„Ilyenkor már lassan elcsendesednek az erdők. Üresek a fészkek, lehulltak a virágok, és az erdei tisztások fűerdejét is tarlóra vágta a szisszenő kasza. Hallgatóznak ilyenkor és susognak az erdők; ha vihar van, érett hangon szólnak, és a reggel párájában megfakul a nyár ezerszínű rokolyája. És a madarak is másként szólnak. A sárgarigó fuvolája most már az érett barackot dicséri, a cinkék cserregése a hernyóknak szól, a varjak némán lesik a szöcskét a boglyák puha tetejéről, de a szerelemről és a fészekről már nem dalol egyik sem. A letakarított búzamezőkön pedig elgondolkozva dől a kereszteknek az öregedő nyár. Az érkező augusztus tikkadtságában útrakészülés van, és mégis akad az erdő lakói közül, amelyeknek (az őzeknek) most kezdődik a nász.“ - részlet Fekete István Rózsakunyhó című művéből.

Augusztus 1. - 106 éve született Bálint Sándor
A néprajzkutató és művészettörténész Szegeden született 1904-ben. A „legszögedibb szögedi”-nek is nevezik, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja volt, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő. Fő kutatási területei az Alföld néprajza, vallási néphagyományok és Szeged néprajza voltak. Budapesten 1980. május 10-én hunyt el.

Augusztus 1. - 118 éve hunyt el Arany László
Arany János fia 1844. március 24-én született Nagyszalontán. Apja nyomdokaiba lépett, s egyben népmesegyűjtő is volt. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”, melyet a legjobb magyar verses regénynek tartanak, melynek hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotott egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pálurat. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése.

Augusztus 3. – 147 éve született Gárdonyi Géza
Eredetileg Ziegler Géza néven született (Gárdony)Agárdpusztán. író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Augusztus 4. - 69 éve hunyt el Babits Mihály
A költő, író, irodalomtörténész, műfordító Szekszárdon született. A 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Költészete évtizedeken át a magyar líra élvonalában állt. Értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemzi. Korai éveiben a személytelen líra meghonosítására törekedett, erkölcsi felelősségtudattól áthatott, személyes arculata - erős érzelmi hatás egyidejű megjelenésével - inkább csak a háborús évektől jellemzi lírájának egy részét. Legértékesebb prózai műve a Halálfiai című családregény. Eltérő korokból, s több nyelvből való fordításai - melyek alkalmanként az önkényességnek, illetve az önálló alkotásnak is teret adnak - líraiakon kívül drámai műveket is magukba foglalnak; kiemelkedő alkotása Dante: Isteni színjátékának tolmácsolása és az Amor Sanctus.

Augusztus 7. - 450 éve született  aug. 21. - én 396 éve hunyt el Báthory Erzsébet
A grófné a történelmi Báthory család szülötte. A család a sváb származású Gutkeled nemzetségből ered. Báthory Erzsébet alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Habár a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre, a történetek még mindig negatív színben tüntetik fel alakját. Báthory Erzsébet az ecsedi kastélyában töltötte gyermekkorát. Nádasdy Ferenc gróffal tizenegy éves korában jegyezték el, 1575-ben lépnek frigyre. Nádasdy gróf feleségének a csejtei kastélyt és a körülötte lévő 12 falut adta nászajándékba, amelyek Pöstyén közelében terülnek el. Miközben Nádasdyt– akit kegyetlensége és bátorsága miatt „Fekete Bégként” is emlegettek – a török ellen vívott csatározások kötötték le, Erzsébet sokat tartózkodott egyedül, magányos és zárkózott volt. A házasságból hat gyermek született. Férje halála után özvegyen élt, a csejtei várban tartották fogva befalazva. Perre és ítéletre nem került sor. Erzsébet itt halt meg 54 évesen, elborult elmével. Alakja és homolyás története több írót megihletett. A véres történetek alapját egy jezsuita pap által papírra vetett – nem túl hiteles - írás alkotja, mely Báthory Erzsébet halála után 150 évvel kelt.

Augusztus 7. - 100 éve született Lengyel Dénes
Az író, irodalomtörténész, pedagógus Kisbacon született, anyai ágon Benedek Elek unokája volt. Latin-francia szakon szerzett tanári diplomát, középiskolai tanár volt Budapesten (1935-52); majd a Központi Pedagógiai Továbbképző Intézet m. tanszékének vezetője (1952-61), s a Petőfi Irodalmi Múzeum helyettes igazgatója nyugdíjazásáig (1970). Pedagógiai tárgyú írásaiban az irodalomtanítás módszertani kérdéseivel foglalkozott. Szerkesztette a Nagy Magyar Költők c. sorozatot, népszerűsítette a 19. sz. nagy alkotóit. Élete utolsó szakaszában intenzíven foglalkozott a magyar mondavilággal.

