Balatonfüred képei újra felragyognak
A Szívkórház Balatonfüred emblematikus intézménye.
Orvos-szakmai jelentőségén túl a város kulturális-történeti hagyomány-rendszerének meghatározó tényezője
DR. VERESS GÁBOR PROFESSZOR
A VÁROS DÍSZPOLGÁRA
Ez alkalomból jelent meg a Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadásában egy csodálatos szép könyv 2010-ben.
Munkásságának, eredményekben gazdag eddigi életútjának hű tükre a 250 oldalas, színes fényképekkel is gazdagon illusztrált kötet. A kötet avatottollú szerzője a Batthyányi-Strattmann László díjas Dr. Berényi István PhD. Kardiológus, osztályvezető főorvos, a Szívkórház főigazgató általános helyettese: Veress professzor közvetlen munkatársa 1979 óta, de életútját már az egyetemi évek óta ismeri: küzdőtársa, jó barátja.
Senki nem tudná jobban bemutatni az intézményvezető professzort, a kutató orvost, az európai és amerikai orvos-társaságok tudományos munkatársát, a kongresszusszervezőt, a leghíresebb fürdő orvosok kései utódát.
Veress professzor, s Szívbetegek Mekkájában, egy nagy múltú, jó hírű intézményben végzi munkáját, amely Balatonfüred város hírnevét öregbíti. A könyv közelebb hozza a sportolót, a zenészt, a közéleti embert, a családfőt.
Közel 3 évszázada áll már épület a szénsavas forrás mellett. Az évszázadok alatt a gyógyulni vágyók százezrei fordultak már meg e híres balatoni gyógyhelyen.
Itt gyógyult
RABINDRANATH TAGORE
(1861-1941)
Nobel-díjas indiai költő 1926. novemberében
A szép emléktábla központi bejárati teremben található. 1913-ban az első nem európai író, akit kitüntettek az irodalmi Nobel-díjjal. A hindu költő, 1926-ban Füreden gyógyult meg. Ősi hindu szokás szerint, fát ültetett itteni tartózkodása emlékére. Ekkor egy négysoros verset is írt:
,, Ha nem vagyok többé földön ó fám
Susogtasd tavasszal megújuló leveleidet
Az erre vándorlók fölött:
A költő szeretett, míg élt.”
Ültetett fája csak addig élt, amíg Tagore. Akkor elszáradt. Helyette új hársfát ültettek, amely ma is él. Tagore tiszteletére a szívkórház épületében emlékszobát rendeztek be.
A mai Szívkórháznak a Bencés szerzetesrend volt a tulajdonosa, elődje kb. 200 éven át: a 18. sz. közepétől a 20. sz. közepéig. Érdekesség, hogy egy szerzetesrend gyógyfürdőt birtokolt. Később nagyszabásúvá fejleszti ki, szállodákkal, éttermekkel.
Tihanynak lelke, Fürednek szelleme van. Annyi neves tudós, művész, író fordult meg itt a Balatonnak ezen a táján. A Balatonba benyúló Tihanyi-félszigeten, a dombon emelkedik a Bencés Apátság.
Balatonfüred gyógyfürdő, mint bencés tulajdon 1949-ig élte életét. 1950-ben a fürdő államosításával, a Bencés Rend 1950-es, részleges feloszlatásával megszűnt Füreden a bencés jelenlét.
Szocialista rendszer, a múlt agyonhallgatásával elhomályosult, szinte alig maradt nyoma (de az emléktáblák ,,beszélnek”!), hogy ennek a híres fürdőtelepnek 200 éven át lényegében felépítője és gondozója a hazai Bencés rend volt. Fejlődés mozzanatai: Tihany és Pannonhalma közötti, változó együttműködése volt.
Vaszary Kolos bencés rendi szerzetes (szül. 1832 Keszthelyen, megh. 1915. Balatonfüreden), pannonhalmi főapát, 1891-től hercegprímás, 1893-tól bíboros, 1912 végén lemondott Esztergom érsekségéről, és címét megtartva visszavonult balatonfüredi nyaralójába. Így főapátsága idején (1885-91) Pannonhalma átvette a vezetést a Tihanyi Apátágtól. Vaszary Atya szeretett Füreden tartózkodni: A ma is nevét viselő nagy villát építtette.
