75 évvel ezelőtt, 1947. áprilisi 12-én indult el az első szerelvény az otthonaikból kiűzött felvidéki magyar családokkal a számukra ismeretlen alföldi települések felé. A hetvenöt éve történt eseményekről még mindig tudnak új részleteket, új összefüggéseket felkutatni a történészek. Ezekről számoltak be a Rubicon Intézet, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara, valamint a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete által tartott A csehszlovák–magyar lakosságcsere története és emlékezete című konferencia előadói.
Harctéri jelentésekkel vannak tele a hírek, ami azért feltűnő, mert az utóbbi negyven évben már elszoktunk ezektől, bár nem ez a jelenlegi a legnagyobb és legvéresebb háború az elmúlt időszakban. Afganisztán, Irak, Líbia sokszorta kegyetlenebb és pusztítóbb volt, a korábbi vietnámi népirtást nem is említve. De azokról szolidan hallgatnak, nehogy már valakik komolyabban ki akarják teregetni a pusztító hadjáratok valódi okait. Hogy valójában nem faji, vallási, nemzeti vagy történelmi jogfolytonossági indítékai voltak, hanem csupán anyagi és befektetési, az amerikai kamathaszont és a fegyvergyári termelés folyamatosságát biztosító, a fogyasztói gépezet fenntartását szolgáló okok. Az amerikai anyagi jólét érdekében történtek, a másokét figyelembe sem véve.
