Január 5. - 65 éve hunyt el Szabó Dezső
A magyar író, kritikus, publicista a két világháború közötti magyar irodalom nagyhatású képviselője. Művelt, tájékozott, több európai nyelvet beszélt. Hamar kitűnt tanulmányaival, közéleti írásaival, mint író, nyelvi erejével. A 20. századi magyar írói nyelv nagy hatású megújítója. Expresszív stílusa, képalkotó képessége, mondanivalójának tömörítése plasztikussá és mozgalmassá teszik írásait. Alkotásaiban a kor valamennyi divatos szellemi áramlata otthagyja lenyomatát, a pozitivizmustól a szellemtörténeten át az irracionális filozófiákig. A magyar irodalmi hagyományok közül leginkább a romantikában gyökerezik, majd Ady Endre , Móricz Zsigmond nyomán a magyarságot méltatja szellemtörténeti értelemben.

Január 6. - A Szent Korona hazaérkezése
1945 elején Szálasi Ferencnek menekülnie kellett az országból, a Koronát magával vitte, mivel az volt a véleménye, hogy „a Szent Korona és az államfő elválaszthatatlanok egymástól”. Végül a Szent Korona az Amerikai Egyesült Államok őrizetébe került. Visszaadását a magyar kormány nemzetközi fórumokon többször is szóvá tette, eredménytelenül. A Szent Korona – a magyar állam önállóságának és függetlenségének jelképe – több mint három évtized után tért haza. Cyrus Vance, az USA külügyminisztere a Budapestre érkezett magyar Szent Koronát és a koronázási ékszereket 1978. január 6-án adta át Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének a Parlamentben.

Január 8. - 102 éve született Wass Albert
Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert erdélyi magyar írót és költőt csak halála után fedezték fel. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet saját ősi nemzetségének történetén szűrve. 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az USA-ban élt. Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.

Január 11. - 210 éve született Jedlik Ányos
Egyik legnagyobb fizikus feltalálónk (Szimő, 1800 – Győr, 1895. dec. 15.) benedekrendi szerzetes volt. A fizika számos szakterületével foglalkozott, elsődlegesen azonban az elektrotechnika érdekelte. Évekkel megelőzve kortársait megalkotta „villamdelejes forgonyai”-t. Ezek a készülékek az elektromotorok ősei voltak. Legismertebb felfedezése az öngerjesztés elve, illetve az azt demonstráló „egysarkú villanyindító”, azaz a dinamó. Sokat tett a magyar tudományos-műszaki nyelv fejlesztéséért is; számos olyan szakkifejezést alkotott, amelyek ma is elemei szókincsünknek.

Január 12. - 65 éve hunyt el Kúnos Ignác
A nyelvész, turkológus, folklorista, az MTA (1893) tagja volt. Addig egyedülálló terjedelmű és úttörő jellegű török népköltészeti gyűjtéseinek – és legfőképp a török népmesekincs feltárásának – köszönhetően korának európai szinten legelismertebb turkológusai közé tartozott, elévülhetetlen érdeme a török népköltészeti alkotások bevonása az európai szöveg folklorisztikai kutatásokba.

Január 16. - 163 éve született Mikszáth Kálmán
A Szklabonyán született magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA tagja írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól, ezért a szerkesztők műveiből sok részt egyszerűen kihúztak. 1874-ben jelent meg első önálló műve két kötetben, az „Elbeszélések”, de a kötet nem kapott komolyabb figyelmet. A Pesti Hírlapnál eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múlva karcolataival annyira megkedveltette magát a lap olvasóival, hogy Jókai Mór mellett az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett.

Január 17. – 115 éve született Mécs László
A magyar premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő Hernádszentistvánon született, Középiskolai tanulmányait Kassán végezte. 1918-ban szentelték pappá Jászóváron. 1923-ban kiadta első kötetét, s megkezdte vándor előadókörútjait, melyek nagy népszerűséget szereztek költészetének, ünnepelték a nagyszerű kiállású, zengő hangú lírikust. 1953-ban „többszörös röpiratok terjesztése” vádjával 10 évi börtönbüntetésre ítélték.  1956-ban hátralévő büntetésének elengedésével szabadult, 1957-től újra lelkészi tevékenységet folytatott. Hagyatékát a pannonhalmi bencés közösség gondozza.

