- Mi, mint emberek hol helyezkedünk el abban a hegyekkel-dombokkal ölelt természetben, amit Gömörnek hívunk?

- Nekünk gömörieknek nagyon jó, hogy itt élünk, s hogy itt ilyen természet van, mert Gömörnek az a sajátossága, hogy rettenetesen különböző a természet, úgy is mondhatnám, hogy itt biológiai sokrétűség található, ún. biodiverzitás, ami stabilabbá teszi az életet, a környezetet. A természetben minnél sokrétűbb valami annál tökéletesebben működik. Ez megvan Gömörben, hiszen eleink még az államalapítás korbában olyan mesterien vonták meg Gömör határait, hogy az északi rész az a hegyvidékre került a déli rész pedig egy medence típusú tájra, s ezen kívül amfiteátrum szerűen körbe ölelték Gömört a hegyek. Északról a Gömör-Szepesi Érchegység, amit később kitoltak egészen az Alacsony Tátráig, nyugatról a Vepor-, Sztolicai- hegységek, keletről a Gömör-Tornai karszt, délről pedig a Cseres-hegység és a Putnoki-dombság övezi, dél-középen pedig találjuk a Rima-medencét. Természetrajzilag ez egy mestermű, egy tökéletes egységet alkot.

- Van, illetve volt egy egészünk. Hiszen Petőfi nem egyszer nevezte útijegyzeteiben Gömört olyannak, mint Magyarország kicsiben. Nyilván gazdasági háttere is volt, hisz keresztül haladtak a kereskedelmi utak, s eredményes életteret jelentett.

- Igen, volt itt minden, bányák, termőföldek. Szakmai szempontból rettenetes balhúzás volt a szlovákiai kerületeknek az elosztása, mellyel ezt a természetet megbontották. S ez most visszaüt. Őseinknek ehhez óriási érzékük volt, pedig nem is végeztek földrajzot, ma már tanítják, hogy hogy kell régiókat behatárolni. A jelenlegi felosztást egyedül a politika indokolja.

- Mi most maradjunk meg az eredeti Gömör vármegyénél, s nézzük meg, hogy milyen jellegzetességeket rejt magában!

Az Alacsony Tátrának illetve az érchegységnek teljesen más az éghajlata, mint az alsó résznek. Gömör közepén megy egy határ a hidegebb és a melegebb éghajlat között, ez óriási hatással van az állat- és növényvilágra. Az északi kárpáti fajok és délről pedig a pannon flóra tartománynak a fajai keverednek, ez okozza Gömörnek a már említett biodiverzitását, ami rengetek természetrajzi értéket, gazdagságot vonz magával, ami nagy örökség a számunkra. A karsztos vidékeinken szintén egyedülálló növényeink vannak, amelyek kifejezetten ehhez a régióhoz köthetők, ún. endemikus fajok, az állatvilágban pedig a barlangi állatok az értékesek. Ezen fajok csak ahhoz az élettérhez vannak kötve, amíg a mészkő elér. Pl. Bokor Elemér nagy zoológusunk még a huszas években leírt egy Duvalius goemoeriensis (gömöri vakfutrinkát) nevű apró bogárkát (testhossza 4 mm) a Derencsényi karsztban, melyet azóta se találták meg máshol.

- Miért fontos, hogy ezt akár tapasztalatból vagy könyvből, de megismerjük, s miért lényeges, hogy tudjuk azt is, hogy mik búvnak meg a sziklák mögött?

- Meg vagyok győződve róla, ha ezeket az értékeket és azokat is, akik ezeket a fajokat leírták minnél jobban megismerik, annál jobban meg fogja becsülni, védeni - legyen az itt lakó vagy ide látogató, s nem utolsó sorban a természethez alakul ki kötődése.

- Ideális esetben lehet így lesz. Ez a természet azonban változáson megy keresztül azon itt élő emberek miatt, akiknek nem jelent értéket ez az örökség.

- Természetesen az ember befolyásolja legjobban a természetet. Erdők tűntek el a pásztorkodás, bányázat következtében is, a szocializmus ideje alatt lecsapolták a mocsaras területeket, tönkre tettek élőhelyeket. Jelenleg picit fellélegezhet a természet, de oda kell figyelni, különösen a karszton, hiszen az olyan, mint a szivacs, magába szedi a vizet, s ha szennyezik, akkor idő kérdése, hogy az ivóvízben mikor jelenik meg. Három éve még több tonnányi mérgező szennyezőanyagot távolítottunk el barlangokból a Szilicei-fennsíkról, amelyeket egyszerűen bedobáltak a zsombolyokba, barlangokba. Szorgalmas nevelő munkával kell rászedni az embereket, hogy milyen értékek vannak itt, s hogy vigyázni kell rá, akár azzal is, hogy a falu végén ne öntsük ki a szemetet.

- Miután felkutatták, s bemutatták ezeket az értékeket, most próbáljuk megismertetni is az emberekkel. Viszont a jelenlegi társadalmi összetétel nagy többsége nem olyan, akiket az érdekelne, hogy ezzel a természettel harmonikusan együtt kellene élni.

- Nyilvánvalóan úgy van, hogy minél jobb az anyagi jólélt, annál nagyobb a remény, hogy természetet is fogja védeni, hiszen éhes hassal nem lehet környezetvédelemmel törődni. Igen, hátrányban vagyunk, mert magas itt a szegény, iskolázatlan réteg, s ilyenkor szenved a természet. Nem kell messzire menni, hiába Nemzeti Park része a Sztracenai-hegység télen tüzifának irtják itt az erdőket. A jövőkép viszont olyan, hogy bízzunk benne, hogy ez az anyagi jólét növekedni fog. Rengeteg függ az iskoláktól is, ahol felhívhatják már gyermekkorában az ember figyelmét ezen értékekre, sajnos azonban ilyen téren nincs egy központi irányítás, pedig ez a jövő záloga természetvédelem szempontjából is, hogy hogy nevelik az ifjúságot.

- Az iskoláknak nagy lehetőséget jelentenek a tanösvények. Gömörben hol talunk ilyen helyeket, s terveznek-e újak kiépítését?

- Igen, a tanösvényeink, bemutatóhelyeink vannak, itt a dercsényi, murányi, gölnici, domicai tanösvény. Dolgozunk Európa Úniós projekteken, szeretnénk Szilicén, Beretkén, Tiszolc mellett az Ördög-völgyben befejezni a tanösvényeket, terveink közt szerepel a Gömör-Tornai karszt területén egy szerteágazó tanösvényt kiépíteni, mely elveztne  Szilicéről a Gyökerréti tóhoz, a Papverméhez, a Szilicei-jégbarlanghoz, a Kecsői karrokhoz, de kialakítanánk bemutatóhelyeket a Felfalusi- és a Harkács melletti Kőlyuk-barlangoknál. Tervek vannak, Európában a pénz is megvan, csak legyen meg a progamokhoz az önrész is.

- Mennyi természetvédő jut pl. Gömörre, akik próbálják segíteni ezt a munkát?

- Sajnos most nagyon kevés. Ez is az anyagi jóléttől függ. Az állam nagyon lezülött anyagilag, de nemcsak a krízisre kell gondolni. Az elmúlt választási időszakban a Környezetvédelmi Minisztérium irányítása nem jó kezekbe került. A Szlovák Nemzeti Párt emberei voltak ott, akik elképesztő korrupciót vittek véghez, a minisztériumot teljesen tönkretették, természetvédőkre már nem jutott pénz. Reméljük, hogy most ez a helyzet megváltozik, mert bizony az embereknek meg kell mondani, hogy mire kell vigyázni, s hogy kell gazdálkodni ezzel a természettel.

Kérdezett: Homoly Erzsó




Gaál Lajos a Gömörország természeti öröksége című könyv szerzője, a Szlovákiai Barlangok Igazgatóságának barlangkezelési osztályvezetőlye, természetvédelmi szakemberre a gyerekek figyelmét természeti kincseinkre irányítja