Szuhai Antal: Mikor az est leszáll…
Mikor az est leszáll, s a csillag rezdül,
S egy szebb világnak tiszta fénye int:
Leomló árnyak fátyolán keresztül
Irgalmas hű szemed reám tekint.
Szavadat hallom én az esti csöndben,
Mely oly szelíden, suttogón beszél,
Hűs fuvalom ha elsuhan fölöttem
S mozdul a fákon megmaradt levél.
Átfinomul és tiszta lelkiség lesz
Az érzés; mert az est lenn betakar
Mindent, mi földi, szennyes bús avar.
Az estharangszó is oly ünnepélyes…
S arannyal átvert baldachin alatt
Szűz tisztaságos lényed áthalad…