Július 12-én Apollo tiszteletére rendeztek ünnepi játékokat, amely a nők számára a már említett két ünnep betetőzése volt. Mint Varro írja, e játékokon az asszonyok bíborszegélyű tógát ölthettek, amely egyébként a magas rangú férfiak ünnepi ruhadarabja volt. Július 23-án a vizek urának, Neptunusnak áldoztak (Neptunalia), hogy megóvja a termést a szikkasztó nyári forróságtól, most, hogy a Nap elhagyván a „nedves” Rák jegyét és a „száraz” Oroszlánba lépett. Júliust ezért régen Oroszlán havának is nevezték. 23/24-n lép a Nap az Oroszlán jegyébe (a valóságban a Rák csillagképben jár ekkor). Közhasználatú magyar neve az Oroszlán hónap első dekádjának apostolszentje után Szent Jakab hava volt. A hónapot félmeztelen, nagy kalapú paraszt testesítette meg, amint épp sarlóját köszörüli, arat vele vagy kévét hord, netán a csűrben búzáját csépeli. Elvontabb allegóriája sárga ruhás, repülő ifjú, fején kalászkoszorúval. Jobbjában az Oroszlán jele, baljában kosár fügével, dinnyével és más gyümölcsökkel. Az oroszlánbőrös, buzogányos napisten, Héraklész/Hercules szintén a július megtestesítője volt. /Részlet Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium írásából/


Július 5.
204 éve született Teleki Blanka
Széki gróf Teleki Blanka a magyar nőnevelés egyik úttörője, a nők művelődési egyenjogúságának híve volt Hosszúfalván /ma Szecsele mellett/ született, 1862. október 23-án hunyt el Párizsban. Fiatal korában művészi pályára készült; Münchenben és Párizsban tanult festészetet, Budán Ferenczy Istvánnál szobrászatot. Nagynénje, Brunszvik Teréz hatására választotta a nőnevelést életcéljául. Nemzeti szellemű leánynevelési terveinek megvalósítására 1846-ban m. tanítási nyelvű leánynevelő intézetet állított fel Pesten. Ez volt az első középfokú leányiskola Magyarországon, amelyben az oktatás szaktanári rendszerrel indult meg jól képzett, haladó módszereket követő pedagógusokkal. A szabadságharc után menekülteket rejtegetett, külföldi forradalmi körökkel tartott kapcsolatot. Levelezését a bécsi rendőrség elfogta, a haditörvényszék 10 évi börtönre ítélte, amelyből ötöt Brünnben, Olmützben és Kufsteinban kitöltött. Kiszabadulása /1857/ után – betegen – Ausztriába, Németországba, végül Párizsba ment, ahol a menekültek ügyét karolta fel. A nőnevelés ügyével, a nők művelődési egyenjogúságának kérdésével foglalkozó cikkei a korabeli lapokban jelentek meg. Magyarországon 1952 óta köszöntik június első vasárnapján a pedagógusokat, ekkor adták át először a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. 2008-ban Teleki Blanka-díjat alapítottak, évente legfeljebb 100 pedagógus kaphatja meg.

Július 11.
121 éve halt meg Reviczky Gyula
Író, költő, aki a felvidéki Vitkócon született 1855. április 9. főnemesi család sarjaként, házasságon és örökségen kívüli gyermekként. Pozsonyban végezte a főgimnáziumot. Itt ismerkedett meg szerelmével, Lajkával, a kékruhás lánnyal, hozzá írta első szerelmi ciklusát. Édesapja halála után kiderült, hogy neve nincs törvényesítve, örökségét apja elpazarolta. Azért, hogy meg tudjon élni, tanítónak szegődött úri családokhoz, később újságírói állást kapott Budapesten. Jászai Marival a kor jeles színésznőjével tartott szerelmi viszonyt. Fordítással is foglalkozott, először ő fordította magyarra Baudelairet. A Petőfi Társaság tagja volt.  Hosszas betegeskedés után, tüdőbajban halt meg Budapesten, 1889. július 11. A magyar szimbolizmus, a modern irodalom korai előfutára volt, jelentőségét halála után ismerték fel.

