|
|
Üdvözöljük a Szózat oldalán!
A folyóirat webes változata megjelenik minden hónap 4-én. A letölthető formátum az archívumból érhető el.
|
| Tartalom |
Friedrich Klára : Isten saját bora....
Gondolatok, melyek Szőke István Atilla új kötetének hatására születtek
 A magyarok között van a legtöbb költő, író, feltaláló...Járva a Kárpát-Hazát, sokan adják kezembe kicsit szégyenlősen, magyar szerénységgel verseskötetüket, saját kis pénzből, sok lemondással teremtve meg a kiadás lehetőségét. A kötetekért nem kapnak Kossuth díjat, sem a legmagasabb román irodalmi kitüntetést (ezt idén Esterházy Péter Kossuth díjas író kapta egyébként).
S micsoda kincsek vannak e kötetekben, írógépen pötyögtetett sorokban, micsoda dobogásai az ezer év óta föld alá taposott, kifosztott, vagy saját földjéről elűzött magyar szívnek! Gondolok itt többek között a rugonfalvi Bokor Imrére, vagy a csonkaországi Szakáli Annára, Czeglédi Gizellára, Huszár Máriára, aki a rádi rovásírásos helységnévtábla felállítását javasolta.
Szőke István Atillát sem a hatalom jól fizetett, de ebszíjon tartott ítészei emelték az ismertség és elismertség talapzatára, hanem magyar olvasói. Szilárd talapzat ez, az ősi összetartozás felismerésének talapzata. Mert mi már akkor is itt voltunk, amikor Isten „Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtetett". Ezekből a nektárcseppekből kínálta meg a Jó Isten a költőt, ezekből született az Isten saját bora című verseskötet.
Számomra különösen kedvesek a Két vándor, a Magyar betűk fehér papíron és a Nyirő József örök útja című költemények. Nyirő Józsefet már a Napsóvárgó csönd című kötetben is megénekelte. Bizony fel kell hívnunk rá a figyelmet, mert pontos leírását adja az idegen térhódítás módszereinek, különösen a Néma küzdelem című könyvében. Néhány hete a világhálón körlevélben kaptam az értesítést, hogy egy fiatalember rendezvényközpontot nyit, melyben az érdeklődők a magyar történelmet is megismerhetik, neves előadóktól. A rendezvényközpont elnevezésének azonban semmi köze nem volt a magyar történelemhez. Udvarias levélben javasoltam a fiatalembernek Nyirő József nevét, de válaszra sem méltatott.
Pedig, ahogy Szőke István Atilla írja:
„Nyirő József örök útja
Soha-soha nem ér véget,
valamit az őstudásból,
a lelkünkbe beleéget...”
Meglepő vers a Válaszféle (József Attila: Tiszta szívvel című versére), mely két változatban is jelen van a kötetben. Lehet egyet érteni vagy egyet nem érteni ezzel a 85 évvel később született válasszal, de gondolkodás nélkül továbblapozni nem lehet. Talán ha József Attila is megéri a bölcsesség életkorát, ő is enyhített volna saját, elkeseredés szülte nyers sorain.
István a jó bor dicséretét több versben is dalolja. Mint ozorai szőlősgazda unokája egyet értek, de tartsuk szem előtt a bölcs mondást: „Az első pohárnál az ember bort iszik, a második pohárnál a bor bort iszik, a harmadik pohárnál a bor embert iszik".
Ha majd itt lesz a Karácsony, ne felejtsük el levenni a polcról a kötetet és újból elolvasni a Földre szállt az égi lélek című verset, a „karácsonyi-kerecsenyi" dalt.
A kötet a Koronás Kerecsen Kiadónál jelent meg, a jelképekkel teli borítón is érdemes elmerengeni, Barcsik Géza munkája.
Jó szívvel ajánlom rovásíróknak is, átírási gyakorlathoz. Felnőtt rovásíró hallgatóim mindig örülnek, ha Szőke István Atilla vers a házi vagy vizsgafeladat. |
|
| Szózat |
|
| Statisztikák |
Tartalom
4
Oldalak
1474
Kategóriák
10
Tagok
40
Új tagok
taktam
Partnerek
3
|
|
