A címként használt latin idézet a pálos szerzetesek esti befejező imádságából, a szenteltvíz hintés szertartásából való: Asperges me Domine hyssopo et mundabor, azaz: Hints meg engem Uram izsóppal és megtisztulok. Ez a jelmondat utal az imádság, a magány és a vezeklés pálos lelkiséget meghatározó hármasságára. A pálos rendet magyar alapítású, Esztergomi Boldog Özséb kanonok hozta létre valószínüleg 1250-ben.

„Szent a kereszt jegye rajta, Özséb keze
klasromot épít
Esztergom mellé, hegynek az orma fölé.”

A pápai engedélyt Váncsa István bíboros és Aquinoi Szent Tamás közben-járására 1263-ban kapta meg. Ez a rend egy bíborost, két prímás-érseket, két kalocsai érseket, huszonkét püspököt adott az Egyháznak és hazánknak.
Pálos szerzet kolostorai Magyarországon, a következő helyeken léteztek:


1. Szent Jakab monostora Patacson,
2. Szentkereszt a pilisi erdőben,
3. Szent Ilona Pilup szigetén,
4. Szent Magdolna Kőkúton,
5. Szent Jakab Bakonyban,
6. Szent Erzsébet Ideg-szigeten,
7. Szent Imre Badacsonyban,
8. Szent Mária Magdolna az Örményes melletti szigeten, Eleken,
9. Szent Domonkos Szakácsiban,
10. Szentlélek Pilisen,
11. Mindenszentek Baych-on,
12. Szentkereszt Bodrog-szigeten
13. Szent László Kékesen
14. Szent László Baranyában
15. Szent Jakab Zalában Dobusban
16. Keresztelő Szent János és Sixtus pápa monostora Veresmartban Heves megyében,
17. Urunk Szent Testének kolostora Diósgyőrben,
18. Szentlélek Diósgyőr felett Dédes felé az erdőben,
19. Szent Lőrinc Budán,
20. Szent Miklós Bethahydán,
21. Szent Fülöp és Jakab
22. Szent Magdolna Thorna-vagy Nagy-Jenőn, mely aztán Tüskevár,
23. Mindszent Esztergom megyében,
24. Szent Jeromos Gyulán Várad közelében,
25. Boldogságos Szűz monostora Beregen Munkács közelében,
26. Szent Pál Tolna mezővárosban,
27. Nagyboldogasszony Üröghön Pécs mellett utóbb Szentkútnak nevezett,
28. Szent László Szerdahelyen,
29. Boldog Szűz kolostora Enyerén Zalamegyében,
30. Szentlélek Dédesen Borsodmegyében,
31. Szent Magdolna Felnémet falutól nem messze egy völgybe a Szarvaskőre vezető út mellett,
32. Mária-Nosztra Hontmegyében,
33. B. Egyed apátúr monostora Újhegyen Sáros-patak Zemplén megyében,
34. Boldog Szűzé Eszenben Unvár megyében,
35. Boldog Szűzé Kalodván,
36. Szent Miklós Buzgón 1361-ben alapított,
37. Boldog Szűzé Csatkán Veszprém megyében
38. Boldog Szűzé Máramaroson,
39. Mindszent más néven Szemes a Balaton tavánál Sümeg megyében,
40. Szent Anna Hangonban Gömör megyében,
41. Keresztelő Szent János Elefánton Nyitra megyében,
42. Szent Katalin Gönczön, Abaújvár megyében,
43. Boldog Szűzé Gombaszegen Gömör megyében,
44. Boldog Szűzé Monyorókeréken Vas vármegyében,
45. Szent Ilona Csáktornya fölött Zalamegyében
46. Máriavölgy Pozsonyon fölül,
47. Szent Pál első remetének kolostora Budán,
48. Az Úr Szent Testének monostora Ungvárott,
49. Boldog Szűzé Tholodon Sümeg megyében,
50. Örményesi kolostor a Zala folyónál Zalamegyében,
51. Boldog Asszony monostora Borsod megyében Ónodon felöl,
52. Belókő,
53. Gothál, Temes folyón túl,
54. Szent Péter Zalánkemén mellett, mind ezen 3 monostor 1393-ban a török által elpusztított,
55. Háromhegyi kolostor, Borsod megyében,
56. Willyei monostor Ungvár megyében,
57. Keresztelő Szent János monostora Újházán,
58. Szentlélek Porván Bakonyban Veszprém megyében,
59. Jenői kolostor Zala megyében,
60. Paumgarten Sopron megyében Kismarton közelében,
61. Boldog Szűzé Tokajon, Zemplém megyében,
62. Kápolnai monostor Várad közelében, 1473-banTordai András és László helyre állítatott.
63. Keresztelő János Zsámbokon, Mátyás király által adományozott 1475-ben,
64. Szent Eustachiusé Cheutt-on, Mátyás király által adományozott 1475-ben,
65. Boldog Szűzé Szolnokon Sopron megyében,
66. Szent Wolfgangé Wondoffon Sopron felöl,
67. Szent Mihály főangyalé Vásonban Veszprém megyében,
68. Boldog Szűzé Budán az úgy nevezett Fejér templom közelében,
69. Szent Andrásé a visegrádi vár közelében, Ulászló adott át a 1493-ban adott át a pálosoknak,
70. Szent Péteré Sümegen, 1501-ben emeltetett,
71. Boldog Szűzé Terebesen Zemplén megyében,
72. Boldog Szűzé Családon, Bars megyében,
73. Boldog Szűzé a váradi hegyfokon 1513-ban megerősítő oklevél,
74. Boldog Szűzé (Toronya) Hontmegyében,
75. Nagyboldogasszonyról címzett Pápán Veszprém megyében,
76. Szent József kolostora Nagyszombatban,
77. Késmárki monostor,
78. Szakolczai kolostor,
79. Boldog Szűzé varanói monostor, Zemplém megyében,
80. Boldog Szűzé Pesten,
81. Boldog Szűzé Nisiderben, Fertő tavánál,
82. Szentháromságról nevezett Pécsett, Baranya megyében,
83. Györgyéni Tolna megyében, Döbrengesz mezőváros mellett,
84. Hétfájdalmas Szűzé Sasváron Nyitra megyében,

Erdélyországi kolostorok


85. Szent Erzsébeté Alba-Graeca mellett, 1316-ban alapított,
86. Boldog Szűzé Székelyházán vagy Szentkirályon, 1350-ben alapított
87. Boldog Szűzé Szent Mihálykővén 1384-ben alapított
88. Pókafalvai monostor 1416-ban alapított,
89. Boldog Szűzé Erdélyben, 1469-ben Szent Istváni Székely Mihály úr özvegye Potentiana asszonyság által megadományoztatott, régi alapítvány.
90. Szent Jeromosé Nagy-faluban, -Pázmány Péter kardinális szerint
91. Tótfaludi monostor, -Pázmány Péter kardinális szerint
92. Szent Mihályról címzett a vár alatt, -Pázmány Péter kardinális szerint
93. Tövisi kolostor, Fejér megyében,
94. Illyefalvi küldérház, 1701-ben a szent rendnek átadatott,
95. Másik küldérház Tordán, 1714 óta a rend birtokában,


Viseletük: fehér habitus, csuklya. A pálos rend címerében az ovális pajzs kék mezejében zöld talajon természetes pálmafa áll, két oldalát felemelt lábbal támasztó, szemben álló, ágaskodó, természetes színű oroszlánnal. A fa tetején csőrében kenyeret tartó, leeresztett szárnyú holló. Jelmondat: Duplicavit annonam (Megkettozte a táplálékot).
A rend címere Remete Szent Pál (228–341) emlékét jeleníti meg, akinek Özséb atya szerzetesrendjét oltalmába helyezte. A legenda szerint o volt az elso, aki a keresztény hit alapján remeteként élt. Amikor Remete Szent Antal hírét vette, hogy néhány napi járóföldre tole egy nála jóval idosebb szerzetes él, meglátogatta Pált. A holló ekkor kétszer annyi kenyeret hozott. Erre utal a jelmondat, amely átvitt értelmű jelentése az is lehet, hogy a szükségben Isten megkettőzi a segítséget. A címerben a pálmafát támasztó két oroszlán azért jelenik meg, mert Szent Pál temetéséhez a gödröt két oroszlán ásta ki a mancsával.
A Nagy Lajos királyunk által építtetett márianosztrai kolostor címerében is ugyanezek a címermotívumok jelennek meg a négyelt pajzson, kiegészítve a márianosztrai kegykép ábrázolásával a szívpajzson.
 A középkori Magyar Királyságban megszervezett és magyar földön megszakításokkal ugyan, de ma ismét működő, több mint 700 éves Magyar Pálos Rend fontos szerepet játszott hazánk történelmében. A sokszor idézet hol Pongrác testvérnek, hol Pázmány Péter bíborosnak tulajdonított gondolat szerint Magyarország sorsa és a Rend sorsa tükrei egymásnak: Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.  Ez az állítás sokszor bizonyult igaznak az elmúlt évszázadok során: Nagy Lajos király és Hunyadi Mátyás korában – a két királytól is támogatva – az országgal együtt virágzott és gyarapodott a Pálos Rend, majd osztozott a lassú pusztulásban a török hódoltság százötven esztendeje alatt, hogy a XVIII. század másodi felében Ányos Pál, Virág Benedek és Verseghy Ferenc pálos költők által is kivegye a részét a szellemi felpezsdülésből. A szentiványi tudós jezsuiták szerint 1702-ben megjelent művében a pálosokról mondatik, hogy azoknak 21 helynökségük és 43-nál több perjelségük volt Magyarországon. Pálos monostorokat Pázmány Péter kardinális a máriavölgyi kolostorban őrzött régi iratokból jegyezte ki, a hozzájuk még olyan zárdákat adott Gyöngyösi Gergely könyvecskéjéből és megjegyzi, hogy a lajstrom végén az említett kardinális, hogy nem hiányoznak olyanok, kik állítják, miszerint a magyar szent korona alatt a fejér szerzetnek még sokkal több kolostorai is voltak, melyeket azonban ő nem ismer. A történészek a pálos monostorok számát 170-re szokták tenni, ide nem számítva az egykori palesztinai, római, horvát dalmát, istriai, lengyel, litvániai, porosz, orosz, sziléziai, morva, cseh, osztrák, stájer, svéd és portugálai szintén tekintélyes számra rúgó kolostorokat, melyek öt tartományt (magyar, német-horvát, lengyel, istriai és svéd) képeztek. Az ezt követő törést II. Józsefnek 1786-ban kiadott, a pálosokat is érintő feloszlató rendelete  százötven évre vetett végett a Rend magyarországi történetének. Ekkor az osztrákok számtalan a magyar történelmet is dokumentáló kéziratot, fóliánst tüntettek el a kolostorok levéltárából, valószínűleg Bécsbe szállítva, további sorsuk ismeretlen. Csak hetvenöt évvel ezelőtt, 1934-ben jöhettek haza a nép ajkán már évszázadok óta fehér barátnak nevezett szerzetesek. A kommunista hatalom 1950-ben betiltotta a pálos rend működését is, több pálos szerzetes szenvedett kínzásokat vagy vértanúságot az ÁVH börtöneiben, mint Vezér Ferenc atya. Ám a szerzetesi hagyomány titokban mégis tovább élt. Ez tette lehetővé, hogy 1989 után friss hajtásként négy helyen Pécsett, Márianosztrán, Budán és Pálosszentkúton indulhasson újra Remete Szent Pál ősi szerzetesrendje. A pálos szerzők, többek között Ányos Pál, Chanadinus Albert( Csanádi Adalber), Csúzy Zsigmond, Gyöngyösi Gergely és Virág Benedek, szövegeiből, verseiből és egyéb dokumentumokból, valamint a magyar történelmet felelevenítő költeményekből, megzenésített versekből álló művelődéstörténeti, történelmi összeállítások segítenek felidézi a Rend történetének néhány fontos epizódját és alakját a remetéket közösségbe összefogó Esztergomi Boldog Özsébtől kezdve az Erdélyi Fejedelemség létrejöttében érdemeket szerző fehér barát, Fráter György személyén  keresztül a közelmúlt eseményéiig. Napjainkban egyre komolyabb kutatások folynak a pálos rend és a Pilis hegység titkairól, amelyek elválaszthatatlanok egymástól. Bakk István szervezésében évek óta készülnek előadni a Pilisi Pálos Passiót, azonban ez mindeddig anyagi okok miatt nem sikerült.  Aktívan működik a Pálos Rend Baráti köre is, aminek rendszeres programja olvasható a: http://www.palosrend.hu/ honlapon.  Boldog Özséb folyamatban levő szenté avatását előkészítendő néhai p. Árva Vince atya munkálkodott több mint két évtizeden keresztül, gyűjtötte az anyagot még néhai Lékai  László prímás, esztergomi érsek utasítására.




Összeállította: -cspb-