Július 15.
79 éve indult el a „Justice for Hungary”
1931. július 16-án az Atlanti-óceán átrepülése után a Felcsút –Újbarokk – Bodmér falvak közötti mezőn szállt le Endresz György pilóta, repülőoktató, * Perjámos,-†Róma,1932. és Magyar Sándor navigátor, pilóta, *Szekszárd 1898. -†1981.?  Az 1931-es magyar óceánrepülés egyik kezdeményezője által repült „Igazságot Magyarországnak” nevű Locheed Sirius repülőgéppel, amellyel július 15-én felszállva az újfunlandi (Kanada) Harbour Grace-ből a világon 15-ként 26 óra 20 perc alatt átrepülték az óceánt. A repülés megvalósítását Lord Rothermere tízezer dollárja és az amerikai magyarok adományai tették lehetővé. 
 

Július 16.
90 éve hunyt el Benczúr Gyula
A festő, a 19. századi magyar akadémikus történeti festészet egyik jelentős alakja, az MTA t. tagja (1910). Kassán folytatott középiskolai tanulmányok mellett egyidejűleg festeni és rajzolni is tanult a Klimkovits testvérek magániskolájában. 1861-től Piloty növendéke volt. A Hunyadi László búcsúja c. történeti festményével 1866-ban nagy sikert aratott Pesten. Ábrázolókészségét, technikai tudását tanúsította 1869-ben készült II. Rákóczi Ferenc elfogatása c. műve is. Egyidejűleg több arcképet is készített Etelka nővéréről és Benczúr Gézáról. Olaszországi tanulmányútjának hatását tükrözi a Vajk megkeresztelése (/875/ c. műve. 1873-ban Münchenben feleségül vette Gabriel Max müncheni festő nővérét, Linát. 1876-ban a müncheni Képzőművészeti Akadémia tanára lett. 1883-ban hazatért, s haláláig a mesteriskola igazgatójaként mint korának hivatalosan elismert művésze működött, akit megrendelésekkel, művészeti és közéleti kitüntetésekkel halmoztak el. A millenniumra 1896-ban festette meg a Budavár visszavétele c. művét. Halála után Dolányt /Nógrád megye/ Benczúrfalvának nevezték el. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, valamint több vidéki és külföldi múzeum őrzi.

Július 17.
85 éve született Nagy László
Felsőiszkázon született paraszti család gyermekeként. Tízéves korában súlyos betegség támadta meg a lábát, élete végéig járógépet használt.  Három alkalommal tüntették ki József Attila-díjjal /1950, 1953, 1955/, 1966-ban Kossuth-díjat kapott, műfordítói munkásságáért Botev-díjjal jutalmazták (1976). 1968-ban megkapta a Sztrugai Nemzetközi Költőfesztivál aranykoszorúját. Gyermekkori élménye a zárt paraszti világ szokásrendje, természet és ember bensőséges kapcsolata, a pogány kori elemeket is megőrző népi kultúra, az élet minden mozzanatát a természet és közösség rendjének alárendelő szemlélet. Hatott rá a keresztény kultúra, a katolikus liturgia. A paraszti világ közvetlen szemléleti elemeit korai verseiben mitologikus vonásokkal, népi babonákkal, keresztény és folklórmotívumokkal társította. A bolgár költészet szakavatott fordítója. A politikailag megcsalatott költő humánus magatartása alakította ki a dalformából az epikus számvetés és a képi megjelenítés egyesítésével sajátos mitologikus hosszú-énekeit. Illúziók nélkül alakul ki látomásos-metafizikus dalaiban a remény a cselekvés erejében vagy az emberi értékek pusztulása. 53 évesen hunyt el Budapesten. Kötetei: 1949 Tűnj el fájás , 1951 A tüzér és a rozs , 1953 Gyöngyszoknya , 1954 A nap jegyese, 1954 Havon delelő szivárvány, 1956 A vasárnap gyönyöre, 1956 Rege a tűzről és a jácintról, 1957 Deres majális, 1965 Himnusz minden időben, 1966 Arccal a tengernek, 1973 Versben bujdosó, 1978 Jönnek a harangok értem.

