…amikor a verébfészekből kirepülnek már az első fiókák, házmesteréknél megtörtént az első veszekedés, a papagáj megszökik a kalitkából, mondván, hogy ő Elemér, mire egy kósza karvaly nem szólt semmit, csak leemelte Elemért az ablakrácsról, és úgy találta, hogy a délszaki madaraknak rosszabb a húsuk, mint egy közönséges verébnek.
Ekkor már melegek voltak az éjszakák, illatokban dúsak és élettel teljesek.
Csigák mászkáltak a füveken, nyest hajkurászta az egereket, egy sündisznó is betévedt a kertbe, nagy bánatára a földigilisztáknak és rovaroknak. A tavalyi avar alatt a rothadás őrölte azt, ami volt, nedvesség olvasztotta azt, ami lesz, és esők mosták a földbe a növények élelmét. A gyökerek aztán felszívták és nyomtatták akár húszméteres magasságba is a folyékony táplálékot.
Az emberek ekkor már nyitott ablaknál aludtak, azaz aludtak volna, ha a rádiók nem mocskolták volna össze az éjszakát olyan zörejekkel, amelyek meggyilkolták a pihenést és az álmokat.
De a madarak ennek ellenére jól aludtak, mert a fiókák ettek, ettek, a kis szülők pedig repültek, kutattak, dolgoztak, és az utolsó forduló után annyi erejük volt, hogy fejüket a szárnyuk alá dugják, mit sem törődve a naptár fordulásával, amely szép, piros betűkkel másnap már azt mondta: Július!




Június 3. - 215 éve hunyt el Kármán József
Az író, ügyvéd református lelkész fiaként született 1769-ben Losoncon, ma Szlovákia területén találjuk Nógrád megyében, s Lučenec nevet kényszerítik rá. A számára kiszabott huszonhat esztendő azért tűnik fájdalmasan rövidnek, mert nem előzte meg abnormálisan korai pályakezdés: ő mindössze egy évvel halála előtt kezdett tervszerűen, rendszeresen írni, és próbálkozásai közül az egyik, a Fanni hagyományai máris remekmű. Híres műve: Kazinczy és a debreczeniek. A kincsásó című elbeszélése a magyar novellairodalom első fecskéi közé sorolható.




Június 6. - 60 éve hunyt el Bánffy Miklós
Az író, politikus, külügyminiszter 1874-ben Kolozsvárott született, ma Romániához tartozik az egykori Kolozs vármegyében, s Cluj-Napoca névre fordítják, 1906-tól 1909-ig itt főispánja. 1901-től szabadelvű programmal, 1910-től pártonkívüli hatvanhetes programmal képviselő. Később csatlakozott a Nemzeti Munkapárthoz. 1913–18-ban az állami színházak intendánsa. A Kisfaludy Társaság tagja (1916). 1921, ápr. 14-től 1922. dec. 19-ig a Bethlen-kormányban a külügyi tárcát töltötte be. Kulturális tevékenységet is folytatott. 1923–27-ben a Képzőművészeti Tanács elnöke. 1926-ban visszaköltözött Erdélybe és vezető szerepet játszott az erdélyi m. irodalomban. 1939-ben vezetője lett a Nemzeti Újjászületési Front keretében szervezett Magyar Népközösségnek. 1940-ben behívott erdélyi felsőházi tag. Szerkeszti az Erdélyi Helikont. Foglalkozott zenével, festészettel, színpadi rendezéssel, irodalommal; Kisbán Miklós néven drámákat írt.

Június 7. - 350 éve hunyt el II. Rákóczi György
Az erdélyi fejedelem csatában hunyt el Nagyváradon, ami ma Romániában van, Bihar megyében s Oradea névre fordítják. Az országgyűlés még apja életében fejedelemmé választotta. 1644-ben a III. Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója.  Felesége Báthory Zsófia.

