Prohászka Ottokár: „Azért jöttem, hogy tüzet hozzak a világra”

    (Az isteni Szív tüze)

    Jézus belső világának rugójára utal, isteni Szívéről levonja a leplet és szól: „Nézd ezt a Szívet, mely úgy szerette az embereket…” mely a szeretet és áldozat küldetésével jött a világra. Jézus Szíve égett a szeretet tüzétől, s üdvösségünkért egészen áldozatul adta magát. Azonban nemcsak maga akart égni, lángba akarta borítani a világot, hogy a világ szeresse Istent, az Urat, kinek mindent köszön, hogy mi emberek egymást ne csupán szóval, hanem mindenekelőtt tettel szeressük. Jézus akarata, hogy a szeretet által az emberlélekben szebb, jobb világ származzék; ez volt az ő izzó szenvedélyes kívánsága. Saját evangéliumi szavaiból tudjuk: „Azért jöttem, hogy tüzet hozzak a világra, és mi mást akarok, mint hogy égjen…” Ez a tűz Szívének szeretete, melynek izzása elegendő, hogy lángba borítsa az egész világot. Akárcsak azt mondotta volna: „Kívánom, hogy a világ égjen és meg ne merevedjen önszeretetben, keménységben, földiességben… oh mennyire kívánom, hogy égjen!” Az Úrnak e vágya oly sok szavából kicsendül, belesejtjük éjszakai imáiba, meghalljuk panaszaiban, lelki szűkölködésében és gyötrelmeiben, a Getsemani bokrai között.

    Jézus isteni Szíve mélyén kavarogtak a lángok, melyekkel a világot gyújtani akarta, kitörtek onnan és küzdeni mentek a bűnös földön heverő súlyos árnyékokkal. Ez a küzdelem adja kezünkbe az olajfák hegyén átélt kínos éjszaka kulcsát, magyarázza miért hullott Urunk arcáról a veríték vérző cseppekben a földre, megérteti velünk a keserű gyötrelmet, mely az Urat a világ vétkeinek, hálátlanságának láttára eltöltötte, mikor szentséges emberlelkét a halálfélelem borzongása járta át.

    Jézus Szívének érzelmeit hűségesen festik nekünk hozzá közelálló, vagy vele különösen kongeniális szentek lelkei. Szt. Gertrudnál olvassuk: „Láttam Jézus Szívét mint sugárzó napot” – és később elbeszéli: „Arra kért az Úr, hogy ajándékozzam neki a szívemet. És én könyörögtem, hgoy vegye el. Kivette, az övébe tette és láttam, hogy mint valami port, a lángok elöntötték és egészen fölemésztették. Aztán újra elővette a szívemet, mely most lobogó lánghoz hasonlított és visszaadta nekem. Míg testembe mélyesztette, így szólt hozzám: Nézd szerelmesem, ez legyen az én szeretetem záloga: E szeretetnek parányi szikráját tettem a szívedbe, hogy emésszen életed utolsó pillanatáig.” Ez az elbeszélés mély bepillantást ad nekünk Jézus lelkületébe a szeretetnek és áldozatnak szenvedélyes vágyába, mellyel telve van Jézusnak isteni Szíve.

    Jézus Szívében a Szentlélek tüze égett, az istenszeretet, a buzgalom hatalmas érzéseinek tüze. Azért jelent meg Jézus, mint megváltó a názáreti zsinagógában az Írásnak következő szavaival: „Az Úr lelke  énrajtam; azért kent föl engem és elküldött engem, örömhírt vinni a szegényeknek és meggyógyítani a töredelmes szívűeket, szabadulást hirdetni a foglyoknak, látást a vakoknak, szabadon bocsátani a sanyargatottakat, hirdetni az Úr kedves esztendejét és a fizetés napját” (Lk. 4, 18, 19). Mindezt vágyódott tenni az Úr és fölösen volt rá ereje. Szíve tudta, hogy küldetése minden szenvedőhöz és minden elesetthez szól, és hogy bőségesen tud nékik segíteni. Úgy jött, „mint akinek hatalma van” és belekiáltott az elbágyadt, lélekszegény világba: „Nézd, nincs véred, nincs szíved, nincs életed, hozok neked. Nincs igaz lelkületed, nincs benned érzés, szellem és lélek…. Nem tudod, hogyan kell bánnod fájdalmaiddal, tompa, rideg és szívtelen vagy… De nézd, itt az én Szívem! És e Szívben érzék, érzés mindarra, ami kell neked. Ez a Szív új lelket teremt beléd, tüzet hord szívedbe, hogy az Úr szellemére fogékonnyá legyen, s hogy benne a jámborság és áhítat tüze lakozzék. Megoldja némaságát, megtanítja szeretni, imádkozni, áldozatot hozni. Emberszívek adjátok nekem magatokat…”

    Uram, hiszek Szívednek, hiszem küldetésedet. Tudom, hogy mester vagy és minden szívet magadhoz vonzasz. Hiszek a szeretetednek és tudom, azért izzó a Szíved, hogy a világot lángra gyújtsa. Hiszem Uram, igen, a kezemmel fogom, hogy a világnak kell a Te Szíved. Uram én is egy kis darab ilyen világ vagyok, melyet még nem egészen fogott meg a láng, melyben a tüzet még füst borítja. Uram, kérlek, gyújts meg engem, hadd fogjon tüzet Szíveden a szívem, hadd égjen és világítson a lelkem. Ez legyen életemnek erős, áhítatos célja és imádimban mindennapos könyörgésem.     

szozattv


szozat a tiszta hang 
szozat a tiszta hangEUCHARKirályfesztSacra HungariaSacra HungariaSacra HungariaKOFESZTszozat a tiszta hangszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang pálosokszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf