Hármas iker

Simó Márton elbeszélői művészetének újabb hozadéka jelent meg nemrég Iker címmel.* A négyszáz oldalas regény mind tartalma, mind stílusa és egyéb ismérvei alapján is szerves része annak a regényfolyamnak, amelyet a szerzőtől eddig olvashattunk (a Bozgor című trilógia, a Gerzson szép délutánja), illetve rokon a novella- és elbeszélésgyűjteményekkel is (Az utolsó tanító, Tranzit).
A sajátos szerkezetű műben egy székelyföldi család élete bontakozik ki, központban egy ikerpár, Hunor és Magor életútjának bemutatásával. A sajátos tagolású regény gyakori idő- és helyszínváltásokkal mutatja be az elbeszélői én nézőpontjából az ikerpár életét, de közben képet kapunk a székely-magyar sorsról is a 19. század végétől napjainkig.

Tetemrehívás – székely módra

Csokonai Vitéz Mihály, ocsúdva révületéből, így kiáltott fel: „…melly széles a poétai mező…” (Értekezés az epopeáról). Ferenczes István „hosszúverseit”* olvasva, azt érezzük, nemcsak széles, hanem végtelen ez a mező: parttalan. Az időszakasz sem rövid, amit a kötet felölel, fél évszázad, 1969 és 2019 közt született írásait kerekítette egybe.

Az első fejtörést a műfaji megszorítás okozza: hosszúversek. Az egyértelmű, hogy a verset, különösen a Ferenczes-féle verset nem singgel mérik, a sorok száma mellékes, de lélegzetelállítóak az alábukások a nyelv rejtelmeibe, megszámolhatatlanok a stílusrétegek, szédítőek a vibráló stílusbravúrok, a legedzettebb olvasót is próbára teszik a képzettársítások, a szómágia hol szédítő magasságokba röpít, hol a kénköves pokol szádát nyitogatja…

Megmentik a gróf Lázár család sírkertjét

Főhajtás egy erdélyi történelmi család síremléke előtt

A gróf Lázár család egyike volt Erdély történelmi családjainak. Meggyesfalva a família fontos birtokának számított. Sírkertjük a mai meggyesfalvi temetőben található. Ez azonban az elmúlt években a megsemmisülés szélére került. A Castellum Alapítvány felvállalta az emlékhely megmentését, mi több, november 19-én, szombaton délben 12 órakor megemlékezést tartanak a temetőben. A részletekről és a tudnivalókról dr. Kálmán Attilát, a Castellum Alapítvány tudományos bizottságának elnökét kérdeztük. 

A kiegyezés törvénye

155 éve, 1867. november 21-én fogadta el (harmadik olvasatra) az osztrák birodalmi tanács képviselőháza saját alkotmány-bizottságának jelentését „az osztrák monarchia valamennyi országaira nézve közös ügyekről és kezelésök módjáról”. Az osztrák-magyar kiegyezés törvényeként ismert jogszabályról november 12. óta vitáztak a képviselők. Az „urak-háza”, azaz a felsőház december 6-án vitatta meg és fogadta el a törvényjavaslatot. A magyar képviselőház már az év március 30-án elfogadta azt a 69 pontból álló határozatot, melyet az Országgyűlés májusban (XXII. törvénycikk) és decemberben (további törvénycikkek) fogadott el. Ferenc József osztrák császárt 1867. június 8-án koronázták a magyar Szent Koronával apostoli magyar királlyá, uralkodóként július 28-án szentesítette a törvényt. Az alábbiakban az 1867. évi – „a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról” – szóló XII. törvénycikk fontosabb részeit közöljük.

Adventi áhítat – Hinni még

Hinni kéne még
és hinni jó
hogy sodor a víz
ringat a folyó
és símogat átölel
vezet
megvéd ha kell
vagy felemel

becsukott szemmel is
hinni e jóban
s együtt lenni
egy nagy hajóban

Üchtritz Emil báró, Görgei hűséges ezredese

Évtizedekkel a világosi fegyverletétel után, 1905-ben az idős Görgeivel visegrádi otthonában riportot készítettek. A volt fővezér válaszai mellett fényképét is közölték a lap hasábjain. Az újságíró a szoba leírásakor a falon elhelyezett Üchtritz-képet is megemlítette azzal a megjegyzéssel, hogy a házigazdával együtt „hadakozott”. Vajon az agg hadvezér miért ragaszkodott egykori tisztjének portréjához?
Görgei testvére szerint a szabadságharc idején Üchtritz báró „igazán óhajtása ellenére” szakadt el bátyjától és a komáromi hadseregtől, amikor Kmety György tábornok alatt folytatta a szolgálatot. A Bem altábornagy vezetésével zajlott 1849. augusztus 9-i temesvári csatában is részt vett.

„Akiben teljes lett az idő” – Ady Endrére emlékezünk 145. születésnapján

Szerb Antal író így ír Adyról:
„Ő volt az, akiben teljes lett az idő, akinek elébe jutottak az előfutárok, aki kimondta a szót, amit ki kellett mondani. Az egész nemzedék köréje csoportosult, olyannyira, hogy ha a régi egyéniségtisztelő iskola hívei lennénk, Ady Endre koráról kellene beszélni. Adyban volt valami prófetikus, volt benne valami a »jelből, amelynek ellentmondatik«. Az első pillanattól kezdve, amint feltűnt, egyszerre formát kapott az addig kaotikus irodalmi tudat: Ady neve két ellenséges táborra osztotta az embereket, egyszerre mindenki pontosan tudta a helyét. Olyan volt Ady, mint a kő Jókai regényében, mely belehull az olvadt kristály tavába, és egyszerre bazaltoszlopok sorakoznak égfelé. Jelentősége messze elhagyta az irodalom határait, és a pro vagy kontra Ady-állásfoglalás politikai és világnézeti felfogások elkeseredett szembenállását váltotta ki.”

Amikor a pesti országgyűlés királlyá választotta Károly Róbertet

"Csák Mátéval ekképen létre jövén az egyesség, 1308. november 27-én, Pesten a Domonkosok zárdája mellett (a mai halpiacz táján) a szabad ég alatt országgyülést tartottak, a melyre számos egyházi és világi főúr, nemes s a nép roppant sokasága gyült össze. Németujvári Henrik bán személyesen jelent meg a gyűlésen, de Csák Máté és László vajda csak követeket küldöttek. Gentilis bíboros megnyitván a gyűlést, a jelenvoltakhoz beszédet intézett (...) A jelenlévők erre Károlyt egyhangúlag királynak kiáltották ki, a pápai követtel kezet fogtak, Károlyt megölelték, megcsókolták, neki hűséget és engedelmességet fogadta, s igéretöket a bíboros előtt letett esküvel is megerősítvén, a királyt ősi szokás szerint ujjongva vállukra emelték." - Szalay–Baróti: A magyar nemzet története

Zalán Tibor és Peter V. Czipott kapja 2023-ban a Balassi Bálint-emlékkardot

Magyar költőként Zalán Tibor, külföldi műfordítóként Peter V. Czipott kapja 2023-ban a Balassi Bálint-emlékkardot.
A nemzetközi irodalmi elismerést jövőre a 27. alkalommal adják át, a hagyományokhoz híven Budapesten Bálint-napon – közölte szerdán Molnár Pál, a díj alapítója és a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke.
A méltatás szerint a 68 éves Zalán Tibor több műfajban alkot, számos verseskötete jelent meg az elmúlt évtizedekben. Műveiért jelentős díjakat kapott, elismert alakja a magyar irodalmi életnek.

„A szenvedésnek nem hőse, hanem megajándékozottja vagyok” – bemutatták Visky András Kitelepítés című könyvét

Bemutatták Visky András Kitelepítés című regényét Kolozsváron a 8. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében. A könyv azt az időszakot eleveníti fel, amikor az ’56-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre ítélték, és elkobozták a vagyonát, édesanyját pedig hét gyermekével együtt kitelepítették a Duna-delta közelében lévő lágerbe.
A kedden tartott könyvbemutatón Visky András író, dramaturg beszélgetőtársa Tompa Gábor színházigazgató, rendező, illetve Mărcuțiu-Rácz Dóra költő, szerkesztő volt. Tompa Gábor az idei év egyik legjelentősebb könyvének nevezte Visky regényét. Mint mondta, bár a történet több részletét ismeri, hiszen sok motívuma megjelent már a Visky András által írt darabokban, mégis megrendítő jelleggel hatott rá.

Restaurálás után tárulnak fel Artemisia Gentileschi aktjának részletei

Elkezdődött Artemisia Gentileschi híres aktfestményének restaurálása Firenzében. A barokk mester alkotásán hat hónapig dolgoznak a restaurátorok, és egyúttal virtuálisan felfedik a képnek azokat a részleteit is, amelyekre a cenzúra miatt hetven évvel a mű születése után drapériát festettek, hogy takarják a meztelenséget.
A The Guardian cikke felidézte, hogy az életnagyságú, 1616-ból származó aktfestmény, az Allegoria dell’Inclinazione (Az inklináció allegóriája) feltehetően magát Gentileschit ábrázolja. Linda Falcone, a mű restaurálásával foglalkozó projekt koordinátora elmondta, Gentileschi alkotásának helyreállításával egyfelől rámutatnak, milyen fontos a műalkotások rendbehozása, másfelől pedig azt is hangsúlyozzák, milyen lényeges, hogy az előtérbe állítsák a nők történeteit.

Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását

Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Nem túl gyakori eset, hogy a székelyföldi autonómiatörekvésekről magukat az érintetteket is megkérdezzék a román médiában. A Szabad Európa román kiadása kivételt tett: Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nagyinterjúban kapott lehetőséget arra, hogy felvázolja az általa vezetett szervezet fő célkitűzéseit és eloszlassa a román közvéleményben az autonómia fogalmával szembeni kétségeket, félreértéseket.

Először szerveztek magyar napot Szászsebesen

Felejthetetlen vasárnap marad a százfőnyit alig elérő szászsebesi magyar közösség életében 2022. november 6-a, hiszen ekkor szerveztek először magyar napot a patinás Fehér megyei településen. A rendezvény kezdeményezője Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese volt, aki egy személyben a helyi egyházközség lelkipásztora is.
A Lucian Blaga Művelődési Házban szervezett rendezvény ökumenikus imával kezdődött, amelyet Páll József (P. Leó atya OFM) római katolikus ferences rendi plébános és Gudor Botond gyulafehérvári-szászsebesi lelkész-esperes mondott el. A rendezvényen körülbelül százan ünnepeltek együtt, a helyiekhez gyulafehérvári, vajasdi és Hunyad megyei magyarok is csatlakoztak.

Teleki Samu Afrikán innen és túl – bemutatták Csibi László kötetét

Levéltári látogatásokkal és fényképekkel kezdődött a munka, majd folyamatosan újabb és újabb kapuk nyíltak meg abban a kutatásban, amelynek célja egy átfogóbb Teleki Samu-portré megrajzolása volt – derült ki Csibi László filmrendező, egyetemi oktató doktori disszertációból született kötetének péntek esti bemutatóján. A Gróf Teleki Samu, 1845–1916. Élete és afrikai expedíciója az írásos és képi források tükrében című könyvet – amely az Emberek és kontextusok sorozat huszonegyedik kiadványaként látott napvilágot – az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében ismerhette meg a közönség: a sorozatot Keszeg Vilmos mutatta be, a kötetet Tibori Szabó Zoltán méltatta, Csibi Lászlót pedig Biró Annamária kérdezte.

135 éve született Áprily Lajos

A József Attila-díjas költő, műfordító, tanár, Áprily Lajos, Jékely János Lajos néven látta meg a napvilágot Brassóban, 1887. november 14-én szász polgári családban.
Felmenői között ötvösöket, zenészeket, könyvkötőket, tanítókat találunk. Egy évvel később Parajdra költözött a család, magyarul, németül és románul egyaránt folyékonyan beszélő édesapja az ottani német tulajdonú gyufagyárban kapott könyvelői állást. Parajdi gyermekkorának természetélményei elkísérték egész életére és jelentős hatást gyakoroltak költészetére. Szülei, Jékely János Lajos és a pilseni német családból származó Ziegler Berta egymás közt a német nyelvet használták, kisgyermekként még ő maga is németes akcentussal beszélt magyarul.