Kurtapatak falucska Kézdivásárhelytől épp 16 km-re található, a Nemere hegylánc lábánál. Közigazgatásilag Kézdiszentkereszthez tartozó, ma alig 300 fős, nagytöbbségben római katolikus településnek 1910-ben még 545 magyar lakosa volt. A közeli Nemere hegység látnivalói (a Nagy Sándor csúcs, az Ezeréves erdő, a Lassúági természetvédelmi láp), valamint a környék lenyűgöző természeti szépségei és kulturális értékei (Kézdivásárhely, Bálványosfürdő, Szent Anna tó, Ojtozi-szoros stb.) teszik vonzóvá az arra látogató számára. A falu északi felén egy olyan magaslat emelkedik, melynek Zsidó-vár a neve. Históriáját azonban már elfelejtette az utókor. A település központjában millecentenáriumi kopjafa áll. Itt élt és működött Lengyel Béla ezermester, feltaláló, aki szélerőművet épített, csillagászati távcsövet állított össze. Még ma is él a kurtapatakiak emlékvilágában, hogy a helybeli Laposkő-bánya kőlapjaival rakták ki a csíksomlyói kegytemplom pádimentumát. A követ Csavar István és Rancz Antal fuvarozták szekérrel Somlyóra. Erről emléktábla tanúskodik a kegytemplomban. Széles e vidéken jó híre van a kurtapataki szilvapálinkának .Kurtapatakon halad keresztül az a piros kereszttel jelzett turistaút, amely a bélafalvi vasútállomásnál veszi kezdetét és az esztelneki Köz-bércen át a Lassúág völgyébe vezet. A falutól 3 km-re északra a Kászon völgyében a XIII. században épült katolikus templom volt, amely valószínűleg az egykori Szentjános falu temploma volt, 19. században romjai a még látszottak. Kurtapatak filiában a temetőben Baka Mártonné építtet kápolnát 1663-ban Szent Péter és Pál tiszteletére.

A régi kápolna 1886 után olyan romladozó helyzetben jutott, hogy berendezését /oltárkép, oltárkő, harang, kehely, miseruha/ a plébánia templomba vitték megőrzésre. Az új kápolna megépítésében az isteni gondviselés eszköze Jakab Ferenc /1887 – 1911/ volt. Ő aki szinte kilátástalan, nehéz helyzetében Istenhez folyamodott segítségért, és aki fogadalmat tett, hogy ha Isten meghallgatja kérését, a régi helyett új kápolnát épít. Az történt ugyanis, hogy Jakab Ferenc az 1848. forradalom a magyar szabadságért Kossuth Lajos oldalán az osztrákok ellen harcolt, s amikor az osztrákok orosz segítséggel győztek, Jakab Ferenc nem tett hűségesküt az osztrák hadseregben, inkább bujdosásra adta magát. Bujdosása közben a lakása feletti veres föld lelő helyen kis játék kápolnát épített, mintegy megálmodva, hogy milyet is fog majd építeni.

Nyilván a Deák féle kiegyezés után a haza sorsával együtt a Jakab Ferencé is jobbra fordult és állta a szavát, teljesítette fogadalmát. Nem a régi kápolna helyén, hanem onnan szinte egy kilométerre,a falu északi csücskén, Kurtapatak szélén, ott ahol a Mocsár és Hidegkút patakocskák egyesülése fölötti meredek domb fennsíkja kezdődik, a saját kertjében 1874 – re a kápolnát felépítette. Az esztelneki egyházközség hajdani és mostani híveinek vallásos érzületére és hitbeli buzgóságára vall, hogy a XIII. század végén épített Szent Simon és Júdás Tádé vértanú apostolok(ü:október.28.) tiszteletére épített anyatemplomon kívül az évszázadok folyamán egészen a napjainkig a plébánia területén: négy kápolna létesült: Esztelneken Csomortánban és Kurtapatakon. E kápolnák közül kettő: a kurtapataki Szent Péter és Szent Pál kápolna és a csomortáni ma is fenn áll.