A magyar népdalok szövegvilága - Anyáknapi és pünküsdi énekek
Májusban két olyan ünnepünk is van, melynek jelentős népi irodalma lelhető fel. Május első vasárnapján ünnepeljük az anyák napját, melynek hangulatát jellemzően a gyerekek által énekelt dalok adják. Az ünnepre költött énekek a gyermek anyja iránt érzett tiszteletét fejezik ki, szövegük egyszerű ugyanakkor köszönettel teli szeretettel teljes.
Anyák napja
Fehér galamb szállt a házra,
Édesanyám, isten áldja!
Tudom is, hogy fáj a szíve,
De azér(t) csak isten véle!
Galamb száll a háztetőre,
Édesanyám, isten véle:
Köszönöm a nevelését,
Eddig való szívességét!
Az anyáknapi dalokban gyakran fordulnak elő az éppen nyíló virágokra utaló sorok. Ekkor virágzik az orgona, a barackfa, a lombok már szinte teljesen kizöldültek. A tavasz beteljesedését szimbolizáló természeti jelképek nélkülözhetetlen kellékei a daloknak.
Orgona ága, barackfa virága. Öltözzetek új ruhába, anyák napja hajnalára, illatosan! Zúgja az erdő, susogja a szellő. Üzenik az ágak, lombok: légy te mindig nagyon boldog, Édesanyám! Tova menyen három árva..Tova menyen három árva, Kérdi tőlük a Szűz Mária: Hova mentek három árva? Hova mentek három árva? Álljatok meg három árva, Adok néktek arany vesszőt. Csapjátok meg a temetőt! Csapjátok meg a temetőt! Kelj föl, kelj föl édes anyánk. Mer’ elszakadt a gyászgúnyánk. Nem kelhetek édes fiam, Elrothadtak az inaim. Elrothadtak az inaim. Két karjaim, s két lábaim. A vérem is elároklott, S a lelkem is elbúcsúzott. Adja ide édesanyám, A koporsójának kócsát, Had’ zárjam ki koporsóját, Csókoljam meg kezét, lábát. Tova menyen egy menyecske, Két orcája ki van festve. A’llesz néktek mostohátok, Aki fejért ad reátok. Mikor fejért ad reátok, Vérrel virágzik hátatok. Mikor kenyért ad kezedbe, Hull a könyved kebeledbe.
Tekerőpatak (Csík vármegye)
1907. Bartók Béla gyűjtése
Máriának elévülhetetlen szerepe volt a keresztény ősegyház megerősödésében, mivel személye jelképe volt annak, hogyan lehet a bűnös világban is tisztán élni. Az egyház nem avatkozott bele a Mária-kultusz korok, népek általi formálódásába, pontosan felismerve, hogy a hívő az istenanyán keresztül nyitottá válik a Fiú, vagyis Jézus megismertetésére. Máriához az imádkozók vigasztalásért, oltalomért fordulnak. A Szűzanya kultusza koronként változó formában volt jelen a keresztény világban, egy azonban biztos, lélekmentő, engesztelő szerepére minden kor emberének szüksége van.
A székelyek és a csángók életében a bölcsőtől a koporsóig különösen nagy jelentősége Babba Máriának. A legkisebbek számára a Mindenhatóval azonos tisztelet övezi Máriát. A teliholdat is róla nevezték el, az újholdat imával, verssel köszöntötték. A székely és csángó családok életében fordulópontot jelent, amikor a kisgyerek a Holdra mutatva, felismeri Babba Máriát. Az ősi magyar Istenanya, a kék palástba burkolt Boldogaszszony, a Babba Mária, a magyarok védelmezője, a hitves, az anya, aki gondoskodik a családról, ha kell, a várfokon állva véd, ha kell, gyengéden jó útra téríti a tévelygőt.
A Mária-tisztelő szerzetes-költő kifejező eszközei közé tartozik a virág-szimbolika, amely a szakrális énekek és a profán virágénekek mélységes rokonságáról és kölcsönhatásáról tanúskodik:
Mária szép verág
és szízeknek gyöngye
a mennyei udvarnak
nagy szép fénössége
mert vagy Istennek anyja
angyaloknak asszonya
nagy méltóság néköd
kinél nagyobb nem lehet
Istennek utána
sem földön sem mennyön
Szeretetnek rósája
tégöd ékösíte
szent alázatosságnak
violája szépíte
tisztaságnak lilioma
igen tégöd tisztöle
és mindön jószágnak
jámborságnak szentségnek
édösségös illatja
tégöd mind elhata.
Az Angyali üdvözletkor Mária azt kérdezte a hírnöktől: „Hogyan lehetséges ez? Hiszen férfit nem ismerek.” Az angyal válasza: „... a Szentlélek száll rád és a Magasságbeli ereje borít el.”. Így kapcsolódik az anyaság, a Mária-kultusz és a Szentlélek a májusi ünnepkörhöz.