Július 18.
121 éve született Nyírő József
Az író Székelyzsomboron született, a gyulafehérvári papnevelő intézetben, majd a bécsi Pazmaneumban végzett tanulmányai után 1912-ben szentelték pappá. 1919-ben az egyházi rendből kilépett. Előbb molnár, majd 1920-tól a Keleti Újság c. kolozsvári lap belső munkatársa. 1931-ben kilépett az újságtól s visszavonult gazdálkodni Alsórákos községbe. 1938-ban visszatért az újságíráshoz s elvállalta a Keleti Újság szerkesztését. 1941-ben Budapestre költözött s a Magyar Erő c. lap szerkesztője lett. Tagja volt a soproni hungarista parlamentnek. 1945-ben Németországba menekült, majd Madridba került, ahol ismét katolikus pap lett. Alapító elnöke volt a clevelandi Kossuth Lajos emigráns könyvkiadó vállalatnak. 1924-ben tűnt fel Jézusfaragó ember c. novelláskötetével, majd később a Kopjafák c. elbeszéléseivel a magyar próza nagy ígéretének mutatkozott. A székelység sorsáról szóló írásaival nagy közönségsikert aratott. 1940-ben Corvin koszorút kapott.

Július 19.
131 éve született Móra Ferenc
Az író, újságíró, muzeológus és régész Kiskunfélegyházán született szegényparaszt családban. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, s közben a Magyarország című lap korektora volt. A század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913 és 1919 közt főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos, magyaros stílus jellemzi. 1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom című gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták, a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették /Csilicsali Csalavári Csalavér, Kincskereső kisködmön, Dióbél királyfi/. Meleg barátság fűzte Juhász Gyulához. Művei több idegen nyelven is olvashatók. Móra Ferenc munkássága történettudományi szempontból is jelentős: 1907 és 1914 között Csókán európai hírű kőkori telepet tárt fel, és a római kort kivéve Szeged környékén számos korszakból származó értékes leleteket hozott felszínre.

Július 19.
110 éve született Reményik Zsigmond
Az író Dromándon született, vidéki nemescsaládból származott. A nagyváradi jogakadémián tanult. Abbahagyva jogi tanulmányait 1920-ban Dél-Amerikába utazott, ahol hat évet töltött nehéz s kalandos körülmények között. Hazatérése után kapcsolódott be az irodalmi életbe; első írásait A Hét, a Ma és a Nyugat közölte. 1932-ben adta ki az Apocalipsis Humana sorozatban első regényét, a Bolhacirkuszt. A Szép Szónak mindvégig munkatársa, majd egyik szerkesztője volt. 1939-ben kivándorolt az USA-ba, de 1941-ben hazatért. 1945 után írta az Apocalipsis Humana regénysorozat nagy részét; ezekben a század első negyede széthulló úri társadalmának életét, a vidéki kúriák süllyedő világát ábrázolta éles szatírával és erős kritikai hajlammal.

Július 22.
43 éve hunyt el Kassák Lajos
A költő, író és festő, a magyar avantgarde művészeti irányzatok vezéralakja 1887. március 20-án született Érsekújvárott. Simon Jolánt, a háromgyerekes munkásasszonyt vette feleségül, aki egyúttal a korszak jelentős előadóművésze is. 1919-ben beigazolódni látszik a messianisztikus forradalomvárás. Nyáron azonban már éles polémia bontakozik ki Kassák és Kun Béla között. Kun Béla a művészet pártos, napi szintűen elkötelezett voltát kéri számon az íróktól, Kassák a művészet öntörvényűsége mellett száll síkra. Kassák lapját betiltják, s a megélt élmények egy életre eltávolítják Kassákot a bolsevik típusú baloldaltól, s a hivatalos baloldallal nem is találja meg a hangot. 1919 végén Bécsbe emigrál. 1926-ig ott él, majd hazatér. Az avantgárd terjesztése tölti ki életét. Simon Jolán halála után /1938/ feleségül veszi Kárpáti Klárát. 1945 után az elsők között kap Kossuth-díjat, a fordulat évét követően azonban elhallgattatják. A hatvanas évek elejétől kapcsolódhat be a művészeti életbe. Újrafelfedezését nemzetközi szinten is párizsi kiállításának köszönheti. Kassák a századforduló magyar társadalmának mélyéről jött, s kezdő íróként a Népszava költőinek vonzáskörébe került.