Füred 1918-tól a pannonhalmi főapátság kezébe került. A gyógytéri forrás- ma Kossuth Lajos forrás- feletti építmény lett a fürdőhely központja, egyik legfontosabb tényezője.
1912-13-ban már Hajdú Tibor főapát építette ki a száz méter hosszú épületet: 2 emelettel, 141 szobával. Ez képezi a mai Szívkórház alapját.
A gyógyfürdő történetének, életének jelentősebb alkotóiról az épület homlokzati falán elhelyezett, most is látható, szép emléktáblák beszélnek:
FLASKER ANDRÁS Seborvos
1702-1718 között megalapította és működtette az első füredi savanyúvízi gyógyfürdőt.
Balatonfüred Önkormányzata
Balatonfüred Városért Közalapítvány
Állami Szívkórház
2007
Baltonfüreden 1785-től 1806-ig működött legelső főorvos
DR. OESTERREICHER MANES JÓZSEF
Emlékére kegyelet jeléül. (1885.)
II. József 1784-es rendelete szabályozta a savanyúvíz fogyasztását, amit helyben ingyen lehetett fogyasztani.
1785-ben rendelkeztek a fürdőorvos kinevezéséről Oesterreicher Manes József személyében, akinek tervei alapján 1795-ben felállították a szegények kórházát.
,, Orvos volt, s jó hazafi, mert tudta:
A szabadság nélkül béna a nép, s nem gyógyul a beteg.”
Keresztúry Dezső 1979.
DR. ORZOVENSZKY KÁROLY
1815-1876
Állami Kórház Dolgozói
1982
Emlékére, aki az 1848-49. évi szabadságharcban Görgey Artúr hadtesténél orvosőrnagy volt, s ezért fogságra ítélték. 1853-tól Balatonfüreden fürdő-orvosként működött, s több új gyógymódot elsőként vezetett be kórházunkban.
Egyike volt a szabadságharc névtelen hőseinek, aki sok szenvedő honvéd életét mentette meg, fájdalmait enyhítette. 1853. febr. 20-án nevezte ki a pannonhalmi főapát. Abban a korban minden ismert gyógymódot bevezetett.
Ennek nyomán figyeltek fel, hogy a forrásvíz legeredményesebben a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására használható.
Dr. Hajdu Tibor
Pannonhalmi főapát
1858-1918
Balatonfüred Gyógyfürdő újjáépítőjének
A Balatoni Szövetség
Pannonhalmi Szent Benedek-rendi főapátként kezdeményezte (1910-13) a nagy építkezést. Emléktábláját 1943-ban helyezték el a Tibor –fürdő falán. 1993-ban a felújított Kossuth-kút megáldásakor újra el kellett helyezni a Kórház falán.
DR. SCHMIDT FERENC
1881-1958
Az Erzsébet Szanatórium igazgató főorvosa (1912-1952).
Ady Endre és Rabindranath Tagore orvosa.
A szőlőgyógymód népszerűsítője emlékére.
Működése alatt nevezték először Füredet a Szívbetegek Mekkájának.
Balatonfüred Város Önkormányzata
Állami Szívkórház
Balatonfüred Városért Közalapítvány
Balatonfüredi helytörténeti Egyesület
2006
Negyven éven át (1912-52), az Erzsébet Szanatóriumnak nevezett gyógyintézet igazgatójaként foglalkozott Füred gyógytényezőivel, a jövő gyógyítási lehetőségeivel. Hosszú tevékenysége alatt számos könyvet publikált. 1920-as évektől rendszeresen tartottak orvos-gyűléseket Balatonfüreden.
Az indiai költő 1926-ban gyógyult Balatonfüreden. Akkoriban a modern kardiológiai eljárások még nem álltak rendelkezésre a balatonfüredi intézetben: még nem volt EKG, röntgen és szívkatéterezés sem. Kezdetleges volt a gyógyszeres terápia is. De a szanatórium orvos vezetője sokat sétálgatott a kórház környéki parkban, a Balaton partján a költővel. Talán ezek a beszélgetések és pszichológiai foglalkozások váltak eredményessé. Végül Tagore gyógyultan távozhatott Balatonfüredről.
