|
|
Üdvözöljük a Szózat oldalán!
A folyóirat webes változata megjelenik minden hónap 4-én. A letölthető formátum az archívumból érhető el.
|
| Cikkek |
beküldte Thursday 04th of March 2010 12:56 PM Szózat
Boldog Új Évet kíván a Szózat szerkesztősége!
A korhelyek bűnhődése
Miután a mai világban azok száma, akik isznak, mindinkább szaporodik, igen alkalomszerű lesz elmondani, hogy az iszákosok bűnhődése a másvilágon milyen. A túlvilág titkairól a leplet egy szellem rántotta le, akit a spiritiszták vallatóra fogtak, s aki mindent meggyónt. Ez a szellem, akit a spiritiszta újság korhelyszellemnek nevez, a médiummal azt íratta le, hogy ő valamikor gazdag ember volt, de amily mértékben az orra vörösödni kezdett, a vagyona olyan arányban fogyott. Utoljára, hogy pálinkára valója legyen, egy embert meg is fojtott.
Végre, hogy delírium tremensben meghalt, szellem lett belőle s most a korhely, iszákos szellemek számát gyarapítja. És ahelyett, hogy arra lesne, hogy melyik spiritiszta-társaság hívja meg egy kis diskurálásra, a korcsmák és a pálinkamérések körül csavarog, mert folyton szomjas. Csakis akkor érzi magát jól, ha valamelyik vendéglőbe lopózhatik s a lumpok közé ülhet. Persze észrevétlenül, láthatatlanul lép be a korcsmába s valamelyik üres székre telepszik, a legkorhelyebb vendég mellé, aki az ő jelenlétét nem is sejti, ami azért jó, mert ha tudná, hogy mellette van, aligha ki nem rázná a hideg.
Ez a korhely szellem – amint meséli – igen szert verekedni, s ha a korcsmai alakok összevesznek és egymást ütlegelik, akkor ő is dolgozik s olyan pofonokat osztogat, amilyen a földi életben párját ritkítja.
Amint a részeges szellem elbeszéléséből kivehet, mindeddig szó sincs a bűnhődésről. Sőt ellenkezőleg. Az ő példája minden korhelyt lelkesíthet, mert arról győződhetik meg, hogy a földön, emberi alakban megkezdett lumpolást a másvilágon szellem alakban folytatja, s így örökkön-örökké vidám életet él. Elvégre, mint szellem, láthatatlan bement minden korcsmába, büntetés nélkül verekedhetik, s a számla kiegyenlítését egyetlenegy cálkellner/fizetőpincér/ sem követeli tőle, ha mindjárt pezsgős palackokkal veri is be a tükröket.
Igen ám, de valami még hátra van, s elbeszélésének utolsó része arról tesz tanúbizonyságot, hogy a korhely szellem mégis keservesen bűnhődik. Bűnhődik pedig azért, mert folytonosan szomj gyötri és ezt a szomjúságot nem enyhítheti. Úgy áll ugyanis a dolog, hogyha a korcsmában vagy a pálinkamérésben egy-egy pohár bor vagy egy üveg pálinka után nyúl, azt a poharat vagy üveget a jelenlevők egyike elkapja előle s tartalmát kiissza, s ő mindvégig szomjas marad.
Fogadkozik is e korhely szellem, ha még élne, bizonyosan kevesebbszer nyúlna a pohár után, hogy szellem korára ezt a bűnhődést elkerülje, mert folyton korcsmába járni és egy korty üdítő italhoz sem jutni, igen bolond dolog.
/Jövőnk, 1900/
| | Megjegyzések (0) |
Levél az olvasóhoz
beküldte Friday 06th of November 2009 11:24 AM Cságoly Péterfia Béla
Segíts
/ha már Jövendőt nem lehet/:
Múltat teremteni
Ráriad talán Isten is,
hol kéne újra kezdeni
/kinek-kinek Sorsot s Ítéletet/.
/Illyés Gyula: Egy nemes hazughoz/
Reformok jelszavaitól hangos a levegő s a tény maga, hogy e jelszavak azonnal tábort állítanak síkra maguk mellett, mutatja, hogy reformra csakugyan sokfelé és sokszerűen szükség van. Szociális, gazdasági, művelődéspolitikai, erkölcsi s nemzetközi téren. Legbelül: a tömegek emberhez méltó élhetésének alapfeltételei körül; hiszen amíg az emberek tízezrei és százezrei barom nyomorban aggódnak a falat kenyérért, emberies életről, kultúráról, vagy éppen kulturális fölényről csak a színvak soviniszta demagógia megszállottjai beszélhetnek.
