Április 2. - Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja
Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján 1967 óta tartják világszerte a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját, mely ünnepségsorozatot minden évben más-más ország támogat (Magyarország 2001-ben szervezte), azzal a céllal, hogy a gyermekekkel megszerettessük az olvasást, a könyveket.

Április 2. - 439 éve hunyt el Thury György
A végvári vitéz, Bars vármegye főispánja 1519 körül született, a Hont megyei Közép-Tur helységben honos nemzetségből származott, kora a „nagy” jelzőt adományozta neki. Halálát sokan megsiratták, az utókor így emlékezik rá: jó termetű, nagy erejű, rendkívül ügyes, tökéletesen gyakorlott, a nyughatatlanságig mozgékony, vállalkozó kedvű, vakmerő, de nem meggondolatlan, sőt körültekintő, szívós és kitartó vitéz és vezér. Egyenes, szókimondó, mégis nyájas, jó kedélyű és még jobb szívű, nagy híre ellenére is kevélység nélküli, közvetlen, szerény férfi. Emberséges ember, aki a becsületnél és a tisztességnél a hit és a haza szeretetét tartotta nagyobb erénynek. Mindig győzött –, nem kegyelmezett, megölte ellenét, és fejét vette, mint akkoron szokás volt.

Április 2. - 65 éve hunyt el Apor Vilmos
A boldoggá avatott püspök Segesváron született. 1892. február 29-én neves erdélyi arisztokrata család sarjaként. Nagyváradon pappá, 49 évesen Gyulán püspökké szentelték. Személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére német és nyilas vezetőkkel szemben, halálát egy  részeg szovjet tiszt okozta, 1945-ben - miután megtagadta rezidenciáján egy az erőszakoskodó katonák elől menekült asszony kiadását- dulakodás közben halálos sebet kapott. Hosszú várakozás után a vértanú püspököt II. János Pál pápa 1997. november 9-én iktatta a boldogok sorába.

Április 3. - 101 éve született Badiny Jós Ferenc
A nagy tudású történész, nyelvész, sumerológus a felvidéki Gácson született.  A balassagyarmati gimnázium diákja volt, a Magyar Királyi Ludovika Akadémia tüzér-, majd repülő-kiképzését elvégezve tényleges tisztként kezdte pályafutását, azonban a m. kir. hadseregből 1940-ben kivált és a Budapesti Műegyetemen folytatta tanulmányait. Sumerológiával Argentínában kezdett foglalkozni, ahová 1946-ban érkezett. A sumir-magyar nyelvazonosság hirdetője és bizonyítója volt. Személye megosztja a keresztény híveket, mert Jézus a pártus herceg; című könyvének állításai ellentétesek az Egyház tanításával.

Április 3. - 69 éve hunyt el gróf Teleki Pál
Dr. széki gróf Teleki Pál, miniszterelnök, földrajztudós, tiszteletbeli főcserkész 1879. november 1-én született Budapesten. Már édesapja is belügyminiszter volt a Tisza Kálmán kormányban, őt pedig Horthy Miklós 1920. július 25-én nevezte ki miniszterelnökké, emellett betöltötte a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere és a külügyi tárca vezetőjének a posztját is. 1922-ben a kormányzó országos főcserkésszé nevezte ki, egészségügyi okok miatt lemondott, s tiszteletbeli főcserkésznek választották. 1938-ban tért vissza a politikába előbb kultuszminiszterként, ő volt a felvidéki visszacsatolás előkészítője, 1939. februárjában ismét kormányfő lett. 1939 májusában kihirdette a második zsidótörvényt, s megindult a harmadik, a vegyes házasság ellen irányuló törvény előkészítése is. 1941-ben még ma is vitatottan lett öngyilkos. Így írt búcsúlevelében Horthynak: "Szószegők lettünk - gyávaságból - az (...) örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk - mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz (...) Hullarablók leszünk. A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok."

Április 4. - 127 éve született  Juhász Gyula
A költő Szegeden született. A Nyugat-nemzedék nagy költői közt sajátos helyét költészetének közösségi mondanivalója, népi jellege adja. Költészetének fejlődésvonala életében megjelent köteteiből kevéssé ismerhető meg, mert anyagi és politikai okokból életművének kisebb részét tartalmazzák, és megtévesztő időrendet sugallnak. Innen ered több kritikusának tévedése, hogy költészete nem is változott. Kb. 1300 verséből majdnem 300 szonett. Klasszikus formákban is írt. Kedvelte a párrímes, kétsoros szakaszokból fölépített formát, a húszas években pedig az egyetlen hangulatot négy sorba tömörítő „japános” verset.

Április 5. - 98 éve született  Örkény István
Örkény a harmincas évek közepén kezdő íróként, fogékony tanítványként Kosztolányi és Márai kisprózai mintáit követve az eltérő értékrendek feszültségét vitte színre, frivol-ironikus hangnemben. Egy évtizeddel később a kommunista eszmék hatása alatt műveiben vétkes egyszerűségeket hirdetett. „Termelési regényt”, „irodalmi riportokat” szerzett, s jószerével megszűnt írónak lenni, ám amikor megbomlott a hazugság hálója, az elsők között volt, aki mély önelemzéssel ismerte el eltévelyedését. Ettől kezdve ízlése és meggyőződése jegyében írt: helyzetérzékenysége és humora révén megújította, új távlatokba helyezte a magyar kisprózát és úgy szintén egy korszak önkifejezésévé avatta a groteszk színműírást.

Április 6. - 520 éve hunyt el Hunyadi Mátyás
Máig egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar uralkodónk 1440. február 23-án született Kolozsvárott. Uralkodása alatt megerősítette a központi hatalmat, biztosította a vámszedés jogát, újjászervezte az adórendszert, pénzügyi reformot hajtott végre, s jól szervezett zsoldos hadsereget volt képes felállítani. Népszerű volt művészet – és tudományszeretetéről is, neves tudósokat és reneszánsz alkotókat foglalkoztatott udvarában, hatalmas kódexekből álló könyvtára – a Bibliotheca Corvinian ma is híres. A népmesei történetekben személye tovább élt, igazságos királyként. Alig volt ötven éves, mikor váratlanul elhunyt. Székesfehérváron helyezték örök nyugalomra.

Április 7. - 190 éve született Klapka György
A legendás végvári hősök utódja Temesvárott született. Az 1848-49-es szabadságharc dicső szereplője volt, ki a világosi bukás után hetekkel később is védte a zászlót Komáromban. Katonai pályáját Bécsben kezdte, ahol a magyar testőrségnél tüzértisztként szolgált. Itt ismerkedett meg Görgey Artúrral is, és itt ért el főhadnagyi rangot. 1848 tavaszán - a forradalom hatására önként jelentkezett honvédségi szolgálatra, ahol századosi rangot kapott, majd a miniszterelnök gróf Batthyány Lajos Komáromba vezényelte, ahol a helyőrség eskütétele után őrnagy lett, utána pedig hadügyminisztériumi osztályfőnökké léptették elő. 1849 január 7-én Kossuth magához kérette és kinevezte a felső - tiszai hadtest parancsnokává, s egyúttal ezredesi rangot kapott. A sikeres tavaszi hadjárat során, az isaszegi győzelem után, 1849. április 6-án tábornokká is kinevezték. A világosi fegyverletétel után csak hetekkel adta fel ő a várat, mert addig harcolt, taktikázott és alkudozott, míg végül sem a támadóknak, sem a védőknek nem adódhatott más lehetőség, mint a megegyezés. Miután kényszerűen feladta a várat, emigrációba vonult. Előbb Törökországban talált menedékre, majd Olaszországban és Svájcban élt. De sosem feledkezett meg hazájáról és annak sorsáról. Az osztrák-német háborúban hozta létre a Klapka-légiót, olyan katonaként, aki sohasem felejtette el azokat a bűnöket, amelyeket a Habsburgok hazája és a szabadság ellen követtek el. A kiegyezés után visszatért az országba, ahol néhány évre ismét országgyűlési képviselői feladatot vállalt magára, majd végleg visszavonult, de már nemcsak a katonai pályától, a harcoktól, de a közélettől is. 1892. május 7-én halt meg Budapesten, temetésén 30 ezren énekelték a Klapka indulót, melyet az ő tiszteletére szerzett Komáromban Egressy Béni.

