„A magyar szabadság történelmi márkanév”
Idén is megszervezte a március 15-i ünnepséget az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete. A régi hagyományok szerint a postaréti Székely vértanúk emlékművét övező parkban lezajlott, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal partnerségben szervezett megemlékezés 16 órakor vette kezdetét.
Kányádi Orsolya műsorvezető üdvözlő szavait követően Péter Arthur marosvásárhelyi római katolikus főesperes mondott rövid áldást, majd sorrendben elsőként Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Maros Megye Tanácsának elnöke szólt a jelenlévőkhöz.
„Ha reactio nem történik és több lesz bennünk a hazafiság, mint az irigység s több a polgári erény, mint a dicsvágy, én biz azt hiszem, lesz még a magyarbul valami s pedig sok!” – írta gróf Széchenyi István titkárának az események hatására 1848. március 17-én kelt levelében. Történelmünk rovatunkban Deák Imre: 1848. A Szabadságharc története levelekben – ahogyan a kortársak látták című, Budapesten, 1943-ban kiadott gyűjteményéből válogattuk 1848. március 15-e utáni, de még márciusban kelt leveleket, iratokat. Az írásmód a 175 évvel ezelőtti, a németből fordított leveleké meg 80 éves. A szóban forgó magyar ministerium kifejezés a felállítandó magyar kormányt jelenti.
1849 forró nyarán a cári szuronyok segítségével győzedelmeskedő, bosszúért lihegő császári-királyi hadsereg hajtóvadászatot indított a magyar hadseregben szolgálatot teljesítők után, és a honvédsereg itthon maradt állományából mintegy 1200 egykori császári-királyi tisztet ítéltek el a hadbíróságok és legalább 40–50 ezer honvédtisztet és honvédet kényszersorozással vittek el külhoni garnizonokba, hogy átneveljék a „Kossuth-kutyákat”. Az ex-honvédek többségét kénytelenek voltak rövid időn belül leszerelni, mert azok forradalmi eszméikkel bomlasztóan hatottak a császári-királyi hadseregre.
Mit keres Petőfi Sanyi egy elit, angol tannyelvű budai általános iskolában? Hogyan kápráztatja el a szegény, de rendkívül okos és talpraesett fiú az egész osztályt fantasztikus ötleteivel? Miként változtatja meg mindannyiuk életét egy misztikus barlangi kaland?
Létezhet-e (jó) politika Isten ellenében?
A kitelepítésekre emlékeztek Marosvásárhelyen
Képes-e Székelyföld az önszerveződés útjára lépni, mi, itt élő magyarok tudunk-e, akarunk-e tenni, áldozni szülőföldünkért? Megvan-e még a belső iránytűnk, amely megmutatja a helyes utat? Tudunk úgy tisztelegni a hazáért életüket áldozó vértanúk előtt, hogy erőt, hitet merítsünk jövőnk építésére? – ilyen és hasonló gondolatok fogalmazódtak meg pénteken délelőtt a székely szabadság napjának sepsiszentgyörgyi ünnepségén.
Elítélik és hatalmi visszaélésként értékelik a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői, hogy a csendőrség törvénytelennek minősítette a székely szabadság napi marosvásárhelyi felvonulást – közölték szombaton Kolozsváron tartott nemzetközi sajtótájékoztatón. 
131 évvel ezelőtt született az első székely szentként is emlegetett boldog báró altorjai Apor Vilmos püspök vértanú. Hetvennégy évvel ezelőtt 1945. március 30-án, éppen nagypénteken érte halálos lövés, miközben mint jó pásztor óvta a rábízottakat. 
Andrássy Gyula gróf egyike volt a legkiválóbb magyar államférfiaknak. Gróf Andrássy Károly és gróf Szapáry Etelka fiaként 1823. március 8-án született Oláhpatakon. Igen gondos, hazafias nevelésben részesült.
1950-ben Alan Turing informatikus – aki az Enigma feltörésével vált híressé – találta ki a mesterséges intelligencia Turing-tesztjének nevezett módszert. Ha egy számítógép vagy program képes olyan intelligens válaszokat adni, mint egy ember, és nem lehet eldönteni, hogy ember vagy gép adta őket, akkor „gondolkodónak” tekinthetjük. Úgy tűnik, a mesterséges intelligenciával létrehozott versek egy része már hozza ezt a szintet. A beszédszintézissel foglalkozó MI-tudósok egyfajta tesztkörnyezetnek tekintik a költészetet, mivel a legnehezebben megragadható irodalmi műfajnak számít. Számos nyelvi réteget foglal magába, és nincsenek szigorú vagy univerzális szabályok arra vonatkozóan, hogy egy versben mi elfogadható és mi nem. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az olvasók nagy részének nincsenek ismeretei a költészet értékelési szempontjairól, és sok esetben meg sem értik a verseket.
A budapesti székhelyű Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány tehetségeket támogató programja első lépéseként várja olyan, Kárpát-medencei, kiemelkedő tehetségű, 14 és 30 év közötti, nappali tagozatos képzésben részt vevő fiatalok jelentkezését, akik: kimagasló tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, országos, illetve nemzetközi tanulmányi, művészeti és sportversenyeken dobogós helyezést értek el, kutatási eredményeiket publikálták, motiváltak, szorgalmasak, kitartóak, elkötelezettek céljaik megvalósításában, bár nem vettek részt, illetve nem szereztek dobogós helyet tanulmányi versenyeken, de úgy érzik, kiemelkedően tehetségesek. 
Hetven éve, 1953. február 18-án született Sepsiszentgyörgyön – illyefalvi család sarjaként – Kádár Gyula történész, újságíró, lapszerkesztő és lapkiadó, a Háromszék volt külső munkatársa. 1996-ban Történelmünk címmel folyóiratot indított, szerkesztett és adott ki, 1998-ban Történelmi Magazinra keresztelte át havi rendszerességgel megjelent folyóiratát, melyet anyagiak híján 2013-ban kénytelen volt beszüntetni. Egy cél vezérelte: az erdélyi magyar és székely közösség szolgálata. Igyekezett olvasóit rádöbbenteni arra, hogy csak egy saját gyökereit ismerő közösség képes az őt megillető kollektív jogokat kiharcolni. Ennek nyomatékosítására írta és adta ki könyveit: Székelyföld határán (2010), Székely hazát akarunk (2011), Múltunk kötelez (2012), Sepsiszentgyörgy korai története és népessége – Székely vértanúk (2013), Prés alatt a magyarság – Nemzeti elnyomás Romániában (2013), Gábor Áron életútja (2014), Székelyföld ostroma (2015). Kádár Gyula 2015. október 13-án hunyt el Sepsiszentgyörgyön.
"Ő volt az egyik jelentős építész, aki magával hozta a modern jövőt Erdélybe. Ám aki körömszakadtáig küzdött az építészeti gettósítás ellen. S amíg élt, sikerrel is tette. Aztán jött a kommunista aranykor. Meg az azt követő vadkapitalizmus.
Petőfi eltűnését is jelentő segesvári csatával kapcsolatban olvasni lehet olyan tájékoztatásokat is, hogy abban a költő csak szimbolikusan, fegyvertelenül vett részt, majd menekülés közben az oroszok végeztek vele.