Annak a szociális és sok egyéb irányú reformnak, amelyet nemcsak az ifjúság sürget, hanem mindannyian áhítunk, elvi alapjai kétségtelenül világnézeti talajban gyökereznek. Amilyen metafizikának hódolunk, úgy épül fel szociális és kulturális munkaprogramunk is; a szerint lesznek igyekezeteink komoly és értékes reformok az előkészítői, avagy üres kortesszavak, csalódásba vagy ártó tévedésekbe vivő színes, de hiú ábrándok.
Rengeteg reformról számol be a történelem, amelyben a helyes reformok vágya csak a reformlázig és forradalomig jutott el s nem alkotott, legföljebb rombolt és bajt okozott. Mert az elvileg végig nem gondolt, világnézetileg meg nem alapozott s tiszta céllal nem művelt «reform» éppúgy rombolhat s robbanthat, mint építhet s alkothat.Tisztán látják-e a reformok mai sürgetői és mozgatói a szükséges reformok elvi kiindulásait? Világnézeti alapozásait? A helyes és tisztakezű kivitel feltételeit? Az örök elvek csillagai ragyognak-e az út fölött, amelyen a reformok felé elindulnak? A Quadragesimo Anno(1) nagyszerű útmutatása-e a kalauznak, avagy a kipróbálatlan, helyesebben: kipróbáltan is értéktelennek bizonyult téveszmék és tévirányok terelik-e ferde irányba igyekezeteiket? Zavaros, kapkodó korban joggal vetjük fel e kérdéseket.
A világosságot s biztos irányítást nekünk kell hoznunk, akiknek krédója az emberiségnek nemcsak spirituális, hanem szociális és kulturális boldogulásában is egyedülálló illetékességű.
Legalább mi tehát, akik e krédó alapján állunk, lássunk ezekben az elvi kérdésekben tisztán! Amiből megint csak egy a konklúzió: magunkban és magunk körül teremtsünk több katolikus magyar kultúrát!...«
A Magyar Kultúra folyóirat szerkesztőségi üzenete, két évvel a nagy gazdasági világválság után, 1935 májusában jelent meg a Gömbös kormány regnálása alatt. Mint már sokszor hivatkoztam rá, a történelem eseményei mindig megismétlik önmagukat, a hetvenhét évvel ezelőtt íródott levél felvetései kísértetiesen hasonlítanak a ma –megoldásért kiáltó – gondjaihoz. Hiába tehát a részben kereszténydemokrata kormánykoalíció, ha nem keresztényi szellemben veszik fel a küzdelmet a XXI. század kihívásaival szemben. Hiába tartja nemzetinek, kereszténynek, konzervatívnak magát egy kormány, hiába beszél forradalomról a miniszterelnök, ha nem tiszta szívvel lépi át a Rubicont, ha vissza akarja-akarják fordítani az idő kerekét, ha a társadalmi fejlődés további lépcsőfokait, a keresztényszociális elveket, és az ebben a szellemben megfogalmazódott, a társadalom anyagi, szellemi és lelki végső szétszakadását megakadályozó »Harmadik út«(2) eszméit nem veszik figyelembe. Nem tagadható, hogy ha gyenge az állam, gyenge a nemzet is, adót szedő erős állam és közterhek nélkül nem lehet élni. Ezért kell végleg-végérvényesen szakítani az immár több mint húsz éve tartó, de tartalmában alig változó monetáris és gazdaságpolitikai gyakorlattal. Mert sajnálatos tény az is, hogy ez eddig követett stratégia, vagyis a munkásosztály és a parasztság, a dolgozó rétegek teljes kiszipolyozása, a mesterségesen alacsony bérek, a spekulációs okokból sokdszor leértékelt magyar fizetőeszköz és a gerjesztett infláció, valamint a manapság oly divatos »gazdasági növekedés« mindenáron való erőltetése csak egy szűk réteg további extra gazdagodását segíti. A deviza hitelrulett korlátok nélküli folytatása, a kártékony jegybanki folyamatok és a banki üzérkedés felszámolásának elmulasztása, a virtuálissá