Malom Lujza: Hattyúdal
Fel a róna mélyeiből,
Fel a hegyre vágyom én;
A szabadság ott lakozik
Bércek havas tetején.
El, e zajos néptömegből,
Rengetegbe vágyom én,
Hol minden fa néma barát, –
Lelkem éled zöld színén.
Le a kínok világábul
Csöndes sírba vágyom én,
Hol fölöttem rózsák nyílnak
Nyugodjam a csend ölén.
S onnan újra fel – magasra,
Dicső mennybe vágyom én,
Mert a mennyet itt a földön
Soha föl nem lelhetém!
1847