2009 augusztus 20-i ünnepségen, amikor Prof. Dr. Veress Gábor igazgató-főorvos a Balatonfüred Díszpolgára kitűntetést átvette dr. Bóka István polgármestertől, ezeket mondta:
„ 30 éve életem egyik sorsdöntő lépését határoztam el: elfogadtam az állásajánlatot Balatonfüredre és a Szívkórház osztályvezető főorvosa lettem. Nem volt könnyű döntés, hiszen Budapesten az Országos Kardiológiai Intézetben dolgoztam, és éppen féléves chicagói tanulmányútról tértem haza. Nem könnyű szívvel hagytam ott a budapesti klinikát.
Úgy érzem, sőt, ma már biztosan tudom, hogy jól döntöttem. Büszke vagyok rá, hogy ennek az épülő-szépülő városnak a polgára lehetek. Gyermekeim itt nőttek fel, és minden lehetőséget megkaptak a tanulásra, a lelki épülésre, a sportra, kultúrára és zenére.
Büszke vagyok rá, hogy az Állami Szívkórházban dolgozhattam és jelenleg is itt gyógyíthatom a füredi és az országból ide érkező szívbetegeket. Köszönet munkatársaimnak, akik hatékonyan támogatták tevékenységemet, hogy a kardiológiai ellátás színvonalát magasra emelhettük városunkban, a megyében és a régióban.”
Pályakép:
Veress Gábor 1943-ban Munkácson született. Orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerez 1968-ban.
1998-ban a Közgazdaságtudományi Egyetemen végez: Egészségügyi Menedzserként.
Szakvizsgái: belgyógyászat (1973), kardiológia (1981), kardiológiai rehabilitáció (1997).
Az orvostudományok kandidátusa (1979).
Munkahelyei: 1968-Pápa, Városi Kórház, 1973-Budapest, Központi MÁV-kórház, 1976-Országos Kardiológiai Intézet.
1979-től osztályvezető főorvos Balatonfüreden, az Állami Szívkórházban, majd 1989-1990 tudományos főigazgató helyettes,
1996-tól a Szívkórház főigazgató főorvosa.
|
Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi magántanár 1996-tól napjainkban is a Szívkórház főigazgató főorvosaként vezeti a 430 ágyas Intézetet.
A non invazív kardiológiai vizsgálatok sokféle alkalmazása után a 80-as 90-es esztendőkben meghonosodtak az invazív (a szervezetbe művi úton behatoló) kardiológiai eljárások. 1981-ben egy korszerű, már invazív beavatkozásokat is biztosító klinikai szív-elektrofiziológiai laboratórium épült a veszélyes szívritmuszavarok tanulmányozására. 1991-től beindultak a végleges pacemakerek majd ICD beültetések.2005-ben megépült az új hemodinamikai szívkatéteres laboratórium és a coronaria-intervenciók végzésével a Szívkórház Veszprém- megye sürgősségi invazív kardiológiai centrummá vált.
A balatonfüredi Állami Szívkórház az utóbbi évtizedekben korszerű Kardiológiai Szakkórházzá, Rehabilitációs Központtá alakult. Biztosítja az egész országból idekerülő szív- és keringési rendszer betegségben szenvedő embereknek - természeti adottságai, a korszerű felszerelés és a szakszerű rehabilitációs munka során - a maximális lehetőséget arra, hogy magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásban részesüljenek.
Felhasznált irodalom:
- Solymos Szilveszter OSB:
BALATONFÜRED-FÜRDŐ BENCÉS KÉZBEN 1743-1949 között
Megjelent: 2003-ban, a Tihanyi Bencés Apátság gondozásában.
- Dr. Veress Gábor, Dr. Berényi István:
A Szanatóriumtól a Szívkórházig Balatonfüreden
- Dr. Berényi István:
DR. VERESS GÁBOR
BALATONFÜRED VÁROS DÍSZPOLGÁRA
Balatonfüred, 2010
Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 56.
Készítette: Dr. Domonkos János
|
