Felvidéki magyar települések vonták be az EU-s zászlót
„Nekünk, magyaroknak, nemzeti jelképeink különösen fontosak, az elszakított területeken élőkre ez hatványozottan igaz. Jelzést küldünk az uniónak azzal, hogy egy napra bevonjuk a zászlókat.”
Már a levél megjelenése előtt mintegy harminc településvezető csatlakozott, ráadásul a Magyar Közösség Pártja országos elnökségének összes polgármestere támogatta az akciót. Hrubík elmondta, folyamatosan kapja a zászlóbevonásról készült felvételeket az önkormányzatoktól. A teljesség igénye nélkül Somorján, Bősön, Martoson, Ipolyságon, Ipolybalogon, Muzslán, Kisgéresen vagy Kaposkelecsényben is levették az uniós zászlót, sőt, anyaországi települések, például a Nógrád megyei Kozárd önkormányzata is hasonlóképpen járt el. Hrubík szerint egy ilyen összefogásra a későbbiekben is lehet építeni, függetlenül attól, mennyire jut el a hír Brüsszelbe, bár mint kiderült, a következő hetekben tiltakozásukkal Věra Jourovát, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosát is megkeresik.
Európa jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy merre fordul Franciaország. Tovább erodálódik-e a belső rend a radikális szélsőbaloldal és a szélsőséges iszlamisták térnyerésével, vagy pedig képes lesz megálljt parancsolni a negatív trendnek? Ez a következő néhány év egyik legfontosabb kérdése lesz. Vigyázó szemünket ezért ma is érdemes Párizsra vetni. Megálljt parancsolnak-e a nyelvükre, kultúrájukra, történelmükre oly büszke franciák az erőszakos globalizációnak? Felismerik-e, hogy az erős nemzetek Európája lehet az a mentsvár, amelyben megmaradhatnak franciának? Ha idén sikerül úrrá lenni a járványon, akkor talán sikerül majd más szemmel látni világunkat. Nem eshetünk abba a hibába, hogy úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna.
Az újpogány diktatúra a szemünk láttára születik meg a tengerentúlon
Cudar esztendő volt ez a dupla húszas, a hamarosan mögöttünk maradó. Nem erre vártunk, a kezdetén nem erre koccintottunk, testi-lelki épülésünkre nem sok jót hozott. Újabban váratlan fordulatokkal, gonosz akarattól irányítottan zajlik a történelem, s a kereszténység ellen irányuló gerjedelme egyre nyilvánvalóbb. Már a feltámadást sem ünnepelhettük szívünk szerint, és nyarunk egykedvűséggel vánszorgott tova. Előre hozott adventben élünk azóta, ki a Megváltóra, ki a megoldásnak hitt védőoltásra várva, és egyre több okunk van hinni, hogy várakozásaink egy tőről valók.
Csütörtök kora este a Patrióták csoportja a fővárosi Királydombon száz darab fáklyát gyújtott meg, amelyek egy hatalmas világító kettőskeresztet rajzoltak ki a középkori rákosmezei országgyűlések színhelyén. Így üdvözöltük, hogy a parlament szerdai ülésén (2020.12.16.) egyesületünk javaslatára ellenszavazat nélkül nemzeti emlékhellyé nyilvánította a Királydombot.
Ma, december 14-én a soproniak előtt vesszük le a kalapunkat, mint minden évben 1921 óta. Ez a nap több mint történelmi dátum. Ez a nap – a hűség napja – a nemzet melletti kiállás példája nehéz időkben.
2010-ben az argentin püspökök leszavazták Bergoglio érsek javaslatát, hogy támogassák a homoszexuális élettársi kapcsolat törvényesítését.
A megbélyegzés és fogalmi zavarkeltés kórképéhez (vagyis kik és miért használják szándékosan a sovinizmus helyett a nacionalizmus kifejezést)
Benyák Bernátot, a kiváló piarista tanárt, az írót és filozófust, a nyelvészt és az iskolapolitikust szinte valamennyi régebbi és mai lexikonunk számon tartja. Ennek ellenére talán mégsem ismerjük őt eléggé.
Orbán Viktor szerint Európa lehetne jó hely, de 2015-ben elromlottak a dolgok - ennek oka a migráció, ez tette tönkre szerinte a Soros Györggyel való viszonyt is. A jogállamisági kritérium miatti vétóját nem politikai atombombának, csak kis kézigránátnak tartja, az uniós pénzekről pedig azt mondta: az eurómilliárdokat csak a nálunk megtermelt profitért kapott kompenzációnak tekinti, és a német cégek egyébként is többet visznek ki, mint amennyi visszaáramlik hozzánk.
Napok óta áll a bál a politikai életben Szájer, múlt héten kirobbant botránya miatt. Persze, ha egy, az emberi esendőségből, politikai és titkosszolgálati méregkeverésből kitervelt ügyet botránynak lehet nevezni.
Az emeritus pápa számára egy ideje már nehézséget okoz a járás, így kerekesszékkel mozog, újabban pedig nehézségei vannak a beszéddel is - ám elméje tökéletesen világos maradt. Mindezt az új máltai bíboros, Mario Grech mondta el, akit Ratzinger maga szentelt püspökké 15 évvel ezelőtt.
