Muskátli - 2019. október

Külföldiek voksai dönthettek vasárnap több kerületben

Az „autoriter, Európai Unió-ellenes, szélsőjobboldali” Fidesz elleni szavazásra hívott fel az az angol nyelvű szórólap, amely a Magyar Nemzet birtokába került.
A Ferencvárosban terjesztett kampánykiadvánnyal a kerületben élő, lakcímkártyával rendelkező uniós polgárok, valamint a letelepedési engedéllyel bíró bevándorlók és menekültek figyelmét igyekeztek felhívni, hogy az október 13-i önkormányzati választáson voksaikkal a „demokrácia helyreállítása érdekében” az ellenzék jelöltjeit támogassák Bácskai Jánossal, a Fidesz „bábjával” szemben.

Orbán Viktor játéka Erdélyben

Bukarest a maga részéről azzal válaszol a magyar deszantra, amihez a legjobban ért, ugyanolyan kihívóan, könnyen érthető, de bármiféle kifinomultságtól és hatékonyságtól mentes üzenettel: „Rajtatok tartjuk a szemünket!” Pont Hargitába és Kovásznába küldeni a hadsereget, hogy  bizonyos hibridháborús akciók kivédését szimulálja, ez nem jelent mást, mint hasonlóval válaszolni egy durva provokációra.
Ám ezzel semmit sem lehet megoldani, ellenkezőleg. Ez belépés a konfliktus spiráljába és a konfrontáció logikájába.
Az utóbbi napok címeinek szikár leltára, melyek a magyar hivatalosságok nyilvános akcióinak csak egy részét tükrözik, mindent elárul Budapest eltökéltségéről, hogy 2020 közeledtével egyre aktívabb szerepet játsszon.

Önfeladás lépten-nyomon

Magyarok köszöntötték románul Hosszú Katinka háromszoros magyar úszó olimpikont Kolozsváron az Univer24 – Az úszás ünnepe elnevezésű úszómaratonon. Csak románul.
Aki pedig magyarul is megszólalt, a románt részesítette előnyben, majd röviden anyanyelvén is üdvözölte az utóbbi idők egyik legeredményesebb magyar sportolóját – ettől volt hangos a napokban a hazai magyar média. Az ügyből jókora botrány keveredett, utólag pontosítások, magyarázkodások láttak napvilágot, de a részleteknél talán fontosabb maga a jelenség, amely korántsem egyedi.

„Fehérlaposok”

A második világháború után a felvidéki magyarságot ért megaláztatások egyike a „magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény” keretében végrehajtott kitelepítés. Ez igen hosszú és keserves folyamat volt, amit megelőztek a különféle listázások, káderezések, spekulációk s a fehér lapok kiosztása.
A kiszemeltek kálváriája ezzel azonban csak kezdetét vette, utána következett az emberek kiebrudálása saját otthonaikból a dermesztő hidegben; a teherautókra és a vagonokba pakolás, a hosszú és kilátástalan utazás, majd a megérkezés az idegen tájakra; a településeken való ellenszenves fogadtatás, s a még sokáig tartó lelki keserűség, a nehezen vagy egyáltalán nem gyógyuló sebek.

Pódiumbeszélgetés a kárpátaljai magyarság helyzetéről

Ukrajna, Kárpátalja, magyarság, múlt, jelen és jövő kárpátaljai és nyugati szemmel – a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzete volt terítéken szeptember 30-án a beregszászi Rákóczi-főiskolán.
A találkozón többek között a kárpátaljai magyar közösség fő problémáival, egyházainak, iskoláinak és kulturális örökségének helyzetével, külföldi és belföldi kapcsolataival foglalkoztak, de szó esett Ukrajna kül- illetve belpolitika felőli álláspontjáról és jövőjéről is.
A pódiumbeszélgetésen részt vett Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a Megyei Tanács oktatási és kulturális bizottság elnöke, megyei képviselő, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára, a Kárpátalja hetilap főszerkesztője, Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője, Csatáry György, a Lehoczky Tivadar Kutatóintézet igazgatója, Molnár József, a II. RF KMF Földtudományi és Turizmus Tanszék vezetője, valamint Meinolf Arens, a müncheni székhelyű Nemzetiségi Jogok és Regionalizmus Nemzetközi Intézetének igazgatója. A beszélgetést Fodor Gyula, a II. RF KMF rektorhelyettese moderálta.

A csőcselék uralma

Az önkormányzati választási kampány eddig soha nem látott eszközökkel folyik. Szinte teljességgel nélkülözi a megvitatható programokat, puszta sárdobálásra és karaktergyilkosságra szűkült. A keresztények és az egyházak mintha csak sodródnának ebben az alpári örvényben. Valóban nincs alternatíva?
A csőcselék ma ritkábban használt fogalma azt jelenti, tanulatlan, felelősség nélküli, könnyen irányítható tömeg. A plebejusok Rómában korlátozott jogokkal rendelkeztek. A római demokrácia sem volt hibátlan és emelkedett sem, de a szavazások során nem a plebszet kellett megnyerni, hanem a római polgárokat. A kommunista hatalomátvétel kulcsszereplője a proletár, a tanulatlan és kulturálatlan tömegember, akinek indulatai könnyen felkorbácsolhatók és akivel egy egész társadalmat lehetett letarolni. A proletár olcsó, mert a semmihez képest a kevés adomány is sok. A proletár lényegében írástudatlan és gondolkodásra képtelen, indulatai vezérlik és puszta retorikával irányítható.

Thomas Weinandy OFM Cap: Ferenc pápa egy újfajta szakadás felé vezeti az Egyházat

Weinandy atya a Vatikáni Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja, és az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája Hittani Bizottságának volt elnöke. 2017-ben egy Ferenc pápának küldött levelében aggodalmát fejezte ki a Szentatya több tanításának, különösen az Amoris Laetitia apostoli buzdítás egyes pontjainak kétértelműsége miatt. A püspöki kar a levelének nyilvánosságra hozatala miatt lemondásra szólította őt fel a Hittani Bizottság éléről, aminek Weinandy atya eleget is tett.

Erdélyi nagyasszony a múlt századból

A kortársaira kimagaslóan nagy hatást gyakorló Szilvássy Carolának a későbbi nemzedékek körében is újrakeletkező, búvópatakszerű népszerűségéről sokat hallottam már, de ennek a könyvnek kellett megjelennie, hogy meg is értsem ezt. Az 1876 és 1948 között élt hölgy Kolozsvár emblematikus személyisége volt, az első világháborúban ápolónőként tevékenykedett, elnöke volt a Kolozsvári Nőszövetségnek, tagja a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaságnak, alelnöke az Erdélyi Színpártoló Társaságnak, számomra talán a legkedvesebb szervezet, az Erdélyi Helikon védasszonya, de műkedvelőként – a korabeli beszámolók szerint azonban egyáltalán nem műkedvelő színvonalon – ő játszotta először Ibsen Nóráját a kolozsvári színpadon, Janovics Jenő rendezésében.

Október végéig szabadon elérhető Sára Sándor hét emblematikus filmje

A közelmúltban elhunyt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas rendező, operatőr, fotográfus hét emblematikus filmjét október 11-31. között szabadon elérhetővé teszi a Magyar Nemzeti Filmalap.
A közlemény szerint a hét film – a Cigányok (1962), a Sodrásban (1963), a Vízkereszt (1967), a Feldobott kő (1968), a Szindbád (1971), a Holnap lesz fácán (1974) és a Magyar nők a Gulagon (1992) című háromrészes dokumentumfilm – a Filmarchívum oldaláról ide kattintva érhető el. Az alkotások mindegyike restaurált, illetve digitális felújításon esett át.

Arad, 1849. október 6.

„A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelhetni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a' hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgotha porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanuk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a' magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!”

– Kossuth Lajos, Turin September 20 1890.

A kalandozó magyarok első győzelme

899. szeptember 24-én semmisítették meg a kalandozó magyarok a Brenta folyó mellett Friauli Berengár itáliai király (ur. 887–924) seregeit, miután híres, megfutamodást színlelő taktikájukkal az általuk kiszemelt terepre csalták az ellenfelet. A háromszoros túlerő ellen kivívott győzelem a kalandozó hadjáratok első jelentős sikere volt, melyet Észak-Itália felprédálása követett.
A megsemmisítő erejű csapást követően a kalandozók gyakorlatilag Észak-Itália urai lettek, a győzelmet pedig újabb rablásokkal próbálták meg kiaknázni. A magyar harcosok a telet a félszigeten töltötték, és Vercelli, Modena, majd a nonantolai kolostor kifosztása mellett Velence bevételére is kísérletet tettek. 900 tavaszán a kalandozó vezérek úgy döntöttek, visszatérnek a Kárpát-medencébe, és a hazaút során elfoglalták Pannóniát a keleti frankoktól.

Idővel Balassiról is elfeledkezünk

„Idővel paloták, házak, erős várak, városok elromolnak,//Nagy erő, vasztagság, sok kincs, nagy gazdagság idővel mind elmúlnak” – ezeket a sorokat több mint 400 éve vetette papírra a magyar nyelvű költészet egyik első kiemelkedő alkotója, a Zólyom várában született Balassi Bálint, aki Hibbe kegyúri templomában nyugossza örök álmát. Egy liptói faluban, melynek számára legkevésbé sem fontos „híres” halottja.
„Hú, de híres költő! Hűha, de jó verseket írt! És mennyire régen élt! Júúúúj, de nagyon régen. Ezért régies nyelven írt, nem mai nyelven, és ezért nagyon nehéz az ő verseit olvasni egy mai embernek” – ezt már Nényei Pál jegyzi meg Balassiról Az irodalom visszavág címet viselő, a magyar irodalmat újraolvasó könyvében. Igaz, Balassit tényleg nehéz mai fejjel olvasni, emlékszem, amikor 1994-ben elővettük a budapesti Wataridori Színkörben, hogy születése 440., s halála 400. évfordulója előtt tisztelegjünk, mi is Görgey Gábor átiratát használtuk. Mindössze a versbetétek maradtak a Balassi által írt egykori magyar nyelven.

Barsi Balázs OFM: A szakadás sajnos már végbement

Amikor az oberzelli ferences nővérek rendfőnöknője a „nemi egyenlőség elérése” céljából azt a drasztikus változtatást követeli többek között, hogy nőket szenteljenek pappá, és ugyanakkor maradhat 143 szerzetes nővér főelöljárója, akkor az egy végbement de álcázott szakadás biztos jele.
El kell gondolkodni azon, hogy az érvei között hiába keressük az Evangélium és Jézus személyére való hivatkozást. Az Egyház kétezer éves hagyományára sincs utalás. Szerinte a szinódus résztvevőinek többsége hívek „válogatott” (mi szerint?) képviselőiből álljon, ne püspökökből. Ők kisebbségben legyenek, amikor tanításbeli „kötelező érvényű” határozatokat fogadnak el (külön) a német egyház számára.

A fordítónak versül kell tudnia

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.