Pünkösdi népdalok
A húsvét utáni ötvenedik napon, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. A legjellegzetesebb pünkösdhöz kapcsolódó szokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a termésjóslással egybekötött tavaszköszöntés, a pünkösdi királynéjárás, amelyben a kislányok vesznek részt, és a faluköszöntés (pünkösdölés), amelyben kislányok és kisfiúk is közreműködtek. Mivel pünkösdtől megint lehetett lakodalmakat rendezni, és a tavaszhoz és májushoz egyébként is szorosan kapcsolódott a szerelem, ezért ezekre a napokra jellemzőek voltak a különböző párválasztó és udvarló szokások.
A pünkösdi királynéjárás a kislányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője jellemzően a Dunántúlon. A pünkösdölőt 8-10 lány járja, akik pünkösdi királynét választanak. A dalos játék keretében magasba emelték a kiválasztott kiskirálynét, akinek erre az alkalomra nevetési fogadalmat kellett tennie.
Elhozta az Isten piros Pünkösd napját,
Mi is meghordozzuk királyné asszonykát.
Piros Pünkösd napján mindenek újulnak,
A kertek, a mezők virágba borulnak.
Én kicsike vagyok, nagyon nem szólhatok,
Mégis az Istennek dicséretet mondok.
Gyönge vessző vagyok, mindenfelé hajlok,
Szüleim kertjében most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa,
De ki nem nyílhatok, csak úgy hervadozok.
A tavaszi ünnepekhez kapcsolódó énekekben visszatérő motívum a virág, hiszen ekkor ölti legszebb ruháját magára a természet. A hagyományaikat a mai napig őrző vidékeken kihagyhatatlan a virágok beemelése a dalokba, gyakorlatilag főszerepet kapnak a pünkösdi énekekben.
Mi van ma?
Mi van ma, mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz,
A második napja.
Jó legény! Jól megfogd
Lovadnak kantárját!
Hogy el ne tapossa
A pünkösdi rózsát!
**
Pünkösd napján születtem,
Kék nefelejcs a nevem,
Az én neven kék nefelejcs
Engem rózsám el ne felejts
Ne felejts el hogy hívnak engem
Ne felejts el soha engem.
Pünkösd napján születtem
Kék nefelejcs a nevem
Kék nefelejcs az én nevem
Engem rózsám el ne felejts
Ne felejtsd el hogy hívnak engem
Ne felejts el soha engem
Pünkösd ünnepe a nagy nyári munkákat megelőző utolsó jeles nap. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarították, a férfiak felöltötték ünneplőjüket és kezdődhetett a mulatság. Az ünnep az udvarlások időszaka is egyben.
Piros Pünkösd napján imádkoztam érted
Piros Pünkösd napján vártam visszatérted
Tele volt a határ, nyíló vad virággal
Vártalak a keresztútnál pünkösdi rózsával.
Mindhiába vártam, ősz is lett azóta
Elhervadt már régen a pünkösdi rózsa
Kacagó kis párom többé sosem hívlak,
Mert a késő fagyos télben jégvirágok nyílnak.
A rózsa is részben a tavaszi vegetáció jelképe, részben erotikus vagy vallásos szimbólum. Számos szertartásos énekben és játékdalban előfordul Szent Erzsébet neve is. Talán az ismert rózsa-csodához asszociálva került a tavaszi énekekbe. Szerepe általában az, hogy leánynézőbe jön. A rózsa főként a pünkösdi énekekben jut fontos szerephez.
Szabad-e pünkösdözni?
Elhozta az isten piros pünkösd napját,
Mi is meghordozzuk királykisasszonykát.
Jácintus, jácintus tarka tulipánus
Nem anyától lettem
Rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján,
Hajnalban születtem.
Jácintus, jácintus, tarka tulipánus.
Hintsetek virágot az isten fiának,
Éljen a királykisasszony!
A pünkösdi rózsa...
A pünkösdi rózsa, kihajlott az útra,
Én édesem, én kedvesem szakassz egyet róla.
Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja,
Holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Jó legény jó legény, fogd a ló kantárját,
Hogy le, hogy le ne tiporja a pünkösdi rózsát.
Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja,
Holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Hogyha letiporná, kinek is adhatná,
El ne törjön az a rózsa a farsang utolján.
Két száll pünkösd rózsa...
Két szál pünkösd rózsa
Ki hajlott az útra
El akart hervadni
Nincs, ki leszakítsa.
Nem ám az a rózsa
Ki a kertben nyílik
Hanem az a rózsa
Ki egymást szereti.
Nem szeretlek másért
Két piros orcádért,
Szemed járásáért,
Szád mosolygásáért.
Pünkösdi rózsa, fényes vagy
Pünkösdi rózsa, fényes vagy.
Mért adtad másnak magadat?
– Azért adtam másnak magamat,
Mért nem viseled te gondomat?
– Gilice, szívem, gilice,
Ülj föl az ágyam szélére!
Ha nem ülsz az ágyam szélére,
Ülj a dongó darázs fészkébe!
Ebergőc (Sopron)
Szerkesztette és jegyzetekkel ellátta: Törőcsik Attila
|
