Márai Sándor: Négy évszak

Február

Ezek a hosszú februári éjszakák, mikor a kihűlt szobában felébredünk a szél vinnyogására, dideregve ülünk fel az ágyban, meggyújtjuk a kislámpát, rágyújtunk, megnézzük az órát – korábban virrad már, de nincs sok öröm benne, mert nappal is a tél odvában kucorgunk, betegségek, csőrepedések, füstölgő kályhák, elvégezetlen irodalmi és reménytelen, kedvetlen emberi feladatok között, rongyokba és prémekbe bugyolálva –, lila körmeinkre lehelünk, s eszünkbe jut, hogy megint elmúlt egy farsang, az ablakon kocogtat a hamvazó szerda jeges ujja, az öröm elillant és öregszünk.[…] A fényre emlékezünk, mely reménytelenül hiányzik életünkből, a fényre, melyben van valami pogány és kegyetlen, valami erkölcstelen és nagyszerű, mint az életben. Aztán arra gondolunk, hogy ez a hónap, mely telítve van zenekari hangversennyel és tüdőgyulladással. Ez a hónap, mikor egészen kis mozdulatokkal élünk, óvatosan és gazdaságosan, mint a bölcs állatok, melyek lecsökkentik ilyenkor az élet tevékenységét, mozdulatlansággal védekeznek, lassított érveréssel szunyókálnak és pislogva, rejtélyes félálomban várják a napot.






Február 1. - a Tisza élővilágának emléknapja
A Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Erdélyben. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000-ben február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjának nyilvánította.

Február 2.- Gyertyaszentelő Boldogasszony, Szűz Mária tisztulásának napja, amikor Krisztust, a Világ Világosságát (jelképe: gyertya) bemutatta a templomban. A müncheni-kódexben (1466) „Szűz Mária tisztulatta”, az Érdy-kódexben (1527) „Asszonyunk Mária tisztulatja”, Mária tisztulásának (purificatio Beatae Mariae Virginis) napja. E napot már a szabolcsi zsinat (1092) a kötelező ünnepek közé sorozza. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe. Az egyházi értelmezés szerint a viasz emlékeztet Jézus emberi természetére, a világosság pedig Istenségére.

A gyertya méhviasza
Jézus tiszta teste.
A viasz alatt való bél,
az ő ártatlan Szent Lelke.
a Tűz pedig, a világosság
az ő Istensége.

Február 2. - 90 éve hunyt el Szinyei Merse Pál
A festő 1845-ben született Szinyeújfalun (ma a felvidéki eperjesi járáshoz tartozik). Szülei a Szinyei Merse Félix, jogász, Sáros vármegye főispánja és Jekelfalussy Valéria a Sáros vármegyei nőegylet létrehozója, a Kisfaludy társaság egyik alapítója voltak.  A magyar plein air (19. század második felétől divatba jött szabadban való festés és a látvány hangulatának megörökítése) festészet megteremtője, a modern magyar piktúra első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét. Jernyei birtokán hunyt el. Emlékét a jelentősen elcigányosodott Kisszeben járásbeli településen talán a Szinyei Merse kastélyban még őrzik, sírja a helyi temetőben található.


Február 2. - 50 éve hunyt el Huszka Jenő
A zeneszerző 1875. április 24-én született Szegeden. A kiegyezést követően a millennium időszaka az, amikor a magyarosodás - bár jobb kifejezés lenne a visszamagyarosodás kora -, a magunk újrafelfedezése válik fontossá. Huszka Párizsból hazatérve a zene világában elsőként ismeri fel a kiegyezést követő millennium időszakában a „visszamagyarosodás” jelentőségét, és a nagy bécsi operett-négyes halálát követően, mintegy átveszi tőlük a marsallbotot, és új magyar hangot üt meg a romantikus színpadi zenés műfajban. Huszka Jenő nyomán válik világhírűvé ennek a műfajnak a magyar ága, ő tudja legjobban, és legkövetkezetesebben a verbunkoshangot, a magyar táncritmust, a palotást, a csárdást, a népies műfajt beépíteni a sikeres bécsi klasszikus operett bevált formakeretébe. A nemzeti önállóság, függetlenség, és hazaszeretet, a magyar föld és lakói iránt érzett szeretet fűti át egész munkásságát. Tüdőgyulladásban hunyt el Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.

Február 3.- Szent Balázs püspök és vértanú ünnepe* ismeretlen, †316 körül Kis-Ázsiában, neve napját már legrégibb kalendáriumaink is számontartják. A XX. században értelmiségünk körében ismét népszerűvé tette Babits Mihály és József Attila költeménye. Szent Balázs püspököt ugyanis ősidőktől fogva úgy tiszteli a nép, mint a torokbajok csodálatos orvosát.
A „Legenda Aurea” nyomán tudhatjuk, hogy Balázs mentette meg egy özvegynek a fiát, aki halszálkát nyelt, és már fuldoklott. Az asszony a börtönbe jutott püspöknek hálából ételt vitt, és egy szál gyertyát. Erre a szent arra buzdította az asszonyt, hogy ezentúl évenként ajánljon föl az ő tiszteletére gyertyát. Ígérte, hogy majd mindig jól megy a dolga. Innen eredt tehát a gyertyának Balázs tiszteletére való felajánlása, amiből a XVI. század táján, templomi szentelmény lett. Az áldás szövege:
 - Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.-

Február 9. - 120 éve hunyt el Erdősi Imre
Erdősi Imre, eredeti nevén Poleszni Imre Nyitrán született 1814-ben. Piarista szerzetes, pedagógus, az 1848-49-es szabadságharcban tábori lelkész volt, részt vett az ütközetekben is, feladata volt a harcolók buzdítása, a sebesültek vigasztalása és ápolása, így sok esetben jelentős szerepet játszottak egy-egy ütközet sikeres megvívásában is. Nevét a február 5-én vívott branyiszkói ütközett tette ismerté, kortársai a „branyiszkói hős pap”, vagy a „magyar Kapisztrán” néven is emlegették. Tanított Temesváron, Kolozsváron, Kecskeméten, Budapesten. 1888-ban, röviddel halála előtt költözött vissza szülővárosába.

Február 9. - 53 éve hunyt el Horthy Miklós
Vitéz nagybányai Horthy Miklós, a Magyar Királyság kormányzója, ellentengernagy, Kenderesen született 1868. június 18-án.  Portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben. Újratemetésére 1993. szeptember 4-én került sor, s szülőhelyén helyezték örök nyugalomra. Emlékét a Horthy Miklós Társaság őrzi, melynek jelenleg mintegy 300 tagja van, ennek elődjét 1994-ben alapították, a szervezet 2002-ben kapta meg a MTA névhasználati engedélyét, 2003 nyarán özvegy Horthy Istvánné elvállalta a társaság tiszteletbeli elnöki tisztét, valamint a zászlóanyai szerepet. A Társaságnak Kosaras Péter Ákos történész, a Haditudósító című magazin főszerkesztője személyében új elnöke lett. Céljuk a Kormányzó munkásságának és emlékének ápolása, ebből az alkalomból minden évben több rendezvényt tartanak.

Február 10-én - 66 éve született Mándoky Kongur István
A kun nyelv kutatója, nyelvész, turkológus 1944. február 10-én született Karcagon. Az egyetem befejezését követően az Országos Széchényi Könyvtár, majd a Kőrösi Csoma Társaság munkatársa volt, 1970-től pedig az MTA Belső-Ázsiai Kutatócsoportjában dolgozott. Hitte, hogy a Kelet felől érkezett magyarság összekötő kapocs Kelet és a Nyugat között. Gyűjtötte a kazakok és a tuvák nyelvét, szokásaikat, népköltészetüket. 1981-ben készült el "A kun nyelv magyarországi emlékei" című kandidátusi disszertációja, amely addigi kutatásainak fontosabb eredményeit tartalmazza, de még korántsem teljes összefoglalója a hazai kun nyelvemlékeknek. Mándoky korai halála miatt disszertációja 1993-ban posztumusz jelent meg. Tartalmazza a "Kun Miatyánk" szövegváltozatait is. A kazakok és a tatárok között végzett nyelvjárási és néprajzi gyűjtés nagyban hozzájárult számos magyarországi kun nyelvemlék megfejtéséhez. 1992. augusztus 22-én bekövetkez halálával egy ígéretes tudósi pálya tört derékba. Kazak földön, a kengszai temetőben pihen. Amit életében eltervezett halála után megvalósult, ma a Kunság és Kazakisztán között élő kapcsolat van.

Február 11. - 65 éve történt a várbeli kitörés
1945. február 11-én utolsó felvonásához érkezett Budapest ostroma, már csak egy egészen kis területre, a budai Várba és annak közvetlen környékére szorultak vissza a magyar főváros védői. Több mint negyvenezer - 23.900 német (ebből 9.600 sebesült) és 20.000 magyar (ebből 2.000 sebesült) - katonát zárt körül Budán a Vörös Hadsereg. A körülzárt katonák két lehetőség közül választhattak: megadják magukat, vagy kitörnek. A német-magyar védősereg kitörése a II. világháború egyik legreménytelenebb vállalkozása volt. A több mint száz napig tartó ostrom során már kimerültek a katonák, s szinte mindannyian hősi halált haltak. 1997-től, 52 évvel az esemény után először a Magyar Nemzeti Arcvonal kezdett rájuk megemlékezni, s a Kitörés napján emlékmenetet szerveztek. Mára a kitörés napja a Becsület napja, a katonai hűség, a helytállás ünnepe, az önfeláldozás szimbóluma, nem pedig a politikai elkötelezettségé. Idén az Egységes Magyarország Mozgalom szervezi az emléktúrát és a megemlékezéseket.

Február 13.- 119 éve hunyt el Brassai Sámuel erdélyi polihisztor,
*1800. június 15, Torockószentgyörgy, †1897. Atyja unitárius lelkész volt. Erdélyben végezte iskoláit, majd házitanító lett a gr. Bethlen-családnál. 1831-ben a kolozsvári Vasárnapi Újságot alapította meg. 1837-ben az unitárius gimnázium tanára lett. 1850-től 59-ig Pesten tanított, majd ismét. Kolozsvárott. 1872-ben tanár lett a kolozsvári egyetemen. A Magyar Tudományos Akadémia ebben az időben választotta tagjává. A tudományok majd minden ágában sikeresen dolgozott. Nyelvészeti és irodalmi elveiért kíméletlen polémiákat folytatott. Mint kritikus Jósika Miklóst, Eötvös Józsefet, sőt Vörösmartyt is támadta. Liszt Ferenc ellen irányult Magyar vagy cigányzenét c. vitairata, (1886), ebben a magyar zene eredetisége mellett tört lándzsát. Foglalkozott teológiával, logikai és esztétikai kérdésekkel, botanikai és matematikai problémákkal s a világnyelvek mellett beszélt oroszul, törökül, héberül és szanszkritul. A kolozsvári Házsongárd temetőben nyugszik.

Február 14. - 1740 éve hunyt el Valentin püspök
A legenda szerint 270-ben tartott ünnepen végezték ki Valentint, az üldözött, keresztény püspököt. Bizonyos nézetek szerint Valentint azért ítélték halálra, mert segített üldözött keresztény társainak, sőt egyiket-másikat ki is mentette a börtönből, míg más források szerint Valentin titokban párokat adott össze, noha ezt II. Claudius megtiltotta, mondván: a nőtlen katona lojálisabb a nősnél.  Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) keresztény mártír a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziától szenvedők védőszentje.  Ünnepét 496-ban I. Gelasius pápa rendelte el azok között „…akiknek nevét méltán tisztelik, de akinek cselekedeteit csak az Isten ismeri.”

Február 15. - 130 éve hunyt el Farkasházy Fischer Mór
A porcelánfestő, porcelángyáros; a herendi porcelángyártás felvirágoztatója Tatán született 1799-ben. 1839-ben társult be az akkor még manufaktúraként működő herendi porcelángyárba, amit Stingl Vince keramikus alapított 1826-ban. A gyár akkoriban még kőedénygyártással valamint porcelán előállítási kísérletekkel foglalkozott. 1840-től egyedüli tulajdonosa lett a gyárnak. Egy év alatt felépítette a herendi gyár épületeit és a gyártáshoz szükséges legfontosabb berendezéseket, a tüzelőszert és a szükséges nyersanyag nagy részét pedig Herend vidéke szolgáltatta. A tökéletesség és a minőség a herendi porcelángyártás védjegyévé vált. Ezzel európai hírnévre tett szert a herendi gyár. Halála után fia, Sámuel vette át a gyár vezetését, aki a tömegtermelés irányába nyitott, de ebben a tekintetben nem tudtak versenyre kelni az olcsó cseh porcelánnal, a gyár eladásra került, azt 1896-ban Fischer Mór unokája, Farkasházy Jenő, keramikus, vásárolta vissza és ismét felvirágoztatta nagyapja egykori üzemét. A tatai izraelita temetőben nyugszik.

