Nyitólap Versek Publicisztikák Értékeink Portré Porta Archívum Eszmék és tények Levél az olvasóhoz 
Menu
  • Nyitólap
  • Publicisztikák
  • Versek
  • Értékeink
  • Portré
  • Porta
  • Mozgókép
  • Archívum
  • Könyvesbolt
  • Impresszum
  • Ajánló
  • Eszmék és tények
  • Kitekintő
  • Levél az olvasóhoz
  • Tagok blokkja
    Üdvözöljük Vendég!

    Felhasználónév:
    Jelszó:

    Még nem regisztrált?
    Regisztráljon most!

    Elfelejtette a jelszót?
    Kattintson ide!
    Partnerek
    Jóna Dávid honlapja

    Polgár Info

    Átpingált március

    Copyright
    Szózat
    Copyright Szózat
    2009
    Szózat.
    Üdvözöljük a Szózat oldalán!

    A folyóirat webes változata megjelenik minden hónap 4-én. A letölthető formátum az archívumból érhető el.
    Tartalom
    George Elliott Clarke /Kanada/ költő, író, egyetemi tanár


    Kanada Ontario tartományában, az Új Skóciai Windsorban született 1960-ban. A kortárs kanadai líra egyik legaktívabb és legeredetibb hangvételű költőjeként tartják számon.Számos verses és prózai kötetet jegyez. Nemzetközileg is jelentős irodalmi díjakkal ismerték el irodalmi értékteremtő munkásságát. Többek között az ország Főkormányzójának irodalmi díjában és Martin Luther King díjban részesült. Romániában megkapta a nagy presztízsű Poesis díjat.Több nyelvre fordították. Magyarországon és magyar fordításban először a III. „Tenger és Szó, ami elválaszt és összeköt” Nemzetközi költőtalálkozó 2011. szeptember 14-18 között zajló irodalmi estjein hallható, Budapesten, Szentendrén és Isaszegen.Sajátos hangvételű, merész képalkotásokkal építkező, expresszív lírájával az un. harcos költők, közé tartozik. Az angol nyelvű Irodalmi Internet 300 reprezentatív költőt felvonultató exkluzív „klubjának” tagjai között olvasható. Ő maga a róla kialakított képet, így árnyalja: „A költő prédikátor, próféta és zarándok egyszerre és egyidejűleg.” Versei mellett feltűnést keltett Whylah Falls című verses regénye. Életművéhez tartozik önmaga kipróbálása más műfajokban. Nevéhez fűződik a Beatrice Chancy című opera librettójának megalkotása. Ezen kívül film forgatókönyveket is ír és különböző jazz zenei művek irodalmi igényű szövegeinek a szerzője. Literátori tevékenysége mellett a Torontói Egyetem Irodalmi Tanszékének profeszszora. A Kanadai Pen Club és más fontos szervezetek tagja. Torontóban él és alkot.



     



     



    George Elliott Clarke: Előszó három tételben a Roséhez



     



     



    I



    Kanadaiként a Niagara vízesésnél



    /ami mennydörögve árad szerteszét/



    s a Nia-gara t-ó-ba-öm-lik



    /hogy ott higgadt hullámokat verjen/



    mint egy becses Rosé –



    a rózsaszín spektrumában egészen a Burgundi rubinjáig



    avagy, mintha valaki hajnalra pingálna könnyű pírt és vért



    vagy görögdinnye tinktúrában földieperrel



    lakkozná be eme lakkal



    /felmutatva fürgeségét az eszenciának/



     



    A másik nyomában a földműves sarabol így



    s lehet fiatal, kaszál, mint  



    egykori Európai



    a bor s háborúk vén tanyáján



    akár e bútorozatlan Új Világi szőlőskertben, ahol



    /mint Hillebrand Borászatában/



    e vázlat kedvéért az igazi zamatos



    itt megtermelt jó évjáratú Rosé megtalálható



     



    II



    Egyszerű karmazsinvörös plüss - puha áramlás –



    a tömött fürtök aromája



    amit megcsípett már a dér



    hát jól van – csapolj meg még néhány hűs pohárral



    felhajtva egy kortyra mind mi felfrissít, mint a Niagara vízesés    



    és felvidít, ahogy bohón ömlik a Nia-gara-t-ó-ba



     



    Emeld hát poharad újra fel



    és verd csapra e haszontalan ragyogást



    kinyilatkoztatva a szín érzékiségét



    az édes-alma tisztességéért emelve fel a szót–



    avagy szólj titkairól ama Almának



    /amibe először belekóstolt jó urunk s hölgyünk is legott



    Ádám úr és Éva asszony/…



    S hát a cseresznyeszín tulajdonsága az, hogy rád kacsint –



    visszatükröztetve a csókra nyíló rózsás ajkakat



    /ama történelmi édes vétkeket



    amik oly gyakorta belépők az éj húsába



    ahogy kéjét beszívod mind, ahogy bekortyolod egyre-másra/



     



    Kínáld tehát csak mértékkel –



    szívszaggató -



    jámborsággal ezt a rózsaszínű, tejet



    ezt az érzéki kis pirulást



    és a ziháló



    izgalomnak, ezt a buja hármasát



     



    III.



    Önmagáért nem emel szót a bor



    hangot sem ejt



    Magadnak kell hát ízlelve döntened



    hogy, amit a Niagara víz vulkánszerű páraköde rejt –



    ez a – csillogás



    /nem a fény/



    a palackban



    átszűrődő mályvaszín, ami akár egy rózsaszín festett üveg



     



    Bor?



    Nehéz a helyes meghatározás



    hogy el jól helyezd



    mert e Hármas állja a megméretést



    nem untat és még



    hibát se vét



     



    Mint a nem evilági Niagara, ez a Rosé mohó



    (hol Marilyn Monroe csillaga volt kibomló



    -an) vidám is, whiskys



    de nem túlontúl izgis



     



    az hogy 2010 szüretét, ezt itt



    én iszom, az a valódi reszkír



    pedig ez nem egy felületes, kulturálisan érvénytelen dolog



    ez a Rosé egy folyékony szobor!



     



                       Fordította: Gaál Áron



     



     



     



     



    George Elliott Clarke: Fehér szonett



                            /Sonnet white/



     



    Tiszteletes szagú levegő, alkalmi



    rózsa, avagy az elsőszülött virág, egy friss,



    ringató seb, és a test kihasad és meghajol



    mint egy virág. Az írásvékony havon lépkedek,



    nézem a szédült csillagokat a részeg forgószélben és szeretnék



    egy élénkszínű foltos takaró alatt aludni.



    A nyelv alkoholos elszíntelenítődését, lassú de biztos



    halálát akarom szemlélni. Szép Shelly,



    mire használhatom a vers kimért kádenciáját



    ha te nem tudsz olvasni. Ikaruszként zuhanok



    erre a hófehér lapra, feketén gurulok a tájra



    és megfulladok a fehér tengerben



    amely minden vers végét jelzi – a fehér hátlap



    a kép fekete kontrasztja.



     



                      Fordította: Gaál Áron



     



     



     



    George Elliott Clarke:Tüzes versek



    /Burning poems/



     



    Égeti a toll a papírt. Fekete villámháború;



    nyomában hatalmas lángok



    a kimondott, elszenesedett szavak émelyítő szikrázása,



    hamuszótár. Sziklatörmelék.



    A szavaktól égő papírnak éjszaka-szaga van.



     



    Így hajlik hétrét a feledés. Vagy végét vetik.



    E kockázatos, gyilkos tűzvész, amely a tarka ízű,



    megsárgult, avítt papírra írt versre ösztökél,



    örökké égő, ódon hírek nehéz illatával.



     



    Walcott holokausztja. Pound pokla.



    Layton formaluxa. Magam, a máglyán kifeszítve,



    mint halott urának rabszolgája;



    minden vers saját, szépen színesített, szivárványos máglyája,



    füstölgő szavak, Időpusztítók.



     



    Fordította: Gaál Áron

    Szózat



    Statisztikák

    Tartalom
    4

    Oldalak
    1689

    Kategóriák
    11

    Tagok
    42

    Új tagok
    yxuwknjbyap

    Partnerek
    3