Március hó 25. napja az „Üdvözlégy” születésnapja. A Katolikus Egyház hagyománya e naphoz köti az „Angyali Üdvözletet”, Jézus Szentlélektől való fogantatásának napját. Gyümölcsoltó Boldogasszony, a Müncheni-kódex naptárában »Máriának hiredetette napja«, a szegedi eredetű Lányi-kódexben »Testbefogadó Boldogasszony«, az Érdy-kódexben »Asszonyunk Szűz Máriának Szeplételen Foganatja«, a Lőcsei Kalendáriumban (1642)»Boldogasszony Fogadása,« de már a Winkler-kódex naptárában és a Debreczeni-kódexben »Gyümölcsoltó Boldogasszony,« a moldvai csángó Gajcsánában »Gyimőcsótó«, az Angyali Üdvözlet Napja: Mária megfogant a Szentlélektől.

Üdvözlégy kinyílt szűz virág,
Szűzen szülő szép anyaság,
Kegyes királyné asszonyság,
Csillaggal fénylő boldogság.

 Legrégebbi liturgikus emlékeink is számontartják, jellegzetes elnevezéseit magyar fejleménynek kell tekintenünk. Az ünnepi mise liturgiájához Padányi Bíró Márton püspök feljegyzése szerint szép régi magyar hagyomány fűződött: „karácsony napján és a Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagyis az Ige testesülése és fogantatása napján, a misemondó pap az Isten szolgálatában lévő több társával együtt az oltár elejibe mégyen. Ott a legelső, legalsó grádicson éppen a földig leborul, úgy imádja a megtestesült Igét”.
Az ünnep ihleti az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat. Már Temesvári Perbált ferencesrendi szerzetesnél olvassuk azt a jellegzetes franciskánus-népies hagyományt, hogy aki a Gyümölcsoltó napján ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóra való kívánsága. Ez a híres barokk népszónok, a szintén ferences Telek József tanácsa is. A XX. század elején Szeged környékén ugyan módosult formában, de a hiedelem tovább élt. A halottak lelki üdvösségéért ugyanis ezer Úrangyalát szoktak felajánlani. Őrszentivánon az a hiedelem, hogy az asszony, ha Gyümölcsoltó napján érintkezik urával, megfogan, és gyermeket szül. Kiskunfélegyházán a ferencszállási Szentkút tanyavilágában, a palóc Habonyban is ezer Üdvözlégyet, a palóc Egerbocson, Bátorban és más környező falvakban pedig ezer Úrangyalát mondtak el a Gyümölcsoltó vigíliáján. Gyöngyöspata jámbor asszonyai hajnali 3 órakor a Gyümölcsoltó Boldogasszony zsolozsmáját végezték. Mint mondták akkor jött Gábor angyal.
A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja. Egy XVI. századi csíziónk szerint az ember ilyenkor Szűz Máriával almát olt. Jellemző az ünnep régi kultuszára, hogy a kertészkedő hajlamú Gendőcs Benedek újkígyósi plébános 1869-ben Gyümölcsoltó Boldogasszony napján 2000 nemesített gyümölcsfacsemetét osztott szét hívei között.
Országszerte az 1950-es évekig volt szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust. A göcsei archaikus néphit szerint, amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni, vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ilyen fát mégis levágna, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Ez ugyanis annyi, mintha embert ölt volna. Még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad. Maguktól kell elkorhadniuk. Az ilyen fákról azonban igen jó oltani, mert az új oltás bőven fog teremni. 
Székesfehérvár-felsővároson, a déli Úrangyal harangszó idején sorra rázták a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. Söjtör zalai faluban az ünnepen szemzett rózsafára az Olvasót is ráakasztották. Csíkszentsimon, Csíkcsicsó, Csíkjenőfalva, Ajnád székelysége az oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot köt. A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kimegy a kertbe, és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelöli meg. Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák. Csíkmenasági hiedelem szerint jó jel, ha Gyümölcsoltókor már nincs hó a vetéseken. A bánáti bolgárok vörösbort ittak, és pattogatott kukoricával vendégelték meg egymást, hogy egész éven át egészségesek maradjanak. A pattogatott kukoricával a természetet akarták analógiás varázslattal rügyfakadásra bírni, a vörösborról pedig az volt a hiedelem, hogy ünnepnapon vérré válik az emberben. A szabadkai bunyevácok Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, amikor a természet téli álmából ébredezett, és a fák ismét éltető nedvvel teltek meg, összejöttek, hogy ők is szaporítsák a vérüket.
Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly-menti falvakban viszont a következő regula ismert:

Gyümölcsoltó hidege,
téli hónapnak megölője!




Az ünnep szakrális voltát mi sem jelzi jobban, hogy a magyar nép mindig is ragaszkodott a Szűz Anya, a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletéhez.

„Üdvözlégy malaszttal teljes, az Úr te veled, áldott vagy te az asszonyok között”




Prédikáció Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére, Lepsényi Miklós, ferences áldozópap, pozsonyi hitszónok prédikációja 1888-ból, részlet.

Miért kell Máriát tisztelnünk? Máriát tisztelnünk kell, mert;
1. a mi anyánk. Hálátlan gyermek az, ki édes anyját nem tiszteli. Oh mennyi jót tesz egy anya gyermekével? Már midőn e világra hozza, késznek nyilatkozik életét is feláldozni érte és nem egy anya, csakis életének elvesztésével adhat létet a magzatnak, kit szíve alá fogadott. Mennyit fárad azután is, ha magzatát már világra hozta! Ki az, kinek kebele tejet önt a kisded számára? Az anya. Ki az, kinek karjain legboldogabb álmait alussza? Az anya. Ki az, kinek kezei vezetik a gyenge kisdedet, hogy el ne essék s. emelik fel, ha elbukik? Az anya. Ki az, akinek szíve legtöbbet remeg, szeme legtöbb könnyet ejt a gyermekért? Az anya. Ki az, ki legtöbbet aggódik a gyermek jövőjével? Az anya. Ki az, aki éjeken át kimerülés nélkül tud virrasztani a beteg gyermek mellett? Az anya. Ki az, ki legnagyobb örömet érez, ha a gyermek jó, szófogadó, engedelmes? Az anya. Ki az, kinek szíve legjobban vérzik, ha a gyermek nyers, durva, engedetlen, elfajzott? Az anya.


Daczó Árpád (Lukács atya) erdélyi Ferences szerzetes könyvében olvashatók az alábbi sorok:
"Égi Édesanya! Minden bűnünk és hűtlenségünk ellenére Mária népe vagyunk ma is! Mert Ö a Babba Mária betartja a szavát, amivel elfogadta Szent István felajánlását, mikor is Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot. Szent István tulajdonképpen csak megújította azt a valóságot, amivel már évszázadokkal talán évezredekkel azelőtt, ki tudja hányszor és hány törzsfőnök, nagyfejedelem vagy éppen király tette oda népét Boldogasszonya anyai ölének oltalmazó biztonságába! Kutatásaim során –  írja Lukács atya –, érdekesek voltak a nőkkel való ismeretségeim. Mindig azokat sodorta elém a Szűz Anya, akikben különösképpen is virágzott az igazi nőiesség és a Máriás lelkület. A magyar nő mindig a Boldogasszonyban látta nőiességének örök példaképét, és ezért tisztelte is őt a magyar férfi mindig úgy, mint a Boldogasszonynak részére küldött földi mását. Európa népeinél pedig szinte közmondásszerű lett a "lovagias magyar nép" elnevezés. A lovagoknak éppen az volt egyik vállalt főtulajdonságuk a: Nőtisztelet…

A férfi az erő, a nő a szív. És ezen az egységen a Boldogasszony Anyánk, Babba Mária őrködik.

Forrás: Bálint Sándor;Népünk jeles ünnepei, Breviárium 1905,Daczó Árpád; Csíksomlyó titka Mária-tisztelet a néphagyományokban, katolikus kalendárium 1931.

 Összeállította -cspb-