Február 17. - 12 éve hunyt el Wass Albert
2010. február 26-án és 27-én szerte a Kárpát-medencében immár harmadszor olvassuk fel egy teljes napon át a tankönyvekből kimaradt írónk műveit. Mindenki elviheti a hozzá legközelebb rendezett felolvasás helyszínére a számára legkedvesebb részleteket, felolvashatja, s aztán fogadhatja a társai által kínált gyöngyszemeket. Szólaltassuk meg együtt Wass Albert örökérvényű üzeneteit!  Idén először - óránként egy-egy személyt is megidéznek néhány műve által - más magyar írókat, költőket is megszólaltatnak, ezzel jelezve, hogy Wass Albertet nem kell külön  kezelni és méricskélni, ott a helye a magyar irodalomban többi szellemóriásunk között!
Az irodalmi nap minden évben ismétlődik, egészen addig, amíg fennáll az író méltatlan helyzete.  Bővebb információ:  www.wassalbertfelolvasas.hu oldalon.

Február 18. - 185 éve született Jókai Mór
A révkomáromi születésű író mindmáig a legolvasottabb magyar írók közé tartozik. Jókaival lett teljessé a magyar romantika. Életműve a száznál is több kötetben felidézi a nemzeti múlt egészének látomását, és tanúsítja azt az utat, amelyet a magyar társadalom a nemesi világtól a kibontakozó polgári világig megtett. Máig maradandó pályaképét a kortárs-utód Mikszáth Kálmán írta meg 1907-ben, Jókai Mór élete és kora címmel.

Február 19. - 225 éve született Szemere Pál
Esztétikai cikkeket, kritikákat, bölcselkedő szonetteket, tanító költeményeket írt. Kazinczy Ferenc leghívebb tanítványa, Kölcsey Ferenc barátja. Horvát Istvánnal és Vitkovics Mihállyal az ún. pesti triászt alkotta. Nyelvújító; sok szerencsés szóalkotása ma is él. Az emelkedett szellemű kezdeményezők közé tartozott. Pécelen élt, alkotott, s itt is hunyt el 1861-ben.

Február 22. -  475 éve született Bornemissza Péter
* Pest, 1535.† Rárbok, 1584. tavasszal. A magyar protestanizmus egyik legnagyobb alakja volt, a feudális urak bátor ostorozója, szigorú társadalomkritikus, énekszerző. Nagy hatású prédikációs gyűjteményeivel a régi magyar próza kiemelkedő és egyik első képviselője, elindítója. Evangelikus lelkész és szuperintendens, azaz protestáns püspök volt, és Balassi Bálint nevelőjeként tartja őt számon az utókor. Kora irodalmának minden műfajában alkotott. Énekeskönyvet állított össze, ő maga is szerzett vallásos énekeket, írt hittankönyvet, prédikációkat. Legfontosabb szépirodalmi műve Szophoklész Elektrájának átdolgozása. A humanizmustól indult, és a reformáció szellemében működő reneszánsz alkotóvá vált.

Február 23.- 182 éve hunyt el Fazekas Mihály , író és botanikus,
*1766. január 6. †1828. Tizenhat éves korában beállt közhuszárnak, résztvett 1790-ben a török, később a francia háborúban. Harmincéves korában nyugalomba vonult és Debrecenben telepedett le. A debreceni írói kör tagja. Sógorával, Diószegi Sámuel ref. lelkésszel közösen írta a Debreceni füvészkönyvet, (1807). 1815-ben adta ki legismertebb muvét, a Ludas Matyit. Ebben a hexameterei mellett is népies hangú, komikus elbeszélő költeményben nem minden társadalomkritikai szándék nélkül bosszultatja meg Matyival, a furfangos parasztlegénnyel Döbröginek, a ridegszívű földesúrnak igazságtalanságait. Az Árkádia perben, hevesen síkra szállt polgártársai igazáért Kazinczyval szemben. Lírai verseket is írt, de életében ezek közül kevés jelent meg.