Január 18. – 740 éve hunyt el Árpádházi Szent Margit
IV. Béla királyunk lánya,( sz. Klissza , Dalmácia, 1242.) Árpádházi Szent Erzsébet unokahúga. Nevét Antiochiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb szentje után kapta, akinek ereklyéit nagyatyja, II. András király a Szentföldről hozta magával. IV. Béla király hetedik gyermekét a tatár-járás után engesztelésül az Úrnak ajánlotta. Margit hároméves lett, amikor átadták a domonkos nővéreknek Veszprémben, ahol ebben a szellemben nevelkedve nőtt fel. Béla király, leánya részére új kolostort építtetett a Duna egyik szigetén Buda közelében. Itt tett fogadalmat Margit 1254-ben. Különböző kijelentései értésünkre adják, hogy a tizenkét éves leány tudta, mit tesz, amikor letette fogadalmát. Isten kétszer is nagyszerű lehetőséget adott neki arra, hogy az egész világ előtt bebizonyítsa: ő teljesen szabadon és szívének teljes odaadásával szentelte magát az Úrnak, ugyanis is lett volna rá lehetősége, hogy Rómától felmentést kérjen a fogadalma alól. Életének alapszabálya egészen egyszerűen hangzik, az evangélium egész tökéletességét magában foglalja: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni. Huszonnyolc éves korában halt meg, a Nyulak szigetén (ma: Margitsziget), 1270. január 18. szeretettől és vezekléstől elemésztve. Halála óráját derűs arccal előre megmondotta a nővéreknek. Temetése után sírjánál hamarosan csodákat kezdtek emlegetni. Margitot a nemzet és rendjének tagjai már kezdettől fogva boldogként tisztelték. A kódexekben levő róla készült képek ikonográfiájára jellemző, hogy kezében liliomot, néha könyvet tart. Fekete fátylát és köpenyét csillagok díszítik. Olykor lángcsóva is megjelenik a feje fölött, koronája a földön hever. A három korona a kikosarazott három királyi kérőt jelenti. Angyal nyújtja felé „kincseit”: a korbácsot, a vasövet, és az ostort.
És veri vala e szent szűz ő magát némikoron tövises vesszővel, némikoron pedig sündisznónak bőriből csináltatott vesszővel, ostorral. –
 Boldoggáavatási perét sohasem fejezték be, de tiszteletét 1789-ben hivatalosan is engedélyezték. 1943-ban avatták szentté.

Január 18. - 84 éve hunyt el Blaha Lujza
A magyar színésznő, a nemzet csalogánya Rimaszombatban látta meg a napvilágot. Első férjétől – Blaha János karmestertől – kapta zenei képzését. Férje nevét – bár még két házasságot kötött – élete végéig viselte. 1914-től élt visszavonultan. 1925. szeptember 25-én ünnepelte meg a 75. születésnapját, cigányzenekar adott szerenádot, ám a nagyasszony hamar elfáradt, s visszavonult. Egy végzetes tüdőgyulladás vette le végleg a lábáról, amiből fölépült ugyan, de ágyhozkötötten élt attól fogva haláláig.  Blaha Lujza nevét számos tér, színház és utca őrzi.

Január 20. - 121 éve született Sík Sándor
A piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, az MTA levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948) jelentős magyar lírikusa a 20. századnak. Kutatási területe: a barokk korszak irodalma, az újabb irodalom, esztétika  és a verstan volt. Szerkesztett imakönyveket, tankönyveket és újságokat, működött mint lelkigyakorlat-vezető és előadó. A cserkészet mellett számos más közéleti és irodalmi társaság életében és irányításában is részt vett.

