A középkori magyar naptárakban a március, mint Böjtmás hava szerepel, mivel a nagyböjti időszak második része legtöbbször erre a hónapra esik. Rovásírásos emlékeinkben szerepel, mint a Kikelet hava.


Március 2. - 193 éve született Arany János
Nagyszalontán látja meg a napvilágot idősödő szülők gyermekekén. Arany György, az édesapja abból a családból származott, amelyik még Bocskaitól nemességet kapott, a hajdúság idején, melyről sokat mesélt fiának, mintegy megalapozva a figyelemfelkeltését a történelmi epika iránt. Fiatalon kezdett el dolgozni, hogy szegény szüleit is segíthesse, segédtanár volt, vándorszínészkedett. Egy álomban látta meg édesanyjai, Megyeri Sára halálát. Kis nótárius azaz másodjegyző lett szülőföldjén, felesége egy helybéli ügyvéd lánya Ercsey Júlia lett, puritán életet éltek, 1841-ben megszületett Juliska, három évvel később László gyermekük. Önmagát képezve hatalmas műveltségre tett szert, mégis önértékelési zavarai voltak, s ezen nem tudott változtatni a későbbiekben elért országos siker sem. A Kisfaludy Társaságnak küldött epikáival kezdődött írói munkássága, a Toldival írói kötökben ismertté vált, legtöbbet  számára Petőfivel való barátsága jelent, mély eszmetársra találtak egymásban, sajnos mindössze csak valamivel több mint két évet lehettek kapcsolatban. 1858-ban az irodalmi élet szervezőjévé válik, az Akadémia tagjává választják, 1860-tól pedig betölti a Kisfaludy Társaság igazgatói posztját, s nagy tervekkel két évre, melyből tizenkettő lett, Pestre költözött. Magas színvonaló folyóiratokat szerkeszt, előbb Szépirodalmi Figyelő majd Koszorú néven, de sokszor maga kénytelen teleírni a lapot megbízható munkatársak híjan.  Jegyző, professzor, szerkesztő, titkár volt egyszerre s emelett poétáskodott, mind egy-egy embert igényelt volna, a kiegyezést követően meg ráadásul fölöslegesnek is érezte a nemzeti költő szerepét, így visszavonult. 1867-ben Szent István-rend kereszttel tüntette ki Eötvös József kultuszminiszter. Később fordítói munkába menekült majd idősebb korában fontosabb műveit még befejezhette. 1882. október 22-én hunyt el.

Március 2. - 728 éve Árpád-házi Szent Ágnes
Prágai Szent Ágnesként ismerjük, apja I. Ottokár cseh király, anyja III. Béla király lánya Konstancia. Életét a szegények gondozásának szentelte. 1233-ban Prágában kórházat, templomokat alapított, majd 1234-ben átvette egy klarissza kolostor irányítását. Kolostorai nagy vonzerőt jelentettek, melyek egészen 1782-ig, II. József szekularizációs rendeletéig megmaradtak. Ágnes hetvenhét éves korában halt meg, előbb a huszita háborúk, majd a II. világháború akadályozta meg boldoggáavatását. II. János Pál pápa 1989. november 12-én szentté avatta.


Március 6. - 43 éve hunyt el Kodály Zoltán
A zeneszerző, zenepedagógus 1882-ben született Kecskeméten, elemi iskoláját már Galantán, középiskolai tanulmányait Nagyszombaton végezte, a család édesapját követte munkahelyeire.1906-ban szerzett diplomát, Bartók Bélával megalapította az Új Magyar Zeneegyesületet, népdalgyűjtő utakra járt többek között újra visszajárt Felvidékre, Erdélybe, de eljutott a bukovinai csángókhoz is. Járt Berlinben és Párizsban, majd a Zeneakadémia tanára lett, a Tanácsköztársaság idején a Zeneakadémia aligazgatójává vált. 1930—33 között a budapesti Tudományegyetemen adott elo, 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1946-49-ben elnöke. 1944-ben a kolozsvári, 1957-ben a budapesti, 1960-ban az oxfordi egyetem avatta díszdoktorrá. Három ízben (1948, 1952, 1957) kapott Kossuth-díjat. Nyolcvanöt évesen hunyt el.

Március 12. - 220 éve hunyt el gróf Hadik András
A császári főhadnagy 1710-ben született Csallóközben kisnemesi családba, a futaki Hadik Mihály és Hardy Franciska harmadik gyermekeként. 1732-ben magyarokból szervezett huszárezredben kezdte meg a szolgálatát, 1744-ben már ezredes lett, rá három évre tábornok. Részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban. 1759-ben lovassági tábornokká léptették elő. 1762-63-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnoka lett.  A lengyel származású Francziska Lichnowsky grófnővel házasodott össze, akitől négy gyermeke született. 1937-ben ifj. Vastagh György alkotta szobra, amely egyúttal a hármas huszárok emlékműve a budai várnegyedben a Szentháromság utca - Úri utca sarkon található.

Március 19. - 178 éve született Vámbéry Ármin
A turkológia polihisztora, közép-ázsiai utazó Dunaszerdahelyen született szegény zsidó családban 1832-ben Vamberger Hermann néven. Rendkívüli nyelvtehetsége volt, a legtöbb európai és keleti nyelvet elsajátította – önszorgalomból, tehetségére felfigyelt Hunfalvy Pál nyelvész, Teleki József, Eötvös József és segítségekkül eljutott Törökországba tanulmányútra, tudományos munkásságában átfogta a turkológia minden részterületét, ő már a magyar nyelvnek nem a finnugor, hanem a török eredetet vallotta, úttörő munkát végzett.


Március 19. - 373 éve hunyt el Pázmány Péter
1570-ben született Váradon, tanulmányait Bécsben, Rómában végezte, elérte a hittudományok doktora fokozatot és áldozópappá szentelték. 1636 karácsonyán prédikált utoljára. 1637 karácsonyán prédikált utoljára, 1637. március 19-én hunyt el Pozsonyban, végakarata szerint ott, a Szent Márton székesegyház kriptájába temették.

Március 20. - 116 éve hunyt el Kossuth Lajos
A 19. századi Magyarország meghatározó politikai egyéniségének eredeti foglakozása ügyvéd, 1832-től kapcsolódott be a zempléni, majd az országos közéletbe. Új fejezetett nyitott a magyar sajtó történetében a Pesti Hírlapnál végzett szerkesztői munkájával. Az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc vezéralakja lett, előbb a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, majd az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökévé választották, 1849. április 14-től Magyarország kormányzója lett. A világosi fegyverletétel előtt elhagyta az országot, Törökország, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, végül az itáliai Torino (Turin) lett önkéntes száműzetésének színhelye. Végső nyughelye Budapesten, a Fiumei úti temetőben van.



Márcuius 22. - a víz világnapja
Az ENSZ 1994-ben nyilvánította március 22-ét a Víz Világnapjává, azóta világszerte ezen a napon ünneplik egyik legféltettebb kincsünket, a vizet. Magyarország is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek egyik fontos célja, hogy a jövő generációiban tudatosítsa a víz szerepének, védelmének jelentőségét. Az idei mottó: „Tiszta vizet az egészséges világért!” A víz a Föld felszínének mintegy kétharmadát borítja, összes tömegének döntő része sós. A víz a növények, állatok és az ember szervezetében is jelentős alkotórész. Az ember testének 70-80 százaléka víz.  A csapadék és a folyók munkája, a fagyás-olvadás alapvetően befolyásolják a földfelszín arculatát. A víz az egyik legfontosabb környezeti elem, védelme a környezetvédelem egyik alapfeladata.

Március 24. - 326 éve született Bél Mátyás
Az evangélikus lelkész-tudós zólyommegyei Ocsován született 1684 március 24.-én. Atyját is Mátyásnak hivták, földmives volt és mészáros. Anyja, Cseszneky Erzsébet, magyar no volt, anyjában szerette meg Bél a magyar nyelvet. Losoncon, Kálnón, Alósztregován, Besztercebányán, Pozsonyban, Veszprémben tanult, a hallei egyetemen teológiát tanult. Tankönyveket, magyar katekizmust adott ki. Tervei között szerepelt egy magyar nyelv- és irodalomtörténet megírása is. Ő volt az, aki először felvetette, hogy hozzanak létre egy magyar tudóstársaságot a magyar rovásírás kutatására. Ő alapított az első rendszeresen megjelenp magyar lapot Nova Posoniensia néven. Munkásságára szinte valamennyi magyar irodalm- és történettudós hivatkozott még a 18. században.

Március 25. - 215 éve született Vásárhelyi Pál
A hazai vízimérnöki tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja, nevéhez fűződik – egyebek mellett – a Vaskapu-szabályozás és a Tisza-szabályozás tervének kidolgozása. Az elemi iskolát szülőfalujában, Szepesolasziban végezte, az algimnáziumot Miskolcon  fejezte be. Eperjesen filozófiát tanult, s innen vágyakozott mérnöki pályára, így a pesti tudományegyetem mérnöki karán 1816-ban diplomát szerzett. 1829-ben végezte a Duna terep- és vízviszonyainak felvételét, 1835-ben az MTA levelező tagja  később rendes tagja lett. 1846-ban a Tisza szabályozásának tervét két változatban még  elkészítette, de véghez vinni személyesen már nem tudta, mert munka közben, április 8-án a Tiszavölgyi Társulat ülésén a pesti Károlyi-palotában szívrohamot kapott.
Március 26. - 206 éve hunyt el Kempelen Farkas
Az ír származású polihisztor, magyar tudós Pozsonyban született 1734-ben. Sokféle tudományos témakör érdekelte, és szerteágazó tudományos tevékenységet folytatott. Mérnöki munkái: a schönbrunni szökokútrendszer tervének elkészítése, a budai vár vízellátásának megoldása, a pozsonyi hajóhíd megtervezése, gozgépet tervezett (tárgyalt Wattal, a gozgép tökéletesítojével, angliai utazása során), nyomtatógépet tervezett vakok számára, és egy a Száva és az Adriai-tenger között húzódó csatornarendszer építésével is foglalkozott. Legjelentosebb találmánya a beszélőgép volt, amit süketnémáknak és beszédhibásoknak tervezett, mégsem errol híresedett el, hanem a sakkozógépről.

Március 27. - 334 éves született II. Rákóczi Ferenc
Zemplén megyében, Borsiban született, két nevezetes család hagyományát kapta örökül: a Rákócziak és Zrínyiek múltját. 1703-ban a történelem sodra alig 27 évesen állította nemzetünk egyik legnagyobb szabadságharcának az élére. A kuruc hadisikerek eredményeképpen 1704-ben Erdély fejedelmévé lett, 1705-ben a Szécsényben Magyarország vezérlő fejedelem. A szabadságharc bukása után önkéntes számkivetést vállalt, de élete végéig szenvedett a honvágytól, melybe aztán 1735-ben belehalt.

Március 29. - 125 éve született Kosztolányi Dezső
Az író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja Szabadkán virágvasárnap született 1885-ben. 1907-ben jelenik meg első verseskötete Négy fal között címen, melyre egyedül Ady reagál.  Kosztolányi stílusa pontos, érzékletes és takarékos. Verseiben ügyel a szépségre, dallamosságra, főleg prózájában érződik természetesnek, úgy hatnak mintha közvetlenül az olvasójához beszélne. Versei már más stílust követnek: költeményeinek nagy része inkább elkápráztat és gyönyörködtet ritmusával, a szavak szép hangzásával, festői képeivel és hangulatával, de jelentős számú verse van, amelyben a gondolatnak is komoly ereje van.


Március 29. - 105 éve született Rejtő Jenő
A látszatra ponyvaregény író Budapesten született egy zsidó család harmadik gyermekeként, Reich Jenő néven. Édesapja Reich Áron, bonyhádi születésű papírkereskedő, édesanyja Wolf Ilona.  A magyarosítás során a Rejtő nevet választotta magának. 1928-30 között végigkalandozta Európát. Első regénye 1936-ban jelent meg. P. Howard írói álnéven alkotott, mígnem 1942-ben az Egyedül vagyunk folyóirat Bemutatjuk a Piszkos Fred szerzőjét címmel leleplező cikket közöl róla. Ezt követően behívót kapott ukrajnai munkaszolgálatra, ott leli halálát.

Március 29. - 107 éve hunyt el Dankó Pista
Muzsikus cigánycsalád leszármazottja, már 15 évesen saját zenekara élén játszik. Döntő fordulat életében a költő Pósa Lajossal való megismerkedése, s élete végéig el se válik a két szerzőpáros. Dankó rövid élete során több mint félezer dallamot, nótát komponál, melyek a magyar nóta történetének egyik legnagyobb alakjává teszik. A Dankó-nóta jelentősége túlmutat önmagán, hisz oly korban történik mindez, amelyben a magyarságunk megtartóereje a tét. 1903. március 31-én, keddi napon zajlik a temetés, amely Budán kezdődik el, Aschenbrenner József segédlelkész, Dankó régi híve szenteli be a koporsót, amely után Herczeg Ferenc, az írófejedelem mond gyászbeszédet. Majd a koporsót gyászhintóra teszik, és megindul a rengeteg ember Pest irányába, az alagúton keresztül a Nyugati pályaudvarra vonul, ahol teherkocsira rakják a koporsót, s Szegedre indítják a vonatot. A tömeg egy része, a család és az ismerősök, valamint Pósa Lajos, a költő jó barátja, és Tömörkény István, az író, a szegedi küldöttség vezetői kísérik a halottat. A szegedi pályaudvaron a szegedi, a hódmezővásárhelyi, továbbá az aradi és a temesvári cigányzenekarok várják a koporsót, és zenével kísérik be a városba, a kultúrpalota elé. Ott Pósa Lajos tartja a gyászbeszédet, azután kimegy a tömeg a temetőbe, ahol a magyar dalpoétát átadják az örök nyugalomnak.

Március 31. - 110 éve született Szabó Lőrinc
A költő, műfordító 1900-ben Miskolcon születik, vasúti fékező édesapa és Panyiczky Ilona gyermekeként, hároméves, mikor elköltöznek előbb Balassagyarmatra majd Debrecenbe, itt érettségizik le. Budapesten egyetemi tanulmányokat folytat, tanítványa és barátja lett Babits Mihálynak. 1944-ig Az Est-nél dolgozik, 1927 és 28 között a Pandora című irodalmi lapot szerkesztette. A második világháború után az irodalmi élet peremére került, csak halála előtt kap Kossuth-díjat. 1957-ben hunyt el Budapesten
Versei egy részét gyerekversként ismerjük, ezeket saját gyerekeihez (Lóci és Klári) írta vagy gyermekkora emlékeit idézi fel bennük (Tücsökzene). Műfordítói életműve gazdag, a világirodalom időben és földrajzilag egymástól távol eső remekeit ültette át anyanyelvére nagy igényességgel és tehetséggel.

Összeállította: HE