változott pénz, az euro meg a forint – amely immár valós értékek helyettesítésére nyomtatott, mesterségesen előállított illúzió – spekulációs játékszerként való használata országokat omlaszt össze, helyi és európai konfliktusok eszkalálódásához vezet. A napjainkban egyre inkább látható mélyszegénység és a szupergazdagság éles kontrasztja, a helytelen társadalmi berendezkedés demokratikus köntösbe bújtatott parlamenti kialakítása tette lehetővé a II. világégés előtt a felforgató kommunista ideológia beágyazódását, manapság pedig a liberális eszmék,(3) az egyre erőszakosabb »másság« térnyerését Szent István országában. Nem csoda hát, ha egyre nagyobb az ifjabbak és öregebbek, értelmiségiek és munkások közt a történelmi keresztény egyházaktól való elfordulás, az »éljünk a mának« mentalitás, az alkoholizmus, a kábítószerek,az egyházaknak mondott pénzlehúzásra szakosodott szekták és a vadkapitalizmus térnyerése. Kétségtelen tény, demokráciának álcázott –politikai kalandorok és pénzügyi gengszterek által irányított – parlamentáris diktatúrák korában élünk. A hétköznapok embere csak áll és nem érti, hogy mi történik körülötte, mi történik vele, hogyan tudna változtatni jelenlegi helyzetén.
Ezért kell most ismét hivatkoznom a kezdő gondolatok summázatára: … lássunk ezekben az elvi kérdésekben tisztán! Amiből megint csak egy a konklúzió: magunkban és magunk körül teremtsünk több katolikus magyar kultúrát!...«
1. Cságoly Péterfia Béla: A katolikus egyház és a társadalmi igazságosság. Szózat, 2010. január.
2. Cságoly Péterfia Béla: Antiszemiták vagy nemzeti radikálisok. Szózat, 2010. október, valamint Németh László: Nemzeti radikalizmus. Szózat, 2011. december.
3. Prohászka Ottokár püspök már 1896-ban megírta: „A liberalizmus egy utópia, ideológiai szabadság - valóságos szolgaság!”
Cságoly Péterfia Béla
főszerkesztő
| | Megjegyzések (0) |
Aktuális tartalom
beküldte Sunday 25th of October 2009 02:02 PM szozat
Időszerű-
Bolyongások-
Eszmék és tények-
Emlékezet-
Líra-
Értékeink-
Egy ünnep margóján-
Irodalom-
Portré-
Kortárs-
Líra-
Kitekintő-
Líra-
Ajánló-
A vers ünnep
Jó lenne, ha minél több lenne belőle.
Euridikét többször kellene felhoznunk
az alvilágból, mert sokan e világból is
alvilágot teremtenek. Elfelejtenek énekelni,
verset mondani, ünnepelni. Legyünk hát
Orfeuszok minél többen!
Gedicht ist Fest
Es waere gut, davon so viel wie möglich haben.
Wir müssten Euridike öfter aus die Unterwelt
heraufholen, da sehr viele auch aus die Welt
eine Unterwelt schaffen. Sie vergessen singen,
votragen, feiern.
Wir sollen also um so mehr Orfeus sein!
The poem is a feast
Ot would be good to have more of them
Eurydice should have brought up more often
from the nether world beacuse many pepole creates
from this world a nether world. They forget to sing,
to say poems, to celebrate.
So, let’s be much more Orpheus!
»Bálban bál«. Az Androméda Könyvműhely gondozásában megjelent havilapunk állandó kortárs szerzőjének, Pethő László Árpádnak, új és és válogatott verseinek gyűjteménye. A verseskötet iránt érdeklődni lehet a szalotep@gmail.com drótpostacímen.
Líra- Három vers Pethő László Árpád új verseskötetéből: Csángó zarándoklat, Kiűzetés után, Szőlőrózsa.tovább«
| | Megjegyzések (1) |
Archívum
beküldte Sunday 18th of October 2009 11:01 PM wolfstudio
| | Megjegyzések (0) |
|
| Szózat |
|
| Statisztikák |
Tartalom
4
Oldalak
1404
Kategóriák
9
Tagok
42
Új tagok
pspkhkdt
Partnerek
3
|
|
