Dutka Ákos: Az élet kútja
Szemem, az éber két kíváncsi ablak,
Az élet kútja mély gödrébe nyílik,
S e bús aknába hullanak, zuhannak,
Tört életek, a bölcsőtől a sírig.
A kút káváján ül az Élet anyja,
Félelmes asszony, a vágy örök bolondja,
Kinek termékeny vajúdó öléből
Milliárd fattyú születik naponta.
S mi zuhanunk, nagy tarka, bús gomolyban,
Az örök asszony milliárd porontya,
Az élet kútja rémes gádorán át,
Az ismeretlen, mélységes titokba.
S az élet kútja mélyén áll a meddő
Szentséges szűz: a nagy Halál, a Béke,
Ki áldott ölében altat vissza minket
Az elpihenő, nagy, örök semmiségbe.