Február 24. - Szent Mátyás napja
Főleg időjárási regulák fűződnek a naphoz. „Mátyás ront, ha talál (jeget), ha nem talál, csinál (akkor faggyal köszönt be). Mátyás apostol vértanúságának eszköze és ikonográfiai jelvénye a szekerce. A nép képzelete a Szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. Így tartja Apátfalva népe is, de Csíkszentmártonban az a tréfás hiedelem járja, ha nem indul meg a jégzajlás, akkor Mátyás a jégtörő csákányát pár hétre még éleztetni adta.

Február 24.-  174 éve hunyt el Berzsenyi Dániel , költő,
*Egyházashetye 1776. május 7. †Nikla 1836. Dunántúli ev. földbirtokos-szülők gyermeke volt, németi származású. Korán megnősült, birtokain gazdálkodott, falun élt haláláig. Verseinek gyujteménye 1813-ban jelent meg, ez a kötete a magyar ódaköltők élére emelte. A Magyar Tudományos Akadémia mindjárt megalakulásakor, 1830-ban, megválasztotta tagjai közé. Író-társai közül fölfedezőjével, Kazinczy Ferenccel volt szoros baráti kapcsolatban, annál nagyobb ellenségének tekintette szigorú bírálóját, Kölcsey Ferencet. Mint ember a nemesi előjogok védője volt, mint költő a latinos irányú ódaköltés legkiválóbb mestere. Az óklasszikus versformákat nemzeti szellemmel töltötte meg, érzelmeinek megéneklésébe bölcselő szellemet öntött, gondolatait fenséges szárnyalással építette ki olvasói előtt. Mestere Horatius volt.

Február 25. - A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
1947. ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Több éven át fogva tartották, majd a Szovjetunióba hurcolták, és 1952-ben 25 évi szabadságvesztésre ítélték.  Kovács Béla elrablása szimbolizálja azokat a rémtetteket, amelyet a sztálinista és kommunista rendszer végrehajtott. E tettek közül talán nem is Kovács Béla elrablása volt a legszörnyűbb – ezeket a szörnyűségeket nehéz lenne rangsorolni: málenykij robot, kitelepítések, az ÁVH kínzásai, koncepciós perek, kivégzések és hosszú börtönbüntetések, majd az 1956 utáni megtorlás, megint csak kivégzések, börtönbüntetések, a pufajkások garázdálkodása. Jelképes ereje van ennek az 1947-es cselekménynek, Kovács Béla elrablásának, amellyel a demokratikus, újjászülető Magyarország egyik csíráját taposták el a szovjet hatóságok. A magyar országgyűlés 2000-ben hozott határozatot az emléknapról.

Február 27. - 145 éve hunyt el Jósika Miklós
A branyicskai báró. író, újságíró, a magyar romantikus regény megteremtője Tordán született 1794-ben. 1836-ban megjelent Jósika Miklós Abafija. Kritika és olvasóközönség elbűvölt izgalommal olvasta. A Himfy óta nem volt ilyen sikere magyar könyvnek. És nem alaptalanul: az Abafival jó európai színvonalon szólalt meg a legigényeltebb műfaj, a romantikus történelmi regény. Írója egyszeriben a magyar irodalom középpontjába lépett. Népszerű lett mint író, mint ember, mint közéleti férfi. Regényei pedig egészen Jókaiig a legolvasottabb magyar könyvek voltak, de még Jókai példátlan népszerűsége mellett is emberöltőkön keresztül újra meg újra kiadott, közkedvelt szerző, akinek hatása Jókainál is kimutatható, és Jókain keresztül talán mindmáig egész történelmi regényírásunkra. Amikor 1865-ben, hetvenegy éves korában külföldön meghalt, idehaza nemzeti gyászként vették tudomásul elmenetelét. Jókai mondott fölötte gyászbeszédet, rámutatva, hogy Jósika volt a kezdet. Tőle lépett tovább az egész magyar regényirodalom. Erdélyben a kolozsvári Házsongárd temetőben nyugszik.


Összeállította: HE