Augusztus 8. - 220 éve született , aug. 24. - 172 éve hunyt el Kölcsey Ferenc
A magyar költő, politikus és nyelvújító Sződemeteren született 1790-ben. Ritka tehetsége szembetűnőleg tizenhat éves korában jelentkezett, amikor élénk buzgósággal enciklopédiai tanulmányokat folytatott és társaival, kik között volt az utóbb ismeretessé lett Kállay Ferenc is, együtt tanult, olvasott és eszméket cserélt. Ekkor kezdett verseket írni, de első dolgozatait megsemmisítette. 1805-ben a Csokonai temetésén ismerkedett meg Kazinczyval, aki később oktatója s vezérlője lett az ifjúnak, ki szintén egyedüli védője, tisztelője volt az újító Kazinczynak Debrecenben. Tanulmányai mellett, Kazinczy buzdítására, kivonatokat írt és némely tárgyat ki is dolgozott; így Verbőczy életét, egy értekezést a poesisról (1808) és jegyzeteket az ión iskoláról...  Egyedül az irodalom lelkesítette; lemondott a hivatalbeli s tanári pályáról, és Álmosdra (Biharm.) vonult, ahol kis birtokán gazdálkodva egyedül tanulmányainak élt. Ezek mellett öccseinek gondozása is elfoglalta; majd szerelme tette szívbeteggé, melyből kora lemondással gyógyult ki. 1815-ben testvéreivel megosztozván Csekére (Szatmárm.) költözött. Itt is a gazdaságnak, tanulmányainak és az irodalomnak élt. Levelezett Kazinczyval, Döbrenteyvel és kétszer utazott Péczélre Szemeréhez, 1814-ben Kazinczyval, és 1815-ben is a nyárnak egy részét ott töltötte. Figyelmet keltett a Mondolatra való Felelet, melyet Szemerével együtt dolgozott ki (1815). K. ezzel állást foglalt a nyelvújítás mellett és előmozdította sikereit. Véleményét akkor hallatlan szigorúsággal mondta ki, ezért fel is zúdította maga ellen a közvéleményt és az írókat. Ekkor személyes baráti viszonyra lépett Kisfaludy Károllyal és az Aurora-körrel is; különösen Bártfay, Helmeczy, Toldy, Bajza, Vörösmarty s Fenyéryvel haláláig őszinte szeretet fűzte össze.1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország Nemzeti Himnuzsa lett. E napot 1989 óta a Magyar Kultúra Napjaként ünnepeljük. A mű eredeti kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi. Pesten tartózkodása alatt Szemere Pállal 1826-ban megindította az Élet és Literatura c. folyóiratot. 1832-ben megyei főjegyzővé, azon év nov. 6. pedig országgyűlési követté választották. Pozsonyban decz. 19-én foglalta el helyét és a négy kerületi jegyzők egyikévé választatott; számos felirat (latinul) és izenet (magyarul) az ő tollából került ki. Mint szónok a magyar nyelv ügyében tartott beszéddel tünt ki először és nem sokára jeles beszédeivel országos hírűvé vált. A parlamenti szónoklatot ő emelte irodalmi s művészi színvonalra; tőle tanulták ezt el a 30-as és 40-es évek szónokai: Deák, Kossuth, Eötvös és Szemere Bertalan. Mint politikus a reformok híve volt; küzdött Erdély és a részek visszacsatolásáért, az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerű átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért. Követi pályája 1834-ben véget ért, mikor megyéjében a maradiak kerültek felszínre. Búcsú beszédével Pozsonyban 1835. febr. 9. annyira meghatotta a rendeket, hogy az országgyűlés e beszéd után az napra felfüggesztette az ülést és Kossuth e napról gyászkeretben küldte szét Országgyűlési Tudósításait. Hazatérte után ismét sikerült neki többséget biztosítani megyéjében a szabadelvű eszméknek. Az akadémiában emlékbeszédeivel, költői dolgozataival, kritikáival újra magára ragadta a közfigyelmet és ezután kizárólag az irodalomnak élt. 1836. nov. 12. a Kisfaludy-Társaság alapító-tagja lett. Utolsó nagy műve, Wesselényi védelme, melyet barátja hűtlenségi pörében készített, e nagyszabású, valóban klasszikus politikai vádirat, kimerítette erejét, bélgyulladásba esett és 1838. aug. 24. Csekén (Szatmár m.) meghalt.

Augusztus 9. - 97 éve hunyt el Szinnyei József
A bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész Komárom szülötte. Legfontosabb műve a Magyar írók élete és munkái, amely közel 30 000 író részletes életrajzát, illetve kiadott műveit tartalmazza, s ma is nagyon fontos forrásmunka. 1992-ben megalapították a róla elnevezett Szinnyei József-díjat. Ez azoknak a könyvtárosoknak adományozható, akik hosszabb időn át kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, és tevékenységükkel, kezdeményezéseikkel szakterületek fejlődését segítik elő. A kitüntetett adományozást igazoló okiratot és bronz érmet kap. Az érem Szilágyi Bernadett szobrászművész alkotása, egyoldalas, Szinnyei József domború arcképét ábrázolja, és SZINNYEI JÓZSEF-DÍJ felirattal van ellátva. Nevét viseli a komáromi járási könyvtár, de utcát is elneveztek róla szülővárosában.

Augusztus 12. - 86 éve hunyt el Bródy Sándor
Az író, drámaíró és publicista hatással volt többek között Adyra, Móriczra, Krúdyra, Szomory Dezsőre, Molnár Ferencre is. Klasszikus alkotásai közé tartozik, többek között a Hófehérke című regénye, mely a Jókai-típusú romantikát idézi, valamint az Ezüst kecske és A nap lovagja című realista regények is. A Dada az egyik legjobb drámája, amiben a paraszti világot mutatja be a maga igazi nyomorúságában, ítéletet mondva a polgári világ fölött. A tanítónőhöz két befejezést írt. Az egyik szerencsés, boldog kimenetelű (ezt a polgári közönségnek szánta), a másik szomorú, tragikus. A medikus című dráma bírálóan realista , azonban a harmadik felvonás két boldog házassággal végződik. Ezek szintén jó drámák, mert nemzedékeket tanítottak meg színjátékot írni. Egerben, szülővárosában könyvtárat neveztek el róla.

Augusztus 15. - 972 éve hunyt el Szent István király
Az első magyar király a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot, és az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Ő szervezte meg a magyar keresztény egyházat, nevéhez fűződik a tudományosság magyarországi kezdete is. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápai engedélyével, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében I. István király ezüstládába zárt ereklyéit a székesfehérvári Bazilikában oltárra emelték, ami I. István király szentté avatását jelentette. Ezután "a felszentelés ünnepségének befejeztével a szent testet az egyház közepén (in medio domus) fehér márvány szarkofágban helyezték el". Ezzel ő lett az első magyar katolikus szent és egyben szent király.

Augusztus 17. -  190 éve született Noszlopy Gáspár
A honvédőrnagy, kormánybiztos az 1848-49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja. 1850-ben a császári hatóságok elfogták, de még az ítélethozatal előtt sikerült megszöknie. Kapcsolatba került a Makk József és Jubál Károly vezetése alatt álló illegális szervezkedéssel. 1851 nyarán, mikor az osztrák rendőrség megkezdte a mozgalom felszámolását, Kecskemét környékén egy gerillacsapatot szervezett, és a városon átutazó I. Ferenc József elfogását tervezte. Tervének felfedése után ismét a Bakonyba menekült és újra egy szabadcsapatot szervezett. Gindly Antal császárhű földbirtokostól akart csapata további működéséhez pénzt szerezni, de Gindly ellenszegült, és erre a csapat egyik tagja lelőtte. A nagy erőkkel megindított nyomozás során a csoport valamennyi tagját letartóztatták. Noszlopy Gáspárt 1852. november 16-án fogták el, Bécsben kötél általi halálra ítélték és a következő év tavaszán Jubál Károllyal és Sárközy Aurél földbirtokossal együtt a pesti Újépület udvarán kivégezték.

Augusztus 17. - 87 éve hunyt el Benedek Elek
Az újságíró, író, „a nagy mesemondó” Kisbacon hunyt el. 1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. 1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kis Könyvtár néven, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1921-ben hazatért a trianoni diktátum által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, s Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

Augusztus 21. - 100 éve hunyt el Székely Bertalan
A festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője Mátyusföldön hunyt el. Művészetelméleti, pedagógiai munkái gazdag kéziratos hagyatékának gerincét alkotják.” Elhunyta után Szadán, ahol a nyarakat töltötte, emlékmúzeuma nyílt.

Augusztus 25. - 70 éve hunyt el Pethő Sándor
A magyar publicista, történész autóbalesetben hunyt el. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott, Nápolyban és Halléban végezte. 1909-től 1918-ig a budapesti VIII. kerületi állami főgimnázium történelemtanára volt, aztán kizárólag irodalmi és újságírói tevékenységet folytatott. 1912-ben szerkesztette az Élet című folyóiratot. 1918-ban egyik alapító tagja volt a Magyar Területvédő Ligának. A Magyarság című napilapnak előbb munkatársa, majd 1934-1938 között főszerkesztője volt. 1938-ban Hegedűs Gyulával alapítója és főszerkesztője lett a Magyar Nemzet című napilapnak.

Augusztus 30. - 120 éve született Reményik Sándor
A Kolozsvárott született költő a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. Reményik Sándort a személyes és történelmi szenvedésekben megtisztuló, példaértékű életéért, és az ebből az erőből kincsekként születő verseiért tisztelték kortársai. Formai szempontból voltak nála nagyobb mesterei is a verselésnek a magyar lírában, de kevesen voltak, akik ennyire természetes hangon tudtak volna annyi értékes gondolatot és nemes érzelmet közvetíteni, mint ő.