Január 20. - 740 éve hunyt el Boldog Özséb
A pálos rend megalapítójának életét Gyöngyösi Gergely I. Remete Szent Pál Remete testvéreinek élete című latin nyelvű kódexéből ismerhetjük. Gyöngyösi leírásából arra lehet következtetni, hogy egyházjogi műveket írt. Élénk kapcsolatban állt a környék remetéivel, akik bejártak a városba vesszőből font kosaraikat élelemre cserélni. Özséb többször meglátogatta őket, és maga is megkívánta a remetei életet. Pilisszántó közelében lévő sziklás rengetegbe vonult, a mai Kesztölc határában lévő Hármas-barlangba. A barlang elé egy nagy fakeresztet állított. Egy alkalommal a kereszt előtt imádkozva csodálatos látomásban részesült: az erdő mélyén sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, s végül a kereszt előtt tüzes fénynyalábbá olvadtak össze. A keresztről pedig hangot hallott: „Özséb, gyűjtsd össze a remetéket egy szeretet-közösségbe!” A látomásnak engedelmeskedve, 1250-ben, azaz idén 760 éve a barlang mellett megépítették monostorukat és a hozzá tartozó templomot. Özséb ezután sorra járta az országban a nagyobb remeteségeket. Az általa alapított Szent Kereszt monostorban halt meg, súlyos betegség után. A templom sírboltjában temették el. Szenté avatása folyamatban van.

Január 22. - 300 éve zajlott a Romhány-i csata
Ezen a napon Romhányban zajlott a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentősebb csatája, a Vérhegy nevű domb és a Lókos-patak közötti területen. A csata emlékét őrzi a Vérhegyen cserkészek által állított kőkereszt és a Kossuth út utolsó 147. számú háza mellett (Szátok község felé) helybeli mesterek faragta kövekből készült Turul-emlékmű. Az utóbbit 1932. október 9-én Gömbös Gyula miniszterelnök leplezte le. Az emlékoszlopon magyar, lengyel és svéd nyelvű felirat olvasható. A Kastélyka nevű dombon található a közel 300 éves törökmogyorófa, melyet Rákóczi-fának nevez a néphagyomány. A szájhagyomány egyik változata szerint II. Rákóczi fejedelem botjából fejlődött.

Január 22. - 187 éve megszületik a Himnuszt
A Himnusz („Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból”) Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnuszává vált. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823. január 22-én fejezte be szatmárcsekei magányában, ennek emlékére 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat: pl. Apáczai Csere János-díj, Brunszvik Teréz-díj, Éltes Mátyás-díj, Karácsony Sándor-díj, Kiss Árpád-díj, Németh László-díj, Szent-Györgyi Albert-díj.

Január 25. - 110 éve született Fekete István
A számos ifjúsági könyv és állattörténet írója, barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Fia szerint apja az írásaiból kiérződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmopolitizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított irodalmi vezetés szemében, ezért próbálták munkásságát kicsinyíteni, elhallgatni, ifjúsági regényírónak titulálni.

Január 28. - 205 éve hunyt el Csokonay Vitéz Mihály
Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartják számon. Tanárai a jövő tudósaként tartották számon: így "poeta doctus"-nak, és "poeta natus"-nak is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. 1793-ban Kazinczy Ferenc már barátai között említi, már ekkor a görög, latin, olasz és magyar költészetben járatos volt.

Január 29. - A legbátrabb város napja
1919-ben ezen a napon vívta ki Balassagyarmat a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) kitüntető elnevezést, amikor a megszálló cseh helyőrséget bátor önkéntesekből álló fegyveresek (vasutasok, katonák, börtönőrök, ipari munkások) visszaszorították az Ipoly túlpartjára. Az eseménynek emléktörvény állít emléket. A 90 éves évforduló alkalmából 2009 elejére elkészült egy magyar film, amely az akkori eseményeket mutatja be. Nevezik majd a 2010-es Magyar Filmszemlére is.

Összeállította: HE