Bárd Miklós: A lovas búja

Lovas volt minden nemzetségem,
S már öklömnyi kölyökkoromba éngem,
Mert vélem mindig vágtatott a ló,
Ügy hívtak: a kis «gyi fakó».
És im, alig két emberöltő,
Az unokám gépet röpítő,
Repülőst játszó kis pilóta.
A «gyi fakó!» már régi nóta,
Nem övedzik körül a földtekét
Immár se Puck, se szárnyas ló, de gép.
A kis vitéz ma levegőbe jár:
Gyi, gépmadár!