A magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává. Ennek apropóján szervezett kellemes hangulatú ünnepséget a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a Filológiai Tanszék és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont.
Sajó Sándor születésének 150. évfordulóján, november 13-án emléküléssel tisztelegtek a hazafias költő emléke előtt Ipolyságon. Ezzel a rendezvénnyel zárult a Sajó Sándor–emlékév programsorozata.
Délelőtt a Szondy György Gimázium nagytermében tartották meg az emlékülést, melyen neves szaktekintélyek elevenítették fel a költő szellemét. Délután a Szet István király téren található Sajó mellszobornál zárult a megemlékzés.
A „Múltat végképp eltörölni”- énekelték az Internaiconáléban. És ezt sok tekintetben komolyan is gondolták a diktatúra éveiben. Többek között nem kívánatosnak számítottak a „kapitalista” köszönési formák, mint a Kisztihand – mely a Küss die Hand, csókolom a kezét német formula meghonosítása volt – és a Kezét csókolom is. A férfiak a nőknek a kezüket is ajkaikhoz érintették, amelyet a szocialista időszak és a nőket egyenjogúsító beszédmód megengedhetlennek tartott. Ezúttal annak néztem utána, hogyan jelentek meg a szocialista sajtóban e nem kívánatos köszönési formák.
Amikor a trianoni „béke” után itt maradtunk kétharmadnyi ország és minden ásványkincs nélkül, halálra szánva, akkor a gondviselés küldött három embert a magyarságnak, akik megmentették ezt az országot és ezt a nemzetet.
Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó – ők voltak.
Hármójuk közül Klebelsberg volt a legfantasztikusabb, aki azt mondta: nem lehet Magyarországon olyan tanyasi gyerek, aki legfeljebb fél óra gyaloglással nem jut el a legközelebbi iskolába. És megszervezett egy olyan közoktatást, amelynek csodájára és tanulmányozására egyebek mellett Franciaországból szalasztottak küldöttséget. Akkor így kellett megmenteni a nemzetet. És persze bethleni konszolidációval és Horthy rendteremtésével.
1918. október 31-én délután 5 órakor a Hermina úti Róheim-villában meggyilkolták gróf Tisza Istvánt. A gyilkosok pontos kiléte annak ellenére sem bizonyos, hogy az 1920-as években komoly nyomozás indult, majd egy katonai és egy polgári pert is lefolytattak az ügyben. A merénylet két szemtanúja, Tisza István felesége, valamint unokahúga a gyanúsítottakat nem tudta azonosítani, így csak közvetett bizonyítékok alapján ítéltek el néhány embert. A végzetes merénylet már a negyedik volt, amelyet a politikus ellen elkövettek.
E szomorú centenárium jó alkalmat kínál arra, hogy számvetést tartsunk az ország egyik legjelentősebb miniszterelnökének sorsáról és eredményeiről.
Annak ellenére, hogy IV. Károly 1917. május 23-án lemondásra kényszerítette, így a merénylet idején már nem viselte a magyar királyi miniszterelnök hivatalát, Tisza 1918 őszén is az ország egyik legjelentősebb politikusa volt.
Tisztelt Olvasónk!
A képet Bíró József készítette „Visuál poem, 1956-november” címmel. Hatvankét évvel ezelőtt 1956. november 4-én hajnalban indult meg a szovjet hadsereg magyarországi inváziója, aminek célja a forradalom leverése, a szocialista blokkból kilépni szándékozó Nagy Imre vezette kormány megdöntése és a frissen létrejött demokratikus rendszer felszámolása volt. A következő napokban a világ felháborodva, ám ölbe tett kézzel figyelte [Vagy ellehetetlenítette! Spanyolország korabeli teljhatalmú vezetője, Franco tábornok, hogy megsegítsék a forradalmárokat elrendelte az egy hadosztályra való felszerelés és fegyverzet készenlétbe helyezését a repülőtéren, hogy amerikai repülők azt Sopronba szállítsák. Amerikai gépekre azért volt szükség, mert a spanyoloknak nem voltak olyan repülőik, amelyek egyszerre meg tudták volna tenni az utat Sopronig.
„Ismételten felhívjuk a figyelmet jogos és békés követelésünkre, egyben kinyilvánítjuk akaratunkat Székelyföld területi autonómiája iránt. Jelezzük, hogy a román parlament által harmadszorra is elutasított, a területi autonómia közjogi keretét biztosító statútum törvényerőre emeléséről nem mondunk le. Folytatjuk azt a demokratikus küzdelmet, amely párbeszéd útján, de minden békés eszközt felhasználva biztosítja szabadságunk garanciáit. Megerősítjük ragaszkodásunkat a nyolc székely széket és 149 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz” – áll az MTI által idézett dokumentumban.
Harminchat felvidéki civil szervezet képviselője látta el kézjegyével azt az Európai Parlament képviselőinek címzett nyílt levelet, melyben az őshonos kárpátaljai – zömében magyar – polgárokkal szembeni jogfosztások ellen tiltakoznak.
A civil szervezetek szerdán Pozsonyban ismertették a részleteket. A sajtótájékoztatót Polgár Hajnalka (a Magyar Polgári Kör alelnöke, az ügyintézéssel megbízott személy), Knirs Imre (az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke) és Kovács Ilona (a Magyarok Világszövetségének párkányi megbízottja) tartották.
A kisebbségi nyelvhasználat jelentős szűkítése és több, Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettségvállalás megszegése miatt Bocskor Andrea levélben fordult Antonio Tajanihoz, az Európai Parlament elnökéhez. Továbbá a Fidesz–KDNP EP delegációja a határon túli magyar EP-képviselőkkel, illetve román és bolgár képviselőkkel együtt nyílt levélben fordult a Verhovna Rada elnökéhez, Andrij Parubijhoz. Az ukrán házelnökhöz intézett levelükben az EP-képviselők ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy Ukrajna kötelezettséget vállalt az országban élő nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, többek között a Regionális, valamint a Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye és az EU-Ukrajna társulási megállapodás alapján. Javasolják az ukrán törvényhozóknak, hogy mielőtt a törvénytervezet második olvasatra kerülne, küldjék el azt a Velencei Bizottságnak véleményezésre, és csak annak jóváhagyása után kerüljön sor a szavazásra.
Kilencedik alkalommal szervezte meg a Csemadok Lévai Területi Választmánya a Barsi Találkozót Nagysallón. A tavalyi kitérő után, amikoris Barsbesén szervezték meg a rendezvényt, ismét hazatalált a népművészeti csoportok seregszemléje, amelyen több mint százhúsz fellépőt láthatott a közönség.
Az október 27-én megtartott rendezvény elején Dora Mónika Reményik Sándor Az ige című versét adta elő, majd üdvözölte a vendégeket. Ezután Török Alfréd, a Csemadok Lévai Területi Választmányának elnöke köszöntötte a kilencedik Barsi Találkozó résztvevőit.
Eddig sem nagyon, de most már egyáltalán nem aggódom Európáért… Májusi választás ide vagy oda, hidegen hagy a győzelem vagy a bukás, mert mindkettőt egy irányból igazgatják. Immár látszik, hogy az Európai Néppártot is bedarálta a liberális húsdaráló, s ha jobboldali győzelem lenne májusban, az csak a kimenekülése azoknak, akiknek a kezéből eszik a teljes Unió. Hibáztak, tehát menekülni kell, mert ha felébred Csipke Rózsika Manó (mert nemre vonatkozó nevet nem szabad használni) álmából ötszázmillió uniós állampolgár, az akár kötelet is jelenthetne minden kollaboráns nyakára, de még azokat is fellógatnák, akik a háttérből igazítják az értékrombolást… Így legkönnyebb kimenekülni. És senkit nem kérne számon egy néppárti vezetés… akárcsak a rendszerváltásnak hazudott időkben sem volt szabad a kommunista gyilkosokat bíróság elé állítani… (de nem is volt olyan bíróság, amely elítélte volna őket, hiszen akkor saját magukat ítélték volna el a kommunizmusban is bíráskodók, akik Mannsfeld Péterért és sok más áldozatuk haláláért ez idáig sem kértek bocsánatot!)
Thilo Sarrazin “Németország felszámolja önmagát” című, nem titkoltan provokatív könyve mára már minden idők egyik legkeresettebb könyvévé vált Németországban. A szerző legújabb alkotása ismét komoly vitát kavart, ami nem meglepő, hiszen témája az iszlám, amely az SPD, vagyis a német szociáldemokrata párt egykori politikusa szerint hatalomátvételre készül Európában – hangzott el az M5 “Ez itt a kérdés” című műsorában.
A német közgazdász, egykori pénzügyi szenátor új könyvének címe már önmagában figyelemfelkeltő: „Ellenséges hatalomátvétel”. A mű az iszlám vallás európai térhódításáról, és az azzal járó társadalmi konfliktusokról szól.
Sokak tiltakozása ellenére az író úgy gondolja, az országnak azért van szüksége erre a könyvre, hogy szembenézzen egy közelgő nagy problémával. A könyv állítása szerint ugyanis két-három generáció, azaz ötven-hetven év múlva, Németországban az iszlám kultúra, értékrend és stílus veheti át a hatalmat.
Az elmúlt hónapban a Vatikán bejelentette, hogy ideiglenes megegyezésre jutott Kína kormányával a katolikus püspökök kinevezéséről. Az egyezmény támogatói azt mondják, hogy ez végre egységet hoz a hosszantartó megosztás után - a pápához hűséges földalatti Egyház és egy a kínai hatóságok által elismert hivatalos egyház között -, és hogy ezzel a kínai kormány most először elismerte a pápa fennhatóságát. Ami azt illeti, az egyezmény jelentős lépés a valódi Egyház megsemmisülése felé Kínában.
A kárpátaljai magyarság sorsa az egész magyar nemzet közös ügye, így a közösség mostani megpróbáltatásai egyben a magyarság nagy erőpróbái – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Ungváron.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) magyar kara – mostani elnevezése szerint Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézet (UMOTI) – fennállásának tizedik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen mondott köszöntőjében Potápi Árpád János – Kodály Zoltán önéletírásának “mindig csak arra néztem, ami előttem volt” gondolatát idézve – hangsúlyozta: “ma innen, az Ung folyó partjáról, a kárpátaljai magyar közösség üzen. Mégpedig azt üzeni, hogy van terve a jövőre nézve: szülőföldjén, anyanyelvét, kulturális kincseit megtartva akar boldogulni.” Hozzátette, a kárpátaljai magyarság nem enged a megfélemlítésnek, nem száll be a szócsatákba, hanem a legjobb választ adja a támadásokra: előretekint. A kárpátaljai magyarokat ugyanis – folytatta – a múltban közösen átélt megpróbáltatások nemcsak megedzették, de arra is megtanították, hogy holnap is csak akkor lesz, ha hittel és reménnyel áll elébe.
