Dutka Ákos: Sírásók

Sorsunk kötöttük hódító hadakhoz,
Sorsunk hajója mire révbe ér,
Két élű kardunk bűnt tetézve halmoz;
Elvész a kincs: a lélek és a vér.

Elnyűtt inakkal, csüggedő szemekkel
Mások pányváján sírsz majd jó magyar;
Európa telve új hitekkel,
Csak itt rivall a bamba régi dal.

Hiába minden, meghalunk mi olcsón,
Sírunkat ássuk, szemünk megvakult,
Hazug mesékkel altat itt a múlt.

S a sír előtt még az sincs, ki sikoltson,
Ki átkozódva vért és könnyet ont,
Egy énekes, egy mártír, egy bolond.

        1919