Július 23. és július 5.
140 éve született és 60 éve hunyt el Cholnoky Jenő
A földrajztudomány egyik legkiválóbb alakja Veszprémben született. 1894-től a tudományegyetem földrajzi intézetében dolgozott Lóczy Lajos mellett. Részt vett a Balaton kutatásában. A Balaton tudományos eredményei c. könyvnek A Balaton limnológiája, a Balaton színtüneményei, A Balaton jege, A Balaton hidrográfiája c. részeit írta. Ekkor mérik fel a tihanyi félsziget tavi ingadozását is, ez a tudományos pályájának az indulása. Az igazi sikert és a nemzetközi elismerést az 1896-98-ig tartó kínai kutatóút hozta meg számára. Kínában és Mandzsúriában hidrográfiai és geográfiai kutatásokat folytatott. Tapasztalatait A Sárkányok országából c. munkájában tette közzé. Hazatérése után a földtani Társaságnál és a Földrajzi Társaságnál töltött be vezető tisztségeket. Sokoldalú tudományos munkássága során vizsgálta a hegységek szerkezetét, a felszíni formák keletkezését, a tavak vízállásának változásait, a karszt-jelenségeket. Eredményesen foglalkozott emberföldrajzzal, az öntözések jelentőségével az emberi kultúra fejlődése szempontjából. Jelentősek morfológiai eredményei, a folyók szakaszjellegéről, a futóhomok mozgástörvényeiről, az európai monszun-jelenségről szóló tanulmányai. Színesen, közérthetően beszélt tudományos kérdésekről ismeretterjesztő előadásain. Igen nagy publicisztikai munkásságot is kifejtett. Népszerű tudományos műveivel nagy tömegek érdeklődését keltette fel a földrajz és a természettudományok iránt. Több évtizedes munkásságával egyik legnagyobb földrajztudósunkként, s természettudományos ismeretterjesztőként tarthatjuk számon.

Július 24.
306 éve hunyt el Gyöngyösi István
A költő, ügyvéd gazdag eperjesi prókátor fia. A sárospataki kollégiumban klasszikus irodalmi műveltségre tett szert. 1653-tól gömöri táblabíró, 1663-tól Wesselényi Ferenc nádor titkára. A Wesselényi-féle összeesküvés leleplezésekor ő is fogságba került, de Szelepcsényi György esztergomi érsek segítségével hamarosan kiszabadult. Feltehetően ekkor katolizált. Ügyvédként Zrínyi Ilona, Koháry István és Balassi Bálint gróf szolgálatában állt. 1681-ben és 1687-ben Gömör vm. Ogy.-i követének választotta, 1686-tól 1693-ig és 1700-tól ismét alispán. 1683-ban Thököly Imre oldalán állt, Thököly bukása után Habsburg-párti. A Rákóczi-szabadságharc kitörése után II. Rákóczi Ferencet támogatta. Lírai betétekkel ékesített elbeszélő költeményeiben többnyire előkelő főúri házasságok történetét énekelte meg saját társadalmi osztályára: a köznemességre jellemző, politikailag ingadozó, megalkuvó szemlélettel, de korának eleven leírásával. Az akkori időkben sikeres, a nemesség körében igen népszerű barokk költő volt. Csetneken van eltemetve.

