Sas Ede: Az aradi vértanúk

Tudunk-e ma is emlékezni rájuk?
Megkoszorúzzuk véres Golgotájuk?

Mi sürgő-forgó apró hangyanép,
Kit hétköznapi gondok ezre tép.

Kik annyi tenger üggyel-bajjal élünk,
Hogy voltaképpen élni – rá sem érünk.

Fölnézünk rájuk, néma hódolattal –
S nagyot sóhajtunk félénk áhítattal…

Csak egy van, mit e korszak meg nem ért:
Hogy értek rá – meghalni a honért?