(Sümeg, 1864. máj. 11. – Sümeg, 1945. júl. 3.): muzeológus, régész, író

Eredetileg kereskedő volt; jelentős ásatásokat folytatott Sümeg környékén. A feltárt leletekkel lerakta a sümegi múz. alapját. 1907-ben az államnak ajándékozta a múz.-ot (Állami Darnay Múz.), és ennek ettől kezdve ig.-ja volt. 1938-ban a múz. fő részét Sümegről a Keszthelyi Múz.-ba szállították, csupán a Kisfaludy-emlékek maradtak Sümegen, ebből nyílt meg 1951-ben a sümegi Kisfaludy Emlékmúzeum. Somogyban folytatott több évi kutatásának eredménye a szalacskai kelta pénzverő és öntőműhely feltárása. Számos értekezést írt az Archaeológiai Értesítőbe, az első hazai összefoglaló archeológiai kézikönyv szerzője. Írói munkásságot is folytatott.
 
F. m. Sümeg és vidékének őskora (Bp., 1899); Magyarország őskora (Pozsony – Bp., 1900); Somogy vármegye őskora (Bp., 1913); Testőrszerelmek (r. Kisfaludy Sándorról, Bp., 1926); Kaszinózó táblabírák (anekdotagyűjtemény, I–II., Bp, 1928); Bujdosó gyöngysor (történeti r., Bp., 1928). – Irod, Németh Péter: Emlékezés D. K.-ra (Veszprém megyei Múz.-ok Közl. 1964); Fenyő István: Egy magyar mindentudó (Kortárs, 1964).