November 21.- Mária bemutatása, az Érdy-kódexben „Asszonyunk Máriának templomban jelentése” az év utolsó előtti Mária ünnepe, liturgikus nevén »praesentatio Beatae Mariae Virginis«. A Pray-kódex már 1200 táján ünnepli, ugyanakkor Itáliában csak 1371 táján tűnt fel, majd V. Sixtus pápa is megerősítette (1585).
Óh, ha megtekéntjök szerelmes atyámfiai – írja az Érdy-kódex – ez mai szent innepnek méltóságát, bizonyával nem alábbvaló asszonyunk Máriának az egyéb ünnepénél. Mert ez mai napon jelenteték meg elészer ez világnak az ő szentséges volta, mikoron az ő szent szülei felvivék az Úristennek templomában. Ki jövendő vala, hogy az felséges teremtő Úristen fiának temploma lenne.
Ezt a napot Nagyszombat fogadalmi ünnepként üli meg, amelyre régebben vigíliaböjttel, virrasztással is készült. Ilyenkor a város hívő tót népe emlékezik az 1709-ik évi pestisre, amikor a Szent Miklós-templom Szűz Mária-képe könnyezett és vért izzadott.
                                                                                            



Szűr, baranyai sváb falucska templomában Mária bemutatását ábrázoló fogadalmi képpel találkozunk, amely sáskajárás emlékezetét őrzi. Ennek szövege magyarul: Szűr falu ezt a kápolnát az ifjú Mária bemutatásának tiszteletére állította, hogy hárítsa el a vészes és káros sáskajárást. Az Úr 1749. évében.
Az egykorú kápolnát is erre a titulusra szentelték, mint talán hasonló csapás után a közeli Lippó, Udvar és a távolabbi, de szintén német telepítésű Paks esetében is.








Forrás- Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium, Erdélyi Zsuzsa: Hegyet hágék-lótőt lépék / archaikus népi imádságok,/ Katolikus Kalendárium 1932, az első kép a Szűzanyát/Trónoló Madonna/ ábrázoló, az 1300-as évekből való falfreskó, amelyet nemrégiben tártak fel a Budapest Belvárosi Plébániatemplomban/filmfelvétel a mozgókép menüben található/ a második freskó a dunaszerdahelyi Szent György templomot díszíti.