2009. december 11-én méltó módon és igazán bensőséges hangulatban köszöntötték Európa legidősebb huszártisztjét, vitéz Nagy Kálmán m. kir. huszárkapitányt, ill. nyugalmazott huszár ezredest a 100. születésnapja alkalmából rendezett  ünnepségen, Budapesten, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Márványtermében.

Nagy Kálmán 1909. december 8-án Nyíregyházán született. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1931-ben avatták huszárhadnaggyá. Nyíregyházán, Budapesten, Pápán, Munkácson, Nagyváradon és Rimaszombatban szolgált. 1941-ben a délvidéki hadműveletekben vett részt, majd a Körösmezőn és a Tatárhágón harcoló csapatokhoz osztották be. 1944 júniusától 1945 áprilisig már a hazai harcok részese volt a Kárpátok mentén, az Alföldön, a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon keresztül Ausztriáig vezette huszár századát, ahol amerikai hadifogságba estek. A B-listázás során a hadseregből eltávolították. 1948-ban önként jelentkezett, hogy eredeti hivatását folytathassa. Szolgálatát a Honvédelmi Minisztériumban őrnagyi rendfokozatban, hadtörténeti előadóként kezdte meg. Részt vett a Hadtörténeti Intézet újraszervezésében valamint a Hadtörténeti Könyvtár felállításában. Később a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia hadtörténelem tanára, majd - már alezredesként - a hadtörténelmi tanszék helyettes vezetője lett. 1956-ban ő mentette Mindszenty hercegprímást az Egyesült Államok Nagykövetségének budapesti épületébe, amit egy újságíró lefotózott. Ezen fénykép alapján koncepciós perben első fokon tizenöt évre ítélték, amit másodfokon nyolc évre mérsékeltek. Hatvankét hónapot volt börtönben, 1963-as amnesztia keretében szabadult. Ötvennégy évesen ismét új szakmát tanult, nyomdai korrektorként dolgozott még 25 évig, és onnan ment nyugdíjba. 1990-ben rehabilitálták. Munkásságát a honvédelmi miniszter a Honvédelemért Érdemérem I. fokozatával, míg lakóhelye Budakeszi 2004-ben a díszpolgárság adományozásával ismerte el.
A Hadtörténeti Múzeumban rendezett ünnepségen Fodor Lajos ny. vezérezredes a Magyar Huszár és Lovas Hagyományőrző Társaság elnöke ismertette vitéz Nagy Kálmán életútját, köszöntőt Bali József, a Hadtörténeti Múzeum védelempolitikai szakállamtitkára mondott, majd az ünnepeltnek átadta a minisztériumi elismerést, egy díszkardot, mellyel Kálmán bácsi még huszárvágást is tett. Dr. Holló József ny. altábornagy HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója is megajándékozta a 100 éves huszárt. Dr. Pál János, a Magyar Huszár és Lovas Hagyományőrző Társaság /Közhasznú Egyesület/ ügyvezető elnöke és Fodor Lajos ny. vezérezredes, a Magyar Huszár és Lovas Hagyományőrző Társaság elnöke is ajándékokat adtak át az „öreg” huszártisztnek. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség nevében az elnök, vitéz Győrffy-Villám András hagyományőrző dandártábornok és a szövetség titkára, Székely Tibor hagyományőrző alezredes köszöntötte a rangidős huszárt. A hivatalos ajándékozást követően pedig számos régi ismerős, barát, bajtárs köztük pl. Olexa József  Balassagyarmatból, Meleg Antal Budapestről és Vályi Gyula Rimaszombatból is további jó egészséget kívánt.
Az ajándékok átvétele és a köszöntések fogadása után v. Nagy Kálmán ny. huszár ezredes mondott beszédet. Meghatódottan köszönte meg a jelenlevőknek, hogy ilyen ünnepélyes keretek között tisztelték meg őt 100. születésnapja alkalmából. Szerényen megemlítette, hogy ő ezért nem tett semmit, végezte a dolgát, este lefeküdt, és reggel felkelt. Valójában nem tett mást, mint amire az 1931-es huszártiszti felavatásán tett esküje kötelezte. A legnehezebb pillanatokban is tettre készen kiállt a magyar haza szolgálatáért! Ezt a feladatát  az íróasztal mellől sem felejtette el és ott is lelkiismeretesen teljesítette. „Nem tudom, hogy lettem 100 éves, de nagyon szerettem a családomat és a feleségemet. Az élet értelme, annak folytonossága, az ember születése maga a csoda” – fogalmazott, s gazdag gyermekáldásra buzdított minden fiatalt.
Beszédje végén tréfásan jegyezte meg, hogy annyi minden történt vele a száz év alatt, ha elkezdené mesélni, akkor az bizony száz évig tartana. Megemlítette, hogy szerinte a huszár és a magyar egy fogalom, mert a huszárhagyományőrzés és a magyar értékeknek a megőrzése egy és ugyanaz. A múltban sokan hangoztatták, hogy a legszebb magyar katonai örökség, a magyar huszár. „A huszár szellemiség nem hunyt ki, továbbfejlődik, folytatódik. A huszárszellemtől átitatott ember - jóságos természete mellett - bátor szívű, nem ismer nehézségeket, válságos helyzetben pedig merész” - mondta önmagát vénülő huszárnak nevezve. Azt is elárulta, hogy még mindig aktívan dolgozik. S mint megtudtuk következő könyvének a témája: Egy öreg huszár élete és emlékei...
Vitéz Nagy Kálmán ny. hu. ezredes, hadtörténész még 2004-ben tett kijelentésével zárjuk ezen köszöntő sorainkat „Itt volt a legvégső ideje annak, hogy a legutolsó, még élő öreg huszárok élményeit összegyűjtsük, háborús emlékeiket megörökítsük, 1914 és 1944 huszár hőstetteiről, a fiak, unokák megemlékezzenek, a huszármártírok sorsát megidézzük. Minden nemzedék büszke lehet a magyar huszár történetére, hazaszeretetben, példamutató bajtársiasságban pedig vegyen példát róluk!
Áldott legyen a huszár emléke! Isten segítsége kísérje az utódok életét!”




Kép és szöveg: Homoly E.