Szőny ősi település, közvetlenül a Duna mellett. Éltek itt kelták, később a rómaiak jelentős várossá fejlesztették. Már az 1800-as évek végén végzett ásatások alkalmával értékes római leleteket találtak. Napjainkban is minden évben végeznek ásatásokat. Az ásatások európai hírűvé tették a falut már korán. A történetírók a rómaiak Brigetió nevű városával azonosítják és úgy hírlik, hogy itt halt meg 375-ben Valentinianus római császár. A települést oklevelekben először 1249-ben említik „Sceun” elnevezéssel, amikor az esztergomi érsek birtoka volt és elcserélte IV. Bélával egy másik faluért. IV. László korában „Terra Sceun”, majd 1387-ben újra a prímás birtokába kerülve Zywn, Zyun néven szerepel. 1422-ben Oppidium Zewnként szerepel, ekkor vámjával és révjével a komáromi várhoz tartozott. A mohácsi csata után az egész környékkel együtt elpusztult. 1627-ben itt kötötték meg II. Ferdinánd és a török szultán nevében a szőnyi békét. Ifjabb gróf Zichy István birtokába került 1670 körül. Zichytől a klosterneuburgi kanonokrend vette meg 1847-ben Szőny határának egyik felét. A megmaradt birtokrész 1894-ben került báró Solmosy birtokába, akitől leánya, gróf Gyürky Viktorné örökölte.




A szabadságharc alatt sokat szenvedett a község lakossága, mert itt több kisebb-nagyobb ütközet volt. Komárom ostromakor több ágyúgolyó idehullott, amelyek közül néhány látható a katolikus templom falában. 1876-ban hatalmas árvíz pusztított, a lakosság katasztrófa helyzetbe került: több ház összedőlt és a lakosság minden vagyonában kár keletkezett.
Szőny a gesztesi járás települése volt és hozzátartozott: Almásfüzitő, Bélapuszta, Hathalom, Nagyharkály, Pörjéspuszta és az Újszállás-puszták. Az 1900-as évek első évtizedében alakult az akkor Szőnyhöz tartozó Almásfüzitőn a Vacuum Oil Company Rt. Ásványolaj finomító gyára és 1934-ben az Agrárexport kft. Kender és Lenszövőgyára.
Szőnyt 1977-ben Komáromhoz csatolták. Így, ez az idők folyamán területileg leszűkült ősi település jelenleg közigazgatásilag is a megközelitőleg 20.000 lélekszámú Komárom kertvárosa. A Duna Magyarországi szakaszának ezen a részén több, az 1940-es évek második felében Cseszlovákiából, a Benes dekrétumok miatt elüldözött család, illetve azok leszármazottai is élnek. Közúti és vasúti híd köti össze a mai Szlovákiához tartozó Komárommal. A Duna szeli ketté a két Komáromot úgy, mint Pestet és Budát, de Komáromban határfolyó is egyben a Duna.