Friedrich Klára: „Mély titkú rovással…”

Mély titkú rovással

 

A könyv a szerző előző műveihez hasonlóan új ismereteket is tartalmaz a magyar rovásírásról, megfejtéseket, művelődéstörténeti adatokat, rovásírásos olvasógyakorlatokat, tanulságos szakirodalmat, sok ábrát, továbbá egy összefoglalót arról a terjesztő, oktató, kutató munkáról, amelyet ősi írásunk területén férjével, Szakács Gáborral végzett az elmúlt 25 évben.
    A cím az Arany János év hatására a költő egyik elbeszélő művéből, a Buda halálából származik és egyéb verseinek időszerűségéről is szó esik.
    Nagy, összefoglaló tanulmány és megfejtés készült a szarvasi, avar kori tűtartóról, mely leghosszabb magyar nyelvemlékeink közé tartozik. Bemutat a szakirodalomban eddig meg nem jelent rovásemlékeket, másokat friss ismeretekkel egészít ki.
    A szerző hangsúlyozza a papírkönyvek fontosságát a világhálóval szemben, ahol sok a pontatlan adat, a valótlanság. „A megalapozott ismeretek eléréséhez továbbra is nélkülözhetetlenek a papírkönyvek”.
*
A „Mély Titkú Rovással” című ezen kiadványt a kötet alábbi gondolataival ajánljuk:
Nemzeti írásunkat, a magyar rovásírást szkíta, hun, avar elődeinktől örököltük. Régészeti, tárgyi emlékek alapján elmondhatjuk, hogy ez a legelső »egy hang-egy betű« írás a Földön.
    A rovásírás tehát a magyarok régi és értékes művelődéstörténeti kincse, a hagyományőrzés legnemesebb formája. Krónikásaink, történetíróink is megemlékeznek róla, többek között Kézai Simon, Kálti Márk, Thuróczy János, Antonio Bonfini, Verancsics Antal, Szamosközi István, Bél Mátyás, és szkíta-hun írásnak nevezték. A rovásírás elnevezést a XX. század elején Tar Mihály, aki juhász őseitől tanulta és Fadrusz János, a kolozsvári Mátyás szobor alkotója adta régi írásunknak, mellyel tökéletesen kifejezték fába róható, kőbe véshető, papírra egyaránt írható jellegét. Székely-magyar rovásírásnak is nevezik, mivel legtöbb emlékét a székelyek őrizték meg számunkra. 1945 utáni fennmaradása a cserkészmozgalomnak is köszönhető.
    Rovásírásunk nyelvünkkel együtt fejlődött, mert magyar nyelvünk minden hangjára van benne jel, ezért mondhatjuk, hogy a mienk, és nem vettük át senkitől...

Magánkiadás 2017

 

 

 

szozattv


szozat a tiszta hang Zétényi Csukás Ferenc szentkoronaeloadas magyarszépprózanapja societaslancearegis BMT meghivo email életmese pályázat 2018
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf