Csata Ernő: Téves próféciák

Szabad-e számonkérni egy költőtől politikai próféciák be nem teljesülését? Azt hiszem nem, főleg olyan korokban, amikor az erre a feladatra választott vagy fizetett politikusok sem vállalják ígéreteik beteljesítését, sőt, még felelősségüket sem ismerik be, teljesen következmények nélkül politizálhatnak tovább.

1915-ben Ady Endre: Az oláh mumus című írásában még teljesen optimista, ami Erdély helyzetét illeti, pedig szabadkőműves barátai (elsősorban Jászi Oszkárra gondolok) megsúghatták volna neki, hogy a világ urai már rég előkészítették a Magyar Királyság szétdarabolását, sokkal az első világháború kirobbantása előtt.

szozattovabbacikkhez

 

Németh László: Magyarság és Európa /10. rész/

4. Magyar mérleg

Egy-egy olyan nagy növésjelenség alatt, mint a keresztes háborúk, Amerika felfedezése vagy a XIX. századi kapitalizmus, Európa nem egyenletesen terjedt ki, hanem szervesen. Megerősítette a növés irányába eső szerveit, s ellazította a növésirányból kiesőket. Európa szervei: a nemzetek. ahogy nőtt, mindig más és más nemzeteivel nőtt, az új vállalkozásba belerántott népek műveltek, gazdagok, hatalmasok lettek, távol tőle elsatnyultak. A keresztes háborúk legközvetlenebb haszonélvezői a Földközi-tengert birtokukba vevő genovaiak, pisaiak és velenceiek.

szozattovabbacikkhez

 

Barkuti Jenő: Csurka Istvánra és azokra az időkre emlékezve IV. rész

Ami az egykor lelkes ’fórumos társaságot illeti, hát a mi sorsunk se lett jobb. Sőt… Csurka, bukása, majd halála után, szétszéledt a táraság. Nem akadt Csurka helyett senki, aki össze tudta volna fogni a megfáradt, végletekig elszegényedett, jobb oldali közönségnek írni képes társaságot. Akik pedig megpróbáltak Csurka helyébe lépni, már egy egészen másik átöltözött társulat lett. Ők már az SZDSZ es múltból tanulva, aranyásó felszereléssel jöttek és elfoglalták a romokat. Alkotnak, valamit, amit maguk között bizonyára kultúrának neveznek, ám ez a valami, inkább komornyikok egymás közötti diskurálása.

Ilyen átváltozások után viszont érthető, hogy hátat fordítottak a jóhiszemű, lelki katarzist remélő egykori olvasók.

szozattovabbacikkhez

 

Németh László: Magyarság és Európa /9. rész/

Nos a biztosíték maga a művészet és maga a tudomány. Nagyon keveset tud a szellem dolgairól, aki azt hiszi, hogy művészet és tudomány „ábrándozhatnak”. A szellem sorsot lát, és sorsot alakít. Nem kitalál, hanem megtalál, nem kohol, hanem kibontakozni segít. Művészetet és tudományt nem lehet csak valóságból csinálni. Egy festmény, mely csak a művészé, s nem a körülötte áramló világerőké is: halott. Egy tudományos felfedezés, mely nem tud nagy kifejleni váró sorstörekvések eszköze lenni: kacat. Minden alkotás: a kultúra igényéből táplálkozik, s az egész kultúrát lendíti. Ami alatt nincs ott ez az igény, ami előtt nincs ott ez a hatásterület: nem alkotás; nem fúj ki belőle az a sorsszél, mely a nagy mű lehelete, s nem világít ki az a sorsalkalom, mely egyszer, csak akkor, a pillanat és az örökkévalóság számára létrehívta.

szozattovabbacikkhez

 

Barkuti Jenő: Csurka Istvánra és azokra az időkre emlékezve III. rész

Tisztelt Olvasó!
Ez az írás nem mindenben tükrözi a szerkesztőség ez irányú véleményét Csurka Istvánról, viszont hozzájárul a rendszerváltás környéki korszak kaotikus állapotainak megismeréséhez.

 

Született ugyan is, egy félelmet nem ismerő új, celeb nevezetű éhes társaság, akiknek semmi se szent, bármit képesek szétrágni, minden alantas munkát hajlandóak elvégezni, amiért valaki fizet. És miért ne fizetnének nekik, ha lekötik, elterelik a figyelmet a lényegi dolgokról? Ebben a témában viszont mindkét politikai oldal érdekelté vált. Virágzásnak is indult a celebizmus.

A higgadt kiművelt baloldaliak közül Kovács Zoltánt, Tamás Gáspár Miklóst illik ezek után megemlíteni. Ők voltak a másik oldalon Csurkához fogható nagy formátumú publicisták. Náluk tetten érhető volt a szándék, hogy tudni illik: akarnak valamit, tenni a jobb magyar közéletért, ami nem csak róluk és sérelmeikről szól, hanem a vergődő magyar közönségről is.

szozattovabbacikkhez

 

Németh László: Magyarság és Európa /8. rész/

Mint ahogy a XIX. század természettudománya a humanista tudományágakat s lassan az irodalmat is, úgy rántotta maga felé ez az új léleköblösítő, vallásos irodalom elébb a történelmet, aztán a lélektant, néprajzot, filozófiát s végül magát a természettudományokat is. A modern természettudomány a XVII. század iskolájába járt. Bolygókat látott ott, melyeknek a mozgása megfigyeléssel nyert törvényekből előre kiszámítható, eső, egymást lökő, hajított testeket, melyek a csillagok törvényeit másolják földi viszonyaink közt. A matematika egyenletei és a természet viselkedése párhuzamosak; a világ óriási géppé lett, mely matematikailag kifejezhető törvényeknek engedelmeskedik. Ebben a nagy világgépben az embernek össze kellett zsugorodnia. A kívüle talált természettörvények ellene fordultak belső világának; ha a természet: mechanizmus; a léleknek, társadalomnak, történelemnek is mechanizmusnak kell lennie; kellő megfigyelés után éppoly általános törvények ismerhetők fel az emberi jelenségekben, mint a fizikaiakban. A kísérlet lélektan, közgazdaságtan, pozitív történettudomány alapjában véve ezt a mechanikai gondolkozást képviselte az embertudományokban, vagy legalábbis ennek a sugallata alatt állott.

szozattovabbacikkhez

 

Barkuti Jenő: Csurka Istvánra és azokra az időkre emlékezve II. rész

Tisztelt Olvasó!
Ez az írás nem mindenben tükrözi a szerkesztőség ez irányú véleményét Csurka Istvánról, viszont hozzájárul a rendszerváltás környéki korszak kaotikus állapotainak megismeréséhez.

Kis híján erre sorsra jutott Ludwig Emil is a heti Magyar Fórum szerkesztője. Ő akkor vette át a heti Magyar Fórum szerkesztését, amikor Csurka már végkép átadta magát a politikának. Ezt a ’magyar fórumos szerkesztői múltat azonban neki se felejtették el… Lugwig Emil is elfáradt és bizonyára úgy vélte, vannak egyértelmű normák és etikai célok, amit nem szabad feladni. S amit úgy lehetne összegezni: írni lehet, de nem minden áron…

Ez a két lap és a mögötte szunnyadó megannyi félénk tehetség, no és a természetes becsvágy által, kelt életre egy párt.

szozattovabbacikkhez

 

 

Németh László: Magyarság és Európa /7. rész/

3. Az új Európa

Az, amit mi XIX. századinak érzünk, s mint ilyet bírálunk, sosem kötött és jellemzett a század legsűrűjében sem mindenkit. Épp a legkiválóbbak egy része vonta ki magát alóla. Növő korok nagyjai részt vettek koruk szenvedélyében. Mint nagy konjunktúrakutatók szimatolták az időt, s verssel, szoborral, tudománnyal, politikai alkotással romboltak és építettek neki. Így tettek a XIX. század nagyjai is, a Darwinok, Bismarckok, Victor Hugók. Így, de nem mind, sőt igen sokan nem. A nagyságot szorongatta ez a növő Európa; a mélyember érezte kiterjedésében a sekélyesedést. Ez az oka, hogy a nagyság e században sokszor dühös ellentmondó készségnek látszik, melynek a korral futót kell megugatnia. Ha a középkor nagyja a szent volt, a reneszánszé a zavarosban szörnyetegörömmel lubickoló individualista, a XIX. századé (a hígítókkal együtt hígító propagátor mellett) a különc.

szozattovabbacikkhez

 

Friedrich Klára: A bánmonostori törpe oszlop rovásfeliratának megfejtési kísérlete

/kiegészítésekkel, hozzászólásokkal/


Néhány hete tettem közzé rövid ismertetést és megfejtést a rovásírás szakirodalmában eddig még meg nem jelent Bánmonostori törpe oszlop feliratáról.

Ismertetésem 2022. május 18-án a Magyar Megmaradásért honlapon is megjelent, ezt köszönöm Raffai Zoltánnak. Itt most néhány gondolattal kiegészítem az előző változatot és a hozzászólásokat is szeretném említeni.

A székesfehérvári Szent István Király Múzeum Királyok és Szentek

szozattovabbacikkhez

 

Németh László: Magyarság és Európa /6. rész/

A kapitalizmus hőskorában az új gép új árukat lökött a gazdaságba, s ezzel új igényeket teremtett, s új csereárukat szítt termelvényeivel szemben a piacra. Amikor a hazai piac szűk lett, mint gyarmatosító imperializmus, piacává tette a világot. Amikor ez a piac is kevés, megindul a népek harca a szabad piacokért: kitört a világháború. De a háború nem segített. A harc helyett jön a megegyezés: a nemzetközi egyezmények alatt szövődő világkartell, mely az országok belső kartellegyezményeit nagyítja fel nemzetközi viszonylatban. Csakhogy a világkartell éppoly kevéssé segíthet, mint a háború (hacsak az emberiség kiirtását nem tekintjük segítésnek). A gép irtja a munkást, és rontja a piacot, az emberiség a több termelés, kevesebb fogyasztó paradoxonjába fullad. Következés: a kapitalizmust nem szabad magára hagyni.

szozattovabbacikkhez

 

Németh László: Magyarság és Európa /5. rész/

A kultúrák életében a növekedést válságok szokták megszakítani. Nemcsak a kultúrákéban, az emberében is. A gyermek fejlődését alaposabban figyelő tudja, hogy a test növekedése sem egyenletes és folytonos. Mint a serdülés alatt a nemiség, egy-egy új tendencia tör be a nyugvó szervezetbe, magával rántja, s addig csigázza egy irányba, amíg az egész teljesítőképessége és érdeke határt nem szab; a fejlődés enyhébb-komolyabb válságba kerül. Minden gyermekorvos ismeri a fejlődésnek ezeket a kényes zónáit. Minden laikus tud a hirtelen növés vagy a hirtelen felviharzó érdeklődés

szozattovabbacikkhez

 

Németh László: Magyarság és Európa /4. rész/

     A második nagy növéstünemény (reneszánsz, Amerika felfedezése, reformáció) előfeltétele: Itália másfél százados viszonylagos békéje. A német császárok körülbelül épp abban az időben, amikor Dante a középkor államideálját utolszor foglalja össze a javukra, föladják a ghibellin igényt, visszahúzódnak az Alpok német oldalára; a pápapofozó Szép Fülöp utódait pedig a százéves angol-francia háború meríti ki. A kis államocskák több mint százötven éven át nem láttak idegen hódítót olasz földön. Itália, elvágva a harcokba borult Európától, külön kis világrész a világrész alján.

szozattovabbacikkhez

 

Németh László: Magyarság és Európa /3. rész/

      Az európai kultúrának ebből a Magyarország történetével egyidős negyedik korából, aszerint hogy ki pillantott rajt végig, nagyon ellentmondó tendenciákat olvastak ki. Voltaire szerint türelmes, értelmes, tudományra, művészetre hajló emberek körül a történelem is megszépül, megnemesedik, egy-egy aranykorsziget támad, melyet a vallási téboly, szenvedély, kapzsiság megint szétdúl és elsüllyeszt. Európa újabb történelmében, ebben az ezeresztendős pokolban ő két ilyen fényes elíziumi szigetet látott, egyiken Medici Lorenzo elmélkedett a művész és literátor néppel, a másikon XIV. Lajos aranyozta be hatalmát.

szozattovabbacikkhez

 

Németh László: Magyarság és Európa /2. rész/

2. A kiterjedő Európa

     Az európai kultúrának idáig négy nagy korszaka volt. Az első a krétai mester fennhatósága alól felszabaduló akhaiaiaktól a macedón világhódításig tart. Ez alatt az idő alatt az európai művelődés, ha ki is sugárzik más népekre, lényegében egy nép, a görögség ügye. Mint ahogy egy lángész életének minden mozzanata alkotás: ez a kivételes nép is a teremtő tettek soha nem tapasztalt sűrű egymásutánjában égett el, s megvolt a szerencséje is hozzá, hogy örökségét egy Nagy Sándorral szórathassa túl a görög határokon.
     A második korszak alatt ez az örökség, egy uralkodásra termett nép intézményeibe beivódva, közös sövény mögé zárja az egész békére kényszerített mediterrán világot. A hellenizált Kelet a magház; az itáliai törzsek tolongásából az etruszk, görög hanyatlásra rátörő Róma a pollen, s e kettő gyümölcse: a Római Birodalom. A görög–latin frigy, Polübiosz és Scipio frigye, egy kivételes, hatalomra méltó férfitípust állított a népegyveleg fölé; a Római Birodalom története ennek az antik férfinak az egyre nehezülő harca az óriási szervezet épségéért és nyugalmáért. Amikor ez a nemesség felőrlődik, győz az alulról jövő forradalom: a kereszténység, s győz a kerítésen kívül rekedtek forradalma: a népvándorlás.
     Jézus vallása, a barbárok betörése (a kétféle reváns: a Keleté és a nomádoké) egy hosszú interregnumot vezet be: ez a harmadik kor. A birodalom Konstantin városa köré szorul és megmered; Keletet és Afrikát elmossa az iszlám...

szozattovabbacikkhez

 

Németh László: Magyarság és Európa /1. rész/

1. Isten pénze

     Az emberek valamikor barlangokban laktak, ma felhőkarcolót építenek. A barlangot a felhőkarcolóval a múlt század önérzete emelkedő lejtővel kötötte össze. Ez a lejtő volt a haladás. Mint minden hegyoldalon, ezen is voltak vízárkok, szakadékok, de a hegyből ettől még nem lett völgy, s elért magasáról a XIX. század embere a turista önérzetével pillanthatott vissza a „megtett útra”.
     A haladásgondolatban éppannyi volt a tájékozatlanság, mint a magabiztosság. annyira fönn éreztük magunkat, hogy körül sem néztünk, nem vagyunk-e lenn. A történettudomány nőtt, de a történeti helyzetérzék megromlott. A haladás meghamisította a történelem nyereség-veszteség mérlegét, és elfödte valódi ritmusát. Az ember annyira el volt telve azzal, amit a barlang és a felhőkarcoló közt nyert, hogy nem látta az értékét annak, amit elvesztett. A frobeniusi gondolat, hogy a primitív népek kultúrája sok tekintetben igazibb kultúra, mint a mienk, merő értelmetlenségszámba ment volna. Talán még veszélyesebb volt ennél, hogy a haladás egyenletessége vakká tett a történelem nagy teremtő aktusai iránt. A haladás elmélete szerint nemzedék rakja rá művét nemzedék művére, s így emelkedik egyre magasabbra a „szellem piramisa”. Nem látták, hogy az élet nem rak piramist. Az életben mindig az első aktus a döntő. A kultúrák sorsát az első jellegteremtő kor szabja meg. A mi kultúránkban az első nép, a görög, a végleges vezér; az első költő, Homérosz: a legnagyobb; Szókratész, Arisztotelész a bölcs és a tudós.

szozattovabbacikkhez

 

 

A történelmi Magyarország 64 vármegyéje + 1: Budapest[ LXV.]

64 varmegyeA magyar állam fővárosa, mely a Duna mindkét partján fekszik. A magyar király székvárosa volt, ezt a címet 1892 óta viselte, valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye székhelye, szabad királyi város volt. A főváros ezen kiterjedését az 1872. XXXVI törvénycikk által nyerte, mely Pest és Buda szabad királyi városokat, valamint Ó-Buda mezővárost és a Margit Szigetet Buda-Pest név alatt egyesítette, azóta mindenütt, a törvényhozásban is, a Budapest alakot fogadták el. A főváros és határának egész területe 19.380,92 ha volt az előző századfordulón, melyből a Dunaterület 779,66 ha. A Duna észak-dél irányban, először nyugat felé, azután kelet felé kidomborodó ívben hasítja Budapest területét, s hossza itt 15,27 km, szélessége 300–800 m, mélysége 1,9–9 méter között változik. Budapest jobbparti részét a Budai hegység egyes csoportjai hálózzák be. E hegység egyfelől a Rózsadombbal, másfelől a Várheggyel és a Gellértheggyel közvetlenül a Duna medréig húzódik. A Várhegy és Rózsadomb közt nyíló lapály, melyet a Víziváros és Országút foglal el, nyugat felé a Hűvösvölgy és Ördögárok völgylapályában nyer folytatást. A budai hegységnek ezen fővölgye a hegység két csoportját – a Hármashatárhegy és a Jánoshegy-Svábhegy – egymástól elválasztja, s egyúttal a főbb vizek levezetőjéül szolgál. A Hármashatárhegy csoportjától keletre tágabb lapály a Gellérthegytől délre elterülő Kelenföld és Lágymányos, melyen a budai híres keserűvizek fakadnak. Ezt alacsony dombsor különíti el a budaörsi völgylapálytól, melytől délre a Kamara-erdő és a tétényi fennsík terül el.

szozattovabbacikkhez

A történelmi Magyarország 64 vármegyéje: Modrus- Fiume [LXIV.]

64 varmegyeModrus-Fiume vármegye a határőrvidék bekebelezése után 1886-ban a régi Modrus és Vinodol vármegyékből és az orgulini határőrezredből alakult. Területe 4879,09 km2. Földje egészében véve igen hegyes, melyet nyugati részében a Karszt-hegység ágazatai borítanak. északnyugati részében a krajnai hóhegyre támaszkodó Sneznik (1506 m.) és Risnják (1528. m.) emelkedik. Ezektől délkeletre a Nagy-Kapela hegyláncolata húzódik, mely a Bitoraj (1383 m.) ls Biela Lazica (1533 m.) csúcsokban éri el legnagyobb magasságát. E hegységek nyugat felé lépcsőzetesen ereszkednek a tengerhez, kelet felé egyes jelentékenyebb előhegyeik vannak, az ogulini Klek 1182 m., s hozzájuk csatlakozik a vármegye határát jelölő Kis-Kapela (1164 m.). A vármegye északkeleti része dombos, sőt a Kulpa felé csekély síkság is terül el. Legnagyobb folyóvize az északi határát képező Kulpa, mely itt a dél felől a Dobrát, Mreznicát és Koranát fogadja magába. A Karszt lapályán gyakoriak a búvó patakok, melyek helyenként eltűnnek, másutt ismét előtűnnek s ismeretlen helyen szakadnak a tengerbe. Éghajlata a dombos részeken enyhe, a Karszt fennsíkján s a hegyek között igen zord, a tengerpart mellett ismét délies jellegű.
A vármegye 8 járásra oszlott: Csabai járás, Delnicei járás, Novii járás, Ogulini járás, Sluini járás, Sušaki járás, Vojnici járás, Vrbovskói járás. A vármegyében egy rendezett tanácsú város volt – Szádrév (Buccari) – szabad királyi város címmel, 55 politikai község, 1340 község és 643 puszta és telep. A vármegye székhelye Ogulin volt.

szozattovabbacikkhez

A történelmi Magyarország 64 vármegyéje: Háromszék [LXIII.]

64 varmegyeHáromszék vármegye hazánk Királyhágón túli részének délkeleti sarkában volt, területe 3556,29 km2. A vármegye közepét tágas, szép lapály foglalja el, melyet köröskörül hegységek öveznek. A vármegye hegyrendszereinek vázát folyóhálózata adja meg. Délnyugati részében az Olt folyó nagy kanyarulata által körülfogva, a Hermányi- vagy Baróti-hegység emelkedik, melynek enyhén emelkedő hátai a Szepsi-Szent-György fölötti Görgőben 1020 méteren kulminálnak. Az Olt folyó bal partján kelet felé, vele párthuzamosan, a magasabb és zordabb Bodoki-hegység (Bodoki-havas 1195 m., Büdöshegy 1174 m.) emelkedik, melynek nevezetessége az ásványos forrásain kívül a torjai Büdösbarlang. A Bodoki-hegységtől keletre a Csiki-hegycsoport végső ágai nyúlnak a vármegyébe, melynek Nagy Sándor (1640 m.) és Nemere (1628 m.) nevű csúcsa a vármegye északkeleti határán emelkedik. E csoportot csak a keskeny ojtozi szoros választja el a vármegye legnagyobb kiterjedésű, és legmagasabb, egyúttal legnagyobb tömegű hegycsoportjától a Berecki-hegységtől, mely az ojtozi szorostól a bodzai szorosig szakadatlan, magas tömegben északról délnek nyúlik (Lakóca 1775 m., Feketehalom 1632 m., Csilyányos 1605 m., Zernye 1605 m,. Nagy-Bonyó 1540 m.) és délnyugat felé is jelentős oldalágakat (Papolca-köz 1321) bocsát. A bodzai szoroson túl feltornyosuló Bodzai- vagy Csukás-hegység csak északi végágaival (Csiklom teteje 1190 m., Piliske-tető 1123 m) hálózza be a vármegye földjének egy részét, melyek a Háromszék szívét képező lapályt délnyugat felől bezárják.

szozattovabbacikkhez

Barkuti Jenő: Csurka Istvánra és azokra az időkre emlékezve I. rész

Tisztelt Olvasó!

Ez az írás nem mindenben tükrözi a szerkesztőség ez irányú véleményét Csurka Istvánról, viszont hozzájárul a rendszerváltás környéki korszak kaotikus állapotainak megismeréséhez.

 Tudom, kellene még egy kevés idő ahhoz, hogy Csurka István irodalmi portréját megkíséreljük megrajzolni. Túl eleven még a kép sokunkban, ahogy termetes alakját Budapesten a Hősök terén tartott nagygyűléseken láttuk és hallgattuk, amint a magyar sors megrontóit kárhoztatja. Ez a kép még egy jó ideig fog hatni és bizonyára néhányakat tévútra visz. Várni volna célszerű az ő történetével, amíg megrostálja kicsit az idő. Ám de a kairoszi idő nem ad haladékot; fakulnak az élmények, s vannak ki nem mondott kötöttségek, amit most kell elmondani az utánunk jövőknek.  Hiszen alig múlik el nap, hogy ne emlegetné valaki, egykor mondott gondolatait. Vannak, akik már Csurka ideológiát emlegetnek. Miből is fakadhat ez a vízió? Bizonyára abból, hogy egyre többen döbbenek rá: el fog múlni ez a mostani hatalmi reláció is, a ránk erőltetett liberális szemlélettel, a nagy nehezen összehordott nemzetinek aposztrofált relikviáival együtt. Elég csak a tegnapi világra pillantani: rendítetlennek hitt hatalmakat és félelmetes hatalmasságok tűntek el szinte napok alatt.  Előttünk hát a példa: nem marad a mi időnkből se több, csak szánalmas magyarázkodás és igazság foszlányok, hiszen tapasztalható: ami tegnap még élet, halál kérdés volt, ma már, említésre is alig érdemes töredék. Össze kell hát szedegetni napjaink emlék morzsáit, amíg lehet.

szozattovabbacikkhez

A történelmi Magyarország 64 vármegyéje: Brassó [LXII.]

64 varmegyeBrassó vármegye hazánk Királyhágón túli egyik megyéje volt 1803,63 km2 területtel, mellyel a millenniumi Magyarország egyik legkisebb vármegyéje volt. Határai nagyobb részt természetesek voltak: északon a Persányi hegység és az Olt folyó, keleten a Tatrang vize, délen a brassói és Bodzai hegység. A vármegye szíve a Barcaság termékeny rónája, melyet nyugaton és délen hegységek öveznek. Nyugaton a Persányi hegység középmagasságú tető emelkednek, köztük a krizbai Várhegy1106 méterre, és a feketehalmi Nagy-Fekete hegy 1294 méterre a tengerszint fölé. A hegységeket, melyeknek túlnyomóan szelíd emelkedésű tetői nagyobbára erdősek, a Barca vizének a völgye választja el a vármegye déli határán égnek emelkedő, hatalmas Brassói hegységtől, melynek két főtömege közül csak a vadul szaggatott Bucsecs (2508 m) esik a vármegye területére. A Bucsecs főtömege északkelet felé alacsonyabb (1324 m) gerinc által magához kapcsolja a Brassótól délre emelkedő Keresztényhavas (1804 m) csoportját, melynek legészakibb tagja a Brassó fölött emelkedő 961 m magas Cenk. A Tömösi keskeny szoros, melyből a vasút a predeáli hágón át Romániába megy, e hegycsoportot a tőle keletre emelkedő Bodzai vagy Csukás hegységtől választja el, mely a vármegye délkeleti szögletét borítja be. Ez a Tömösi szoros mellett a Nagy-Kőhavassal (1840 m) kezdődik, azután dél felé domborodó ívben a vármegye határát követve (Paltin 1904 m), az ó-sánci szoroson túl a Csukás tömegében (1958 m) kulminál, északi nyúlványaival pedig Hétfaluig terül szét.

    A legmagasabb hegyeket egész nyáron át hó borítja, az alacsonyabbakon is 8–9 hónapig megmarad a hó. E hatalmas hegységből számos folyóvíz siet a Barcaság lapálya felé, valamennyi az Oltnak véve útját. A Csukás tömegéből a Zajzon vizével egyesülő Tatrang ered, mely a megye területén kívül a Feketeügy közvetítésével jut az Oltba.

szozattovabbacikkhez

szozattv


szozat a tiszta hang
  szekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára vargaelőadás SZAKC_Hirlevel_2022_08_31meghivo2Gyóni kötetképsissistalMÖD 2022.június 18-meghívó-1 oldalasKét film szórólap Trianon plakat NET 2022 Kiállítás szózatba 1 szozat a tiszta hangEUCHARKirályfesztSacra HungariaSacra HungariaSacra HungariaKOFESZTszozat a tiszta hangszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang pálosokszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf