Apátfalva, 1837-40(?) – Tiribes, 1873. febr. 8.: A hagyomány szerint Apátfalván volt kondásbojtár, s a katonaságtól való szökése kényszerítette a szegénylegények életére. A néphagyomány szépítő túlzásokkal legendakört vont alakja köré. Haláláról több változat terjedt el. A legvalószínűbb, hogy viszálykodás közben társai ölték meg Tiribes közelében s onnan szállították Egerbe, ahol 1873. febr. 10-én temették el a rókusi temetőben. Vidrócki Marci életére vonatkozó egykori tudósítások (újságcikkek, jegyzőkönyvek) ellentmondásosak. Valószínűleg Mónosbélen született, Heves m.-ben. A Vidrócki Marcival kapcsolatos énekek s mondák egy része Vidrócki Marci betyárrá válására utal:

A Vidrócki manga nyája
Nem sétál már a Mátrába
Cifra szűrbe, nagy ködmönbe
Sokat sétált az erdőbe.


Egyik változata Kodály feldolgozásában (Mátrai képek) országszerte ismertté lett. A mondahagyomány szerint juhász volt, majd elvitték katonának, innen megszökött és beállt betyárnak. Egy másik monda szerint Vidrócki Marci egy Szép Rózsi nevű leányt szeretett, akit gazdag szülei nem adtak hozzá, ezért lett bánatában betyár. Sok történet szól mulatozásairól a Bükk és a Mátra falvaiban. Mint a betyárokat általában, őt is a szegények jótevőjének tartották. – Különösen gyakoriak a haláláról szóló énekek, mondák. A mondákhoz hasonlóan itt is különböző események elmondására kerül sor. Más szövegek tanúsága szerint a betyártársak közötti nézeteltérésből fakadó verekedésben lelte halálát. Egyik monda jellegzetes folklór motívumot tartalmaz: „Anyja arról ismerte meg (a halottat), hogy fót vót a bal vállán”. Vidrócki Marci alakjával ponyvafüzetek is foglalkoztak.