Július 25.
192 éve hunyt el Dugonics András
1740-ben született Szegeden, dalmát kereskedő-iparos családból, ő maga azonban már nagy öntudattal vallotta magát magyarnak. Szegeden kezdte meg iskolai tanulmányait, itt lépett be a piarista rendbe 1756-ban. Próbaéveit Nyitrán, Nagykárolyban, Szegeden töltötte. Felszentelése után először a váci piarista gimnáziumba került tanárnak; tanított Erdélyben /Medgyesen/, majd később Nyitrán. 1774-ben pályázat útján elnyerte a nagyszombati egyetemen a matematikai tanszéket. 1777-ben, az egyetem Budára költözésekor ő is a fővárosba költözött. 1788-ban megjelent Etelka című regénye híressé tette nevét; darabjait sikerrel játszotta az első magyar színtársulat. Megismerkedett Kazinczyval és Csokonaival, aki verssel köszöntötte a nagy tiszteletben álló szerzőt. 1801-ben Révaival együtt pályázott az egyetem magyar tanszékére, de sikertelenül. 1808-ban vonult nyugalomba és Szegeden élt 1818-ban bekövetkezett haláláig.

Július 30.
142 éve hunyt el Tompa Mihály
A költő, a népi-nemzeti irányzat egyik legjelentősebb képviselője Rimaszombatban született. Apja csizmadia volt, anyja lánykorában cseléd. Apja szüleinél nevelkedett Igriciben /Borsod vm./. 1832 őszén került a sárospataki kollégiumba, ahol mint szolgadiák tanult. 1838-tól 1844-ig végezte felsőbb tanulmányait: bölcsészetet, jogot és teológiát. 1844 – 1845-ben a Péchy fiúk nevelője Eperjesen. Ebben az időben ismerkedett meg Petőfivel. Hatására fokozott érdeklődéssel fordult a népköltészet felé. Barátságukról néhány költeményük is tanúskodik.  Petőfi felvette az általa szervezett „Tízek Társaságá”-nak tagjai közé. Petőfivel való barátsága azonban 1848-ban megszakadt. Pesten jogot hallgatott, de nem akart prókátor lenni. Szülőföldjének egyik kis faluja, Beje meghívta papnak. Miskolcon letette a papi vizsgát és szeptember végén elfoglalta a bejei papságot. Az irodalomban ekkor már neve volt. Népregék és mondák c. verseskötete (1846) jelentős sikert aratott. 1847-ben a Kisfaludy Társaság tagjául választotta. Lelkesen szolgálta a forradalom és a szabadságharc ügyét. 1848 őszén a Gömör vm.-i nemzetőrökkel együtt vonult be, s mint tábori pap részt vett a schwechati ütközetben. 1849. ápr. közepén Bejéről Kelemérre ment papnak. Május elsején Soldos Emíliát, egy Gömör vm.-i birtokos lányát vette feleségül Runyán. Ezután megszólalt költészetében a családi élet örömeinek és gondjainak sokféle változata: az édes otthon dicsérete, vegyülve a gyász sirámaival, minthogy egymás után /1850 és 1857/ elvesztette két kisfiát (Fiam születésekor, Pünköst reggelén, Itthon vagyok…, Nyári estén, Ha…, Utolsó verseim). 1851. szeptembertől haláláig Hanva község lelkipásztora. A szabadságharc bukása után eleinte nyíltan fejezte ki a nemzeti fájdalmat /A gólyához, Pusztán, Levél egy kibujdosott barátom után), de amikor A gólyához c. verse miatt a kassai haditörvényszék elé idézték és falujába internálták, kéziratait elkobozták, az önkény s a cenzúra nyomása arra késztette, hogy képes beszédben, allegóriákban, rejtett értelmű költeményekben szóljon nemzetéhez (A madár fiaihoz, Télben, Új Simeon, A sebzett szarvas, Ikarus stb./. Arany Jánoshoz élete végéig meleg barátság fűzte. Utolsó évei – félig már élőhalottan – folytonos panaszok közt teltek; a halálra való készülődéssel és öngyilkossági tervekkel. Pár hónappal halála előtt az MTA nagydíjjal jutalmazta költői munkásságát.


Források: Magyar Életrajzi Lexikon, Kulturális Enciklopédia