Április 7. - 106 éve született A. Tóth Sándor
A középiskolai rajztanár, festőművész, bábművész Rimaszombatban született. Képzőművészetit végzett, pár évet Párizsban élt, majd hazatérve nagy hatású művészetpedagógiai tevékenységet folytatott, szabadiskolát nyitott. Tevékenysége nagy hatással volt Pápa művészeti életére.

Április 8. - 275 éve hunyt el II. Rákóczi Ferenc
A szabadságharc utolsó szakaszában Rákóczi fejedelem I. Péter cártól remélte a magyar függetlenségi mozgalom megsegítését. Ám amíg a fejedelem külföldön tárgyalt, Károlyi Sándor gróf a szatmári békeszerződés aláírásával elejét vette a további küzdelmeknek. Rákóczi mindvégig ellenezte a megegyezést, annak ellenére, hogy a magyarországi közhangulat erősen hajlott már a kompromisszum irányába. Rákóczi először a Lengyel Királyság déli részén talált menedéket, ám ez a menedék kockázatosnak bizonyult a magyar határ közelsége miatt. A kiújuló osztrák-török háború újabb lehetőséget kínált a magyarországi felkelés kirobbantására, s Rákóczi elfogadva a szultán meghívását 1717-ben elhagyta Franciaországot és Törökországba utazott. Rodostó egyszerre volt a bujdosó Rákóczi szellemi műhelye és a száműzött fejedelem diplomáciai főhadiszállása. A politika mellett a bölcselkedés is fontos szerepet játszott az idős, bár még mindig bizakodó fejedelem életének utolsó szakaszában. Ötvenkilenc éves korában betegségben (lélekvesztésben) hunyt el száműzött honfitársai körében, halálával egy remény foszlott szét a magyar függetlenségi mozgalmak számára, amelyek egyúttal merítettek is a bujdosó Rákóczi emlékéből.

Rákóczi imája
Te kezedbe van szívünk Uram! Döfd át szereteted nyilával, gyújtsd fel a lomhákat, vezesd vissza az eltévelyedetteket, világítsd meg a vakokat, lágyítsd meg a hajthatatlanokat, bátorítsd meg a habozókat, tanítsd meg a tudatlanokat, gyarapítsd bennünk a Hitet, gyújtsd fel a kölcsönös szeretet lángját, s újra és újra kérlek, add, hogy szereteted gyarapodjék, hogy az Isteni láng eméssze föl a viszálykodásainkat. Ámen.


Április 8. - 150 éve hunyt el Széchenyi István
A 19. sz. húszas éveiben megindult reformmozgalom kezdeményezője, kiváló író és államférfi. Nagybirtokos arisztokrata család tagja, 1791. szept. 21-én született Bécsben. Apja Széchenyi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója, anyja, a Georgikont alapító Festetics György gróf leánya, Julianna volt. Hamar felébredt érdeklődése Magyarország gazdasági és kulturális élete iránt. 1839. november 18-án Pest megye közgyűlésén nevezi őt Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak" amit a maga módján szerényen visszautasít („Miért emel oly magasra, ahol nem tarthatom fenn magamat?“). Széchenyit az időnkénti kudarcok, ellenkezések nem állították le a munkában, bár idegrendszerét erősen megviselte az állandó munka. Munkája nem egyszer küszködés volt., nem egyszer ádáz harc azokkal vagy azok ellen, akikért ő önzetlenül tette, amit látnok elméje és érzékeny lelkiismerete követelt. Ami talán a legalapvetőbb és leglényegesebb Széchenyi összetett jellemének, sokoldalú tevékenységének megértéséhez az az ő őszinte, önzetlen, önfeláldozó viselkedése, amely nem ragadtatta el magát sikerei idején, nem vakította el őt, amikor ünnepelték és nem mutatott egy cseppnyi félelmet sem, amikor szembe kellett néznie az élet sötét napjaival. Nyilvános élete sohasem viselte a színészkedés olcsó jelmezeit, magánélete - ha egyáltalán beszélhetünk az ő esetében ilyenről - egy áldozatos szolgálat jellegét viselte, rejtelem, titokzatosság nélkül. Születése szerint - egy gazdag nemes úr, életművét nézve egy nemzet jól felfogott érdekeit állandóan munkáló lángész, egyben hűséges napszámos, aki viselte a nap hevét és terhét, panasz és ellenszolgáltatás nélkül a sírig.
Széchenyi imája
Mindenható bírája a földnek, a felfoghatatlan világmindenségnek, aki elé csodálattal és imádattal omlok és csak gyarlóságomnak és szorongva dobogó szívemnek vagyok tudatában, engedj olyan erényességre és tökéletességre érlelődnöm, amilyenre ember, bűneivel és tomboló szenvedélyeivel e világon csak érhet! Ajándékozd nekem a lélek belső vigaszát és csendes nyugalmát, mely nélkül az ember, földhözragadtan nem élhet a Te szemlélésedben s szellemét képtelen ama földöntúli magas lendületben tartani, ahová a bensőséges imádság, az ingatag lélek rövid pillanatokra föllebeg.
Tisztítsd meg lelkemet az előítéletektől és töltsd meg szívemet határtalan gyengédséggel, szeretettel az egész emberiség iránt. Mindenható Isten hallgasd meg mindennapi imádságomat. Töltsd el szívemet angyali tisztaságú szeretettel embertársaim iránt, hazám iránt és honfitársaim iránt! Világosíts meg egy kerub szellemével és gondolkodó erejével, engedd a jövőbe pillantanom, a jó magot a rossztól megkülönböztetnem. Sugalld nekem, mit és hogyan kell kezdenem, hogy egy korona tőkével, melyet reám bíztál, elszámolni tudjak. Gondolkodni és dolgozni akarok éjjel-nappal, életem fogytáig. Gyarapítsd, ami jó - tipord el születésekor, ami netán rossz gyümölcsöt teremne. Segíts nekem, hogy a világon mindent lelkem igaz alázatával szemlélhessek és kezdhessek... Ez imádságom ne mondassék, hanem szüntelen cselekvés által küldessék az égbe. Erősítsd meg mennyei hatalmaddal, hogy legyőzhessem földi gyengéimet és fölemelhessem Tehozzád a lelkem! Szabadítsd meg érzékeimet mindentől, ami földi reájuk tapad és tisztítsd meg embertermészetem, hogy a Te műved méltó lehessen Tehozzád! Önts bizalmat a lelkembe - és ne hadd, hogy ítélkezzek a Te tanácsaid felől - s még annyira sem, hogy netán valaha is kételkedjek a Te mindenhatóságodban, bölcsességedben és könyörületességedben. Áldd meg végezetül áldásod legjavával enyéimet és barátaimat mind, hogy egykoron majd mindnyájan Téged dicsérhessünk és magasztalhassunk mindörökké Ámen.

Április 9. - 160 éve született Pósa Lajos
Az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtője Nemesradnóton született. Tanulmányait Rimaszombatban és Sárospatakon végezte, majd Budapesten reáliskolában tanított. Első írásai 1870-től az Ellenőrben és a Nemzeti Hírlapban jelentek meg; 1881-től 89-ig a Szegedi Napló munkatársa volt; a Singer és Wolfner Kiadó innen, Szegedről hívta a fővárosba és bízta meg Az Én Újságom szerkesztésével, amelyet 35 éven át, élete végéig szerkesztett. Írótársai szerették vidámságát és közvetlenségét; megszokott helyét, az Orient Szálló "Pósa-asztalánál" sokan és szívesen keresték fel. Budapesten hunyr el, 1914-ben. Herman Ottó már 1910-ben Nobel-díjra akarta jelöltetni, Gyöngyösy László, irodalomtörténész kortársa pedig kijelentette, hogy több mint négyszáz dala élni fog a magyar nép ajkán, „míg magyar ember lesz e földön“. Gazdag leleményű gyermekköltő, múlhatatlan érdemeket szerzett. Dalai közül a cigánynóta-szerzők (Dankó Pista, Lányi Géza) megzenésítésében sok a nép ajkára került, öt dalát még a fiatal Bartók Béla is megzenésítette. 1914-ben, kevéssel halála előtt, negyven éves írói jubileumán ötvenezer gyerek vonult fel üdvözlésére a pesti ligetbe, ahol utóbb szobrot is emeltek emlékére. Állandóan áldás-mondás csordul ki az ajkán, ami szintén növeli verseiben az idilli megelégedettség hangulatát.

Április 11. - 105 éve született József Attila
A költő Budapesten született, proletárszülei hatodik gyermekeként, 14 éves volt, mikor édesanyja meghalt. Költészete kezdetben a Nyugat hatását mutatja, majd a harmincas évek elején forradalmisággá erősödött, tudatos politikai szemlélet jellemzi.  1933-tól alkotta meg összetett szemléletű, hagyományosabb és avantgárd sajátságokat ötvöző verseit, melyekben egyszerre van jelen a világgal való ösztönös kapcsolattartás és a szigorú, önelemzésre is kész tudatosság. Az érzelmi reagálásokban is gazdag nyelvi anyagot erőteljes motívumszerkesztés fogja egységbe. Fontos szerepet kapnak a különféle tájak, nemegyszer kozmikus összefüggésekben. „József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az »én«-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori költészetével. Öröksége sok évtizedre meghatározta a magyar költészet tendenciáit. Ahogy minden igazán nagy alkotó esetében, az övében is azt látjuk, hogy száz évvel születése után legalább annyi újdonságot tud mondani, mint a megelőző évtizedekben“ (Bókay Antal Énszerkezet, önteremtés – József Attila üzenete) Verseit a kommunizmus alatt rendszeresen félremagyarázták és propagandacélokra használták, „Istenes“ verseit elhallgatták.
Születésnapja hazánkban 1964 óta  a magyar költészet napja. Gát utcai szülőháza és a szárszói panzió - földi és szellemi világrajövetelének helyszíne - ma emlékmúzeum.

Április 11. - 110 éve született Márai Sándor
Kassán született. Márai munkássága és szellemvilága a legmélyebb erővonalakat és kvalitásokat hordozza, amelyek a múlt század derekától kezdve kimondottan pótolhatatlanok szellemi életünkben: a polgári gondolat és világlátás szabad szárnyalását és intellektuális sokrétűségét. Kérlelhetetlen igazmondása és felelősségérzete; a szűkebb pátria és a nagyvilág kapcsolatának, értékrendjének hajszálpontos látása révén a század legjelentősebb írói közé emelkedik. Márai hosszú emigrációja során élő oszlopa lett egy megingathatatlan keresztény-magyar világnézetnek és emberlátásnak is. Szerteágazó tehetsége, megalkuvás nélküli jelleme, a magyar múltat intellektuálisan áthálózó ismeretei és tudása révén legalább olyan volt a kommunizmus uralma idején, mint a szabadságharc neves száműzöttjei. Nem véletlen, hogy hosszú időn át szinte dédelgetve juttatta egymás kezébe tiltott verseit és prózai munkáit az a vékonyka réteg, amely a felpuhult diktatúra éveiben is pontosan érezte, hogy a keresztény-magyar tudat megőrzésében, az értékek helyretételében és jellemerősítésében egyaránt a legfőbb szellemi táplálék: egy-egy Márai Sándor alkotás. Márai Sándor életműve magasrendű szellemi táplálék. Olyan táplálék, amelyben egyre több szellemi koplalásra ítélt honfitársunkat részesítenünk kellene.

Márai Sándor:  Az élet értelme

Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. Ez kissé szigorúan és általánosan hangzik, de ez az egyetlen igazság, melyet minden következménnyel megismertem. Senki nem ülhet a virágos réten, mint Ferdinánd, a bika, s nem szagolhatja büntetlenül a szép virágokat. Ember vagy, tehát ember módra és az emberek között kell élned.
Ember módra élsz, ha igazságosan élsz. Ha minden cselekedeted és szavad alján a szándék van: nem ártani az embereknek. Ha megkísérled – feltűnés és hiú szerep nélkül – segíteni az embereknek. Néha csak azzal, hogy nem hallgatod el az egyszerű igazságokat. Néha csak azzal, hogy nem mondod tovább, amit mások hazudnak. Néha csak azzal, hogy nem mondasz igent, mikor mindenki kiabál: „Igen, igen!” Egy életen át, következetesen, nem beleegyezni abba, ami az emberek hazugsága, nagyobb hősiesség, mint alkalmilag hangosan és mellveregetve tiltakozni ellene.

Április 16. - 180 éve hunyt el Katona József
A Bánk bán szerzője 1791. november 11-én született Kecskeméten, iparos család sarjaként. Jogot hallgatott Pesten, de érdeklődése a történelem és a színház felé irányult, de mégis alügyészként kezd el dolgozni szülővárosában. Alig negyven évesen szívrohamban halt meg. Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt, (Idő, Andal, Gyermek-kor) , több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.

Április 16. - 40 éve hunyt el Váci Mihály
A költő, műfordító 1924. december 25-én Nyíregyházán született. Aligha túlzás, ha úgy gondoljuk, hogy a hatvanas évek dereka és a nyolcvanas évek eleje között Váci Mihály volt a legnépszerűbb, dobogóról legtöbbet szavalt költő, akinek jó néhány költeményéről a legtöbben érezték úgy, hogy azok az ő érzelmeiket, vágyaikat fejezik ki. Kitűnő megjelenésű, vonzó tekintetű, asztal mellett kellemesen beszélgető férfi volt, akinek szelíd derűje mögött kemény felelősségtudatot lehetett mindig érezni, de ez a férfias komolyság szelíd mosoly, mindenkihez méltányos udvariasság felszíne mögé húzódott. Szerkesztői és kiadói szerették, mint munkatársat; írók, költők, ügyfelek szerették, mint szerkesztőt vagy közhivatalnokot (mert néha az is volt). És élt mindössze negyvenöt évet; gyermekkorától fogva súlyos, halálos veszélyű betegségek kínozták szervezetét.

Április 18. - 350 éve hunyt el Lorántffy Zsuzsanna
A fejedelemasszony Ónod várában született 1600-ban, de a sárospatakiban nevelkedett. Szülei korán meghaltak, ezért már 16 évesen férjhez ment az ország leggazdagabb, legderekabb fiatal kapitányához, Rákóczi Györgyhöz. Mint Lorántffy Mihály leánya és családjának utolsó sarja, örökölte a sárospataki várat, a hozzátartozó nagy uradalommal és az ország minden részében fekvő rengeteg birtokot. A gyenge fiatal lányból erős, határozott asszony lett, aki férjének igazi segítőtársa volt. Szintén leveleik bizonyítják, hogy a katonáskodó és országos politikával foglalkozó későbbi fejedelem mindenben kikérte felesége véleményét. Nemcsak igazi segítőtársa volt férjének, nemcsak jó anya és kitűnő gazdaasszony volt, hanem még hivatást is választott magának. Kell-e szebb hivatás az ifjúság nevelésénél, melyet olyannyira fontosnak tartott, hogy megteremtesse a legszínvonalasabb oktatási és nevelési rendszerrel büszkélkedő kollégiumot? Vagyonát és fejedelemasszonyi hatalmát nem önös célokra fordította, hanem a pataki, s az erdélyi iskolák, az arra érdemes tanárok és diákok támogatására, betegek gyógyítására.

Április 30. - 140 éve született Lehár Ferenc
A zeneszerző, karmester Komáromban született, apja szintén karmester volt. 1890-tól katonakarmester volt Losoncon, Polában, Triesztben, Budapesten, Eszetergomban és Bécsben. Ez utóbbi helyen mutatta be első operettjét, a Bécsi asszonyokat, mely világsiker lett. A század eleji operett egyik legkiválóbb képviselője, operettjeiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát.

Összeállította: HE