Június 10. - 385 éve született Apáczai Csere János
A filozófiai és pedagógiai író, a hazai művelődés, tudományosság és nevelésügy úttörője, aki harmóniát teremtett erdélyi, magyar, európai és egyetemes emberi értékek között Apácon született, mely ma Romániában van Brassó megyében s Apaţanak hívják. Anyagilag szegény, de lelkiekben, szellemi értékekben gazdag székely magyar család gyermekeként látott napvilágot. Műveiben, művének folytatóiban holta után is él az ember. Legjelentősebb műve a Magyar Encyclopaedia, amely nagyobb részében természettudományos, bölcseleti, matematikai kérdésekkel és a „csinálmányok” világával foglalkozik. Külön érdeme, hogy az általa tárgyalt tudományterületeken magyar szakkifejezéseket használt. A tudomány, az értelmiség nyelve a latin volt, így e nyelvi fordulat azt is jelezte, hogy a magyar nép széles körei számára kívánta hozzáférhetővé tenni a tudást. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű logika megalkotása is. Felismerte a logika és a logikus gondolkodás kiemelkedő fontosságát. Apáczai mindenekelőtt nevelő volt.

Június 10. - 130 éve született Kaffka Margit
A magyar író-költő asszony Nagykárolyon született. Szülővárosa ma Románia határai között van, Szatmár megyében, s a Carei nevet adták neki. A Nyugat nagy nemzedékének első vonulatába tartozik, legjobb regényei a lélektani epika nagyszerű hazai példái, A lélek útjait nyomon követve a dzsentriosztály szükségszerű összeomlásának társadalomképét hagyta ránk. Úgy indult a nemesség és a polgárság felől, hogy eljutott a szocializmus vallásáig, amikor mielőbb művészi hitet tehetett volna, a járvány harmincnyolc éves korában elragadta.

Június 14. - 330 éve hunyt el Báthory Zsófia
Munkácson a várban hunyt el, melyet ma Ukrajna birtokol, Kárpátalja központjában s  Мукачеве néven csúfolják. Halála után két évvel, menye Zrínyi Ilona és Thököly Imre itt megtartották esküvőjüket, amit Báthory Zsófia életében megakadályozott. A Báthory család utolsó sarja révén kerültek a Báthory birtokok a Rákóczi család kezére.

Június 16. - 52 éve végezték ki Maléter Pált
Az1956-os forradalom egyik vértanúja, katona, az 1956. novemberi harmadik Nagy Imre-kormány hadügyminisztere Eperjesen született, ami ma Szlovákiához tartozik az egykori Sáros megyében, szlovákul Prešov-nak hívják. Evangélikus értelmiségi családban született, édesapja, Maléter István jogakadémiai tanár, a lutheránus kollégium igazgatója volt Eperjesen. Elképzelései sokban eltértek a Corvin köz sok szabadságharcosának gondolkodásától, akik nála kevésbé voltak hajlamosak hinni a szovjetekkel való tárgyalások értelmében, illetve a Nagy Imre vezette kormányt – amelyet Maléter támogatott – sem tartották elég radikálisnak a szükségesnek tartott politikai változások végrehajtásához. Ugyanazon a napon végezték ki, amikor Nagy Imre miniszterelnököt és Gimes Miklós újságírót. 1989. június 16-án a budapesti Hősök terén nagy tömeg előtt rendezett ünnepélyes szertartást követően a forradalom más mártírjaival együtt újratemették.




Június 20. - 110 éve hunyt el Meszlényi Jenő
A honvéd ezredes, nővére révén Kossuth Lajos sógora Pozsonyban,- ma Szlovákia fővárosa, Bratislava– hunyt el. A gimnázium elvégzése után 1832-ben hadapródként lépett a császári és királyi hadsereg 32. gyalogezredébe. 1834-től a bécsi magyar nemesi testőrségnél szolgált, majd 1838-ban a 12. határőrezred főhadnagya lett. 1848. július 31-én kilépett a császári katonaságtól. Az aradi hadbíróság 1849. november 5-én halálra, majd az ítéletet megváltoztatva november 16-án 18 évi várfogságra ítélte. 1850. június 14-én a szabadságharc előtt kilépett volt császári tisztekre vonatkozó amnesztia értelmében kegyelmet kapott. Szabadulása után Veszprém vármegyei birtokán gazdálkodott, majd uradalmi gazdatiszt volt Kaposvárott. 1890-től Pozsonyban élt. Tagja volt az ottani honvédegyletnek.

Június 21. - Nyári napforduló Kök Tengri Szer és Szent Iván Éj
Őseink a régi időktől fontosnak tekintették e ünnepet, amikor Isten Ragyogó Csillaga, a Nap eléri legnagyobb erejét, akkor küldi éltető fényét, megtermékenyítő sugarait leghosszabban Földanyánkra. Ekkor leghosszabbak a nappalok, s legrövidebbek az éjszakák. A Nyári Napforduló megünneplésével a Napnak, az éltető energiák örökös megújulásának, az élet újjászületésének, Öregistennek, Tengrinek s Termékenyülő Anyánknak, Ukkónak, Boldogasszonynak mondunk köszönetet. Kök = kék (átvitt értelemben: fényes), Tengri = Isten (szó szerint: végtelen). A Kök Tengri Szer-t tehát úgy érthetjük: A Fényességes Isten Ünnepe. Fontos szerepet kap a szertartásban az Életfa, melyet elődeink szent jelképként tiszteltek. Népmeséink Tetejetlen Fája, Égigérő Fája többek között a különböző, mégis szerves egységet alkotó világok (alsó világ, középső világ, felső világ) közötti összeköttetést, a tudás megszerzésének, Istennel való kapcsolat felvételének útját képviseli. A kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) is kötik a nyári napfordulót. Az ősi ember, aki még mágikus összhangban élt a természettel, a nyárközépi tűzgyújtással minden bizonnyal a Napot próbálta meg támogatni a sötétséggel vívott harcában. A kereszténység elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma fokozatosan a háttérbe szorult, ennek ellenére a tűzünnep megőrizte mágikus karakterét. Ez mindenekelőtt magának a tűznek volt köszönhető, amelyet a régi korok emberei gyakorlati haszna mellett a világosság, a tisztaság, az egészség, az elevenség,a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintettek. Így válik érthetővé, hogy miért pont a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat gyakorolták Európa-szerte Szent Iván varázslatos éjszakáján.

Június 26. - 190 éve született Berzenczey László
A politikus, az 1848-49-es szabadságharc kormánybiztosa, utazó és őshazakutató Kolozsvárott – Cluj-Napoca  született. Célja a magyarok őshazájának és az Ázsiában élő magyarokkal rokon népek felkutatása volt. Berzenczey nagyapja Kőrösi Csoma Sándor egyik támogatója volt, innen eredt a magyarok őshazája iránti érdeklődése, előképzettség nélkül és hiányos nyelvtudással azonban nem tudott eredményt elérni. Kudarcai következtében súlyos beteg lett, elméje elborult, ebben szerepet játszottak családi és anyagi gondjai is. Élete hátralévő részében hosszú időt töltött a lipótmezei elmegyógyintézetben.

Június 28. - 50 éve hunyt el gróf Esterházy Móric
1906-ban alkotmánypárti, 1910-ben pártonkívüli 67-es programmal került be a képviselőházba, mindkét alkalommal a terebesi kerületben. 1917. jún. 15-én kormányalakítási megbízatást kapott. Kormánya IV. Károlynak a fenyegető politikai összeomlás elhárítására irányuló óvatos reformjait kívánta szolgálni, mindenekelőtt egy mérsékelt választójogi reformot. Miután ez lehetetlennek mutatkozott, két hónap után aug. 20-án lemondott. 1918. jan. 25-től máj. 8-ig a Wekerle-kormányban népjóléti és munkaügyi miniszter. A háború után egy időre visszavonult, majd 1931-ben visszatért a politikai életbe mint legitimista politikus. 1931-ben a Keresztény Gazdasági Párt képviselője. Ekkor a képviselőház külügyi bizottságának elnöke és a 33-as gazdasági bizottság tagja. Az 1939-es választáson a kormánypárt programjával képviselő. A II. világháború idején mint a képviselőház honvédelmi bizottságának tagja Kállay Miklós híve volt